Műhelybeszélgetés

A Magdolna-negyed és a Teleki tér rehabilitációja

 Trinyik Flóra

Április 3-án a Magdolna-negyed és a Teleki tér szociális városrehabilitációjával kapcsolatban szervezett beszélgetést a Magyar Urbanisztikai Társaság. Az eseményen Alföldi György, a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszékének oktatója, illetve az Újirány Csoport két tagja, Tihanyi Dominika és Szohr Gábor fejtette ki gondolatait a lezajlott munkálatok kapcsán.

Először a Magdolna-negyed rekonstrukciójáról kell néhány szót ejtenünk. A kerületrészhez kötődő folyamat kezdetét 2004-re tehetjük, a tevékenység egyfajta közösségi tervezés eredménye lett. Tudni kell a területről, hogy ebben az időszakban még egyáltalán nem jellemezte az az identitástudat, ami már akkoriban a Palotanegyed vagy a Tisztviselőtelep kapcsán kialakult a lakosokban.

1.      ábra: A VIII. kerület és benne a Magdolna-negyed

Felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen a szociális városrehabilitáció bizonyult jó megoldásnak a Magdolna-negyed esetében. Alföldi György többek között a következő tényezőket emelte ki: szocioökonómiai mutatók alacsonyak a kerületi és a fővárosi átlaghoz képest is, a főváros egyik legsűrűbben lakott területe, óriási mértékű munkanélküliség, a hátrányos helyzetűek aránya nagyon magas, a lakások minősége és az önkormányzati lakások mennyisége is kritikus pont, illetve mesterségesen lehatárolt területről beszélhetünk. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a program létjogosultságot kaphasson.

Összesen három program ment végbe a területen, melyek közül az első 800 milliárd értékű volt 2005 és 2011 között, melyet a fővárosi és a kerületi önkormányzat finanszírozott. A második (2,2 milliárd) és harmadik (3,9 milliárd) az Európai Unió segítségével vált megvalósíthatóvá 2008-tól, és napjainkban is tart a folyamat.

Nagyon fontos kiemelni, hogy ebben az esetben egy integrált városrehabilitációról beszélhetünk, amely nem csupán az épületek felújítására, hanem a társadalmi viszonyok konszolidálására is törekedett. A három ütem során a közterek és lakóépületek felújításába, tervezésébe a lakókat is bevonták, így saját igényeiket is beleszőhették a rehabilitációs tervekbe, különféle kedvezményekért cserébe. A programok fő elemei voltak még a szociális, közösségi és bűnmegelőzési projektek is.

2.      ábra: A megújult Magdolna-negyed egyik köztere

A másik terület, a Teleki tér kapcsán az Újirány Csoport két, fent említett tagja, illetve a Társak a Teleki Térért egyik vezető személyisége mesélt a közönségnek a megvalósult fejlesztésekről. Nagyon fontos itt is kiemelni, hogy ebben az esetben is közösségi alapú tervezésről van szó, a lakók a szakemberekkel együtt dolgozva alakították ki a tér új szerkezetét. A 150 éves tér felújítására 12 hetes időbeosztást állítottak össze, melynek során több workshopot is tartottak a különböző fejlesztések megalapozására. A folyamatos kommunikációt mind online, mind offline platformokon fenntartották, s az álomképeket lassan valóssá tették. Az idén 5 éve átadott Teleki tér jelenleg a Társak a Teleki Térért egyesület gondozása alatt áll, akik különféle színes programokkal várják az érdeklődőket az év különféle időszakaiban.

A tanulságok, melyek a tér fejlesztése kapcsán megemlítendőek, a következőek: fontos, hogy egyéb szakemberek is bevonásra kerüljenek, ne csak építészek; a projekt előkészítése az egyik legfontosabb eleme a folyamatnak, nagy hangsúlyt kell rá fektetni; a terepszemle és a 3D modellezés elengedhetetlen, ha valóban működőképes területeket szeretnénk létrehozni; ha a kivitelezés közben változások lépnek fel, azt azonnal kommunikálni kell a lakosokkal.

3.      ábra:  A felújított Teleki tér