2021. október 15-én a Kvalitatív tervezési-elemzési módszerek gyakorlati óra keretében részt vettünk a törökbálinti terepgyakorlaton. Délelőtt 11 óra körül a kelenföldi buszállomáson gyűltünk össze, és innen a 172-es busszal röpke húsz perc alatt már Törökbálintra is érkeztünk. Első körben hivatalosak voltunk egy a Városházán tartandó beszélgetésre a törökbálinti főépítész asszonnyal, Csenger-Zalán Annamáriával. Miután mindenki elfoglalta a helyét a hatalmas kör asztal körül, bevezetésképp a főépítész elkezdte bemutatni a település történelmét, kialakulását.
A tantárgyunkhoz előadásának az Anna-hegyről,
Sétatérről, Téglagyár területéről, sportberuházásokról és a Balaton – Budapest
kerékpárútról szóló részei kapcsolódtak. Ezen területek múltbéli és jelenlegi helyzetéről kaptunk
információkat, mind társadalmi, infrastrukturális és gazdasági szempontból. Mivel
a tantárgy keretében 4 fős csoportokra lettünk bontva, ezért minden csoport
számára más-más terület volt kiemelten fontos a kutatás szempontjából. A
csoportok számos kérdést fogalmaztak meg a jelenleg zajló fejlesztések
hatásairól, valamint a jövőbeni fejlesztési lehetőségekről, amelyekre
részletes és kielégítő válaszokat kaptunk a főépítész asszonytól. Ezeket a
kérdéseket már a terepgyakorlatot megelőző héten csoport szinten
összeállítottuk, hiszen fontos volt, hogy célzott, lényegre törő kérdéseket
tudjunk megfogalmazni az előadó felé.
Ekkor megérkezett Elek Sándor, Törökbálint polgármestere, aki tartott egy általános tájékoztatót Törökbálintot érintő kérdésekről és a jövőbeli tervekről. Megosztott velünk egy bölcsességet is; „Két féle ember létezik a világon, aki törökbálinti, meg aki törökbálinti akar lenni.”
Polgármester
beszéde után, Kocsis János Balázs tanár úr vezetésével elindultunk a terepi
bejárásra. Elsőként felmentünk a Kálvária dombra, amelyről gyönyörű kilátás
nyílt a városra. Szó esett a szegényebb és gazdagabb társadalmi réteg
elhelyezkedéséről a városon belül, miért a völgy volt a legvonzóbb
megtelepedési helyszín a kezdetekben, illetve arról, hogy milyen a közlekedés Budapest és
Törökbálint között, valamint a település környékén.
Következőkben
a Rudák-telep felé vettük az irányt, és kalandos erdei hátsó utakon,
kevésbé impozáns városrészen keresztül ismerhettük meg a település ezen oldalát is. Meglepő
volt számunkra a szegényesebb hulladékkal teli környezet, hiszen a város nagy részére
egy szép, rendezett, falusias hangulat jellemző.
Az
utunk a Tükör-hegy felé vezetett, ahol nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy itt a
tehetősebb társadalmi réteg képviselői laknak. A modern luxus lakóépületek mellett nagy
kontrasztot jelentett, hogy a járdák rossz állapotban voltak, és a beépítetlen
területek gondozatlanul álltak. Ahogy Kocsis tanár úr említette, egy amerikai
luxus lakónegyedben ilyesfajta kontraszt elképzelhetetlen lenne, hiszen nemcsak a házaknak és udvaroknak kell rendezetteknek lenniük, hanem a környezetüknek
is.
A 2021. október 29-ei terepgyakorlatot Porhajas Gábor vezette. Ezen a napon ellátogattunk a volt Téglagyár területére, a sportközponthoz és végezetül megnéztük az egykori MÁV lakónegyedet, aminek a státusza az utóbbi időben felívelőben van. Összességében elmondható, hogy mindkét terepgyakorlatunk tartalmasan telt és sok új információval gazdagodtunk, az már csak ráadás, hogy minkét alkalommal gyönyörű napsütésben volt részünk. 😊
Szerző: Végh Stella, regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak II. éves hallgatója
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése