2019. június 2., vasárnap

Encsi járás - szakmai tanulmányút 2019

Kontyolt tető és abaúji vendégszeretet

Orbán Éva és Balogh Pál Géza


Első nap
Május 13-án fújt minket oda a szél az Encsi járásba. A vonattal és autóval érkező csapatot a program szervezői, Varga Ági, Jeney Laci és Juhász Pál, Pali bácsi, az agrárközgazdaságtan élő klasszikusa fogadták.


1. ábra Megérkezésünk pillanatai

Első utunk az az encsi görögkatolikus templomba vezetett, ahol Pacsai János esperes fogadott minket. Sok mindent megtudtunk a térségről az ő szemszögéből. Beszélt az elöregedő lakosságról és a magas arányú helyi cigányságról, színes történetekkel illusztrálva – hamar kivettük a szavaiból a kulturális különbségeket. Megtudtuk, hogyan tud az egyház részt venni a vidéki élet fenntartásában és azt is, hogy nagy tekintélye van az emberek szemében. Ezt igazolja az esperes úr kedvenc dicsérete is, amit nemrég kapott: „Tisztelendő Úr, a fügödi cigányok csak magában látnak fantáziát!” Hallottunk az általa megálmodott Szép Cserehát Programról, aminek fő célja a térség összehangolt fejlesztése lenne. Meglepetés ebédet is kaptunk, a környék egyik legfinomabb pizzáját és egy helyi néni által készített mennyei kalácsot és helyi vörösbort is kóstolhattunk.


2. ábra Kedves fogadtatás a görögkatolikus templomban

Ezt követően elfoglaltuk Forrón a szállásunkat, a romantikus nevű és eklektikus ízléssel berendezett Holdfény Hotelben. Itt fogadtuk Béres László helyi vállalkozót, aki az Abaúj Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség vezetője. A térségben levő vállalatokról, munkalehetőségekről hallottunk tőle, és hosszan beszélgettünk a Hell energiaital gyár térségi szerepéről is, de az autópálya várható hatásairól is szó esett.


3. ábra Részlet a szállásunk étterem részéből

Vacsora előtt meglátogattuk közösen a helyi kocsmát és a dohányboltot – mindkét helyen meglepődve néztek ránk. A kiadós vacsora után Laci bevezető előadását hallgattuk meg a térségről, és azt is megtudunk, milyen programok várnak ránk a következő napokban. A napot a Trónok Harca utolsó előtti epizódjának közös megnézésével és érzelmi feldolgozásával zártuk, így az este is olyan izgalmasan telt, mint a délután.

Második nap
Reggel pontban 9-kor indultunk külön kisbuszunkkal a ’kulturális örökség hasznosítása’ fantázianévre hallgató enapi programunkra. Először is a busszal benéztünk Litkára, ahol megtudhattuk, milyen az orsós faluszerkezet. A nagyjából harminc fős településen az ott töltött percekben csak egy embert láttunk, éppen a falu – tanáraink által korábbról ismert – egyetlen helyi vállalkozóját.
Ezután továbbdöcögtünk Fájra, ahol a polgármesterrel találkoztunk volna – de sajnos érkezésünk előtt el kellett mennie valahová. Így egy nagyon kedves hölgy vitt minket körbe a településen. Megmutatta a fóliasátrat, ahol különböző zöldségeket termesztenek.


4. ábra Beszélgetés a fóliasátornál

Majd a rongyszőnyeg szövő üzemet néztük meg, ahol 5 közfoglalkoztatott készít rongyszőnyegeket a Máltai Szeretetszolgálattól kapott ruhaadományokból. A varrodát is meglátogattuk, itt munkaruházatot és magyar zászlókat varrnak.


5. ábra Rongyszönyegszövő üzem

A csapat Palijai vásároltak is egy-egy munkaruhát és gatyaigazítás közben nagyon jót beszélgettek a kitörési lehetőségekről és a csapdahelyzetekről. A beszélgetések közben kiderült, milyen messze van az iskola, és hogy a gyerekek újabban szívesen járnak oda. Miközben a nőkkel beszélgettünk, a férfiak különböző zöldfelület-karbantartó munkákat végeztek. A faluban sok helyen láttunk autógumikból készült alkotásokat, csigát, minyonokat, virágot... ezeket is itt a faluban csinálták, az internetről merítették a különböző ötleteket.


6. ábra Autógumiból készült minyonos kapatartó

Utunk a Fáy-kastélyba vezetett, ahol az épület felügyelője vezetett minket körbe, aki mindent tudott a kastélyról és a mitológiai jeleneteket ábrázoló stukkódíszekről. Elmesélte, hogy miért maradt félbe a kastély felújítása, és hogy utoljára 3 éve volt koncert itt. „Annyira a világ végén vagyunk, hogy ide a madár is három napi hideg élelemmel jön” – idegenvezetőnk megfogalmazása alapján arra következtettünk, hogy a turizmus a mélyszegény területeken nem igazán jelent hatékony vidékfejlesztési lehetőséget.


7. ábra Kontraszt a Fáy - kastély belseje és a település állapota között

Következő délelőtti programunk a pusztaradványi polgármester asszonnyal, ‎Rozsnyainé Karaffa Ágnessel való találkozás volt. Nagyon szép virágos faluba érkeztünk, nem csak az utcán, a kertekben is rengeteg virág volt. A településen 80%-os cigány lakosság található, a közlekedés rendkívül rossz, de az utat a falun belül már felújították. Bolt van, viszont dohánybolt nincs – a lakosságnak a dohányárut a falugondnok szállítja.
A nap második kastélya az itteni Pallavicini Kastélyszálló volt. Modern, teljesen berendezett, wellness részleggel, gőz- és törökfürdővel, billiárdszobával ellátott hotelt láttunk. 2004-ben kezdett el üzemelni, viszont az utóbbi években már nem fogad vendégeket, az európai nagyvárosokról – és Pusztaradványról – elnevezett lakosztályai kihasználatlanul állnak.


8. ábra Pusztaradványi kastély biliárd terme

A települést elhagyva kisbuszunkkal Hernádvécsén mentünk keresztül, ahol kívülről ugyan, de megnéztük a nap harmadik kastélyát, a Hotel VécseCityt. A falutól teljesen elkülönül, magas fal választja el tőle. Este képeket láttunk a hotel belsejéről, és kiderült, hogy belül kültéri színpad, porcelán leopárdok és baglyok várják minden mennyiségben azokat, akik meg tudják fizetni a luxust.
A híres Hernádszentandrás, a Bioszentandrás kertészet otthona volt napunk utolsó állomása. Balla Orsi, a kertvezető várt minket, aki megmutatta a kertészetet. Láttuk, hogyan néz ki a permakultúrás elvek által inspirált növénytermesztés, milyen növénytársítások válnak be, mik nem működnek. A legnagyobb veszélyt a termésre a meztelencsigák jelentik, ezért Orsi pekingi futókacsák beszerzését tervezi, ám az ötletét még nem tudta keresztülvinni. Orsi a racionalitás megtestesítője a programban, ő az ötödik kertvezető az elmúlt 9 évben. Négy közfoglalkoztatottal dolgozik együtt a kertben, de a feldolgozó és kézműves részleg további embereknek nyújt munkalehetőséget.


9. ábra Orsi bevezet minket BioSzentandrás titkába

Feldolgozó üzemük és egy új gyümölcsösük is van. 7 étteremnek szállítanak be, illetve saját helyi termék boltjukban értékesítenek. Ide mi is ellátogattunk és kóstolót is kaptunk szörpből, paprikakrémből és csipkebogyólekvárból – ezek sikeresen ösztönöztek is minket a vásárlásra, így jól megpakolt szatyrokkal tértünk vissza Forróra.
Este a vacsora után egy műhelybeszélgetés keretében ötleteltünk a megtekintett kastélyok lehetséges hasznosításáról. Nagyon finom gönci barackpálinka segített a nap lezárásában, így még sokáig folyt a kötetlen szakmai beszélgetés a Holdfény Hotel báltermében.


10. ábra Esti beszélgetés a nap tanulságairól

Harmadik nap
A harmadik napon első utunk Fancsalba vezetett, ahol több liter vörösbort szereztünk be az ebédhez. Ezután rátértünk a Kány felé vezető eléggé kátyús útra. A kb. 50 fős településen a polgármester, Vaszily Szilárd fogadott minket. Elindultunk falusétára és hamar csatlakozott hozzánk Zsömi, a falu kutyája, aki egész nap hűségesen kísért minket.


11. ábra A kutya és az út állapota

A polgármestertől sokat hallottunk a jelen rendszer korruptságáról és arról, hogy hogyan lehet boldogulni ilyen állapotok között. A falu népességének közel fele beköltöző szlovák. A településen 13 közfoglalkoztatott dolgozik, akik közül 5 fő más településről jár be, van, aki napi 30 km-t tesz meg biciklivel. A polgármester sokszor együtt dolgozik a munkásokkal, példát mutat nekik. Sokan nem tudják használni a komolyabb gépeket, így az ezekkel való munkát sokszor ő maga csinálja meg. Megtudtuk, hogy a közfoglalkoztatott munkával történő mezőgazdasági termékelőállítás náluk nem igazán hatékony, jóval többet költenek rá, mintha piaci alapon történne.


12. ábra Beszélgetés a polgármesterrel

A falu végén megnéztük a birkanyájat, utunkon ’kontyolt tetős’ házak kísértek, közéjük ékelve skandináv, vagy éppen mediterrán stílusú, tájidegen épületekkel.


13. ábra Házak Kányban

Dél körül megnéztük a görögkatolikus templomot is, ahol részletes bevezetést kaptunk a vallásba. Ezt követően csülkös bablevest kaptunk, sok csipetkével, ami nagyon jól esett a hideg templom után. Persze a fancsali vörösbor és Laci saját körtepálinkája is hozzájárult a kellemes érzéshez.
Később átmentünk Keresztétére – ide gyalog mentünk volna, de ezt a több napos esőzés miatt el kellett halasztanunk. Keresztétén a polgármester, Nevelős Barna és Erzsike néni vártak minket, egyből kaptunk körtepálinkát és pogácsát is. Falusétára indultunk, megnéztük az iskolakápolnát, aminek a felújítását tervezik. A séta során volt egy találós kérdés (a megfejtést nem áruljuk el), egyikünk szerencsésen eltalálta a megoldást. Nyereménye, hogy ingyen szedhet levendulát a Levendulanapon, ami június 22-én lesz.


14. ábra Nézelődés Keresztétén

Keresztéte nagyon szép üdülőfalu, csak tájba illeszkedő építészetet láthatunk itt. Életvitelszerűen hatan élnek a településen. A település nagyon aktív futball terén. Megnéztük a levendulamezőt, ami a 3. legnagyobb az országban, majd töltöttkáposztát ettünk, utána kalácsot és zserbót. Erzsike nénitől szívhez szóló jótanácsokat kaptunk és príma vendéglátásban volt részünk általa.


15. ábra Szép töltött káposzta

Hazafelé benéztünk Gagyapátiba, egy másik üdülőfaluba, ahol a buszból meglestük a környék ismert vadászának házát. Az esti műhelymunkán a közfoglalkoztatási program előnyeit és hátrányait szedtük össze, ami nagyon tanulságos volt. A megbeszélés után vacsoráztunk, bár azt mondani se kell, ennyi evés után nem igazán voltunk éhesek még, így sokan csak fél adagot ettek, nehogy másnap már a busz nélkül is guruljunk. Evés után ki-ki Laciékkal, vagy Pali bácsival folytatta éjszakába nyúlóan a beszélgetést.

Negyedik nap
Sajnos elérkezett az utolsó nap is. Első utunk ismét Bioszentandrásra vezetett, most Üveges Gábor polgármesterrel találkoztunk, aki szerelmes abba amit csinál, elkötelezett vidékfejlesztő. Magával ragadó beszélgetésben volt részünk, nagyon szuggesztív gondolatokat hallhattunk tőle.


16. ábra Beszélgetés Üveges Gáborral

Utolsó állomásunkon, Ináncson szintén a polgármester, Kiss Péter és egy újabb Pali (Gulyás Pál), a kisebbségi önkormányzat vezetője fogadott minket. A polgármester mesélt a helyi közfoglalkoztatási programról. Megtudtuk, hogy ezen a településen már a 2000-res évek elejétől működik a közfoglalkoztatás intézménye, a polgármester segített is a 2011-től induló Start Munka program jelenlegi formájának kialakításában. A falu lakossága kb. 1300 fő, ebből az aktív korúak 500 fő körül vannak. A közfoglalkoztatottak száma kb. 200 fő, korábban ennél is többen voltak, de nagyjából 80 fő sikeresen elhelyezkedett munkaerőpiaci állásba. A polgármester ennek egyrészt örül, másrészt ezek az emberek voltak a legkompetensebbek – így mégsem felhőtlen az öröme, hisz nagyon hiányoznak a helyi programból.


17. ábra Munka a fóliasátorban

Megnéztük a fóliasátrak egyikét, majd a tésztagyárba vezetett az utunk. Itt 5 foglalkoztatott dolgozik, éppen tésztát csomagoltak, amiből kaptunk is ajándékba. Amit nem a közétkeztetésben használnak fel, azt a helyi boltban értékesítik a lakosoknak, akik örömmel vásárolják.


18. ábra Tésztacsomagolási munkálatok

Ezután átmentünk a polgármesteri hivatal mellett található betonelem gyártó üzembe. Itt árokba való betonelemeket és térkövet készítenek.


19. ábra Ezzel a géppel készülnek a térkövek

Láttuk a jelenleg 300, általában 500 darabos törzsállományú csirketelepet. A tojásokat a tésztagyártásnál használják fel. A hízótelepet is megnéztük, rengeteg aranyos újszülött kismalacot és hatalmas hízókat láthattunk. A gabonatározóba is benéztünk – a település a gabonát is maga termeli. Elhaladtunk az önkormányzati géppark mellett is. A gyümölcsöst és a gyümölcsfeldolgozót sajnos nem volt időnk már meglátogatni.


20. ábra Kismalacok

Ebédre az általános iskola menzájára voltunk hivatalosak. Itt a településen előállított zöldségeket, húst, tésztát használják. Ilyen finom menzai ebédet még sohasem ettünk… A menü zöldségleves volt, majd paprikás krumpli és friss zöldsaláta.
Végül elérkezett a búcsú pillanata, lassan indult a vonatunk vissza Budapestre. A kirándulás mindannyiunknak nagyon tetszett, maradandó élmény volt. A kiránduláson bepillantást nyerhettünk az encsi járás mindennapjaiba, a polgármesterektől egészen a közmunkásokig, miközben végig bensőséges, családias hangulatban beszélgettünk az élet és a szakma dolgairól. A szakmai fejlődés mellett új barátságokat is kötöttünk és évfolyamtársainkkal is még jobban összekovácsolódtunk. Arra jutottunk, hogy minden szaktársunknak el kéne egyszer jönnie erre a vidékre, hiszen sokan nem szembesülnek a kis települések problémáival, miközben belőlünk lesznek a jövő fejlesztési szakemberei.
Ezúton is köszönjük még egyszer Varga Ágnesnek, Jeney Lászlónak és Pali bácsinak a szervezést!
Filmajánló: a korábbi terepgyakorlatokon készültek videók néhány településről, ajánljuk, ha valakit érdekel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Idézetek

"Semmi sem rossz, ami a természet szerint való."
(Marcus Aurelius)

"A természet tiszta rendszer, abban csak tiszta válaszok vannak."
(Szent-Györgyi Albert)

"Nem okos ember az, aki olyan fának nyesegeti ágait, melynek árnyékába húzódott."
(Mikszáth Kálmán)