Konferencia beszámoló

SMART CITY: Urbanisztikai konferencia a GEO Intézet részvételével 

A Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézet több módon is képviseltette magát a 2018. október 16-án tartott 24. Országos Urbanisztikai Konferencián. A konferencián szekciókat vezetett intézetünk két oktatója, Dr. Salamin Géza és Dr. Kocsis János Balázs, előbbi előadóként is részt vett, valamint a regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak több hallgatója is részt vett az eseményen.

A Benczúr Házban tartott rendezvényen előadást tartott többek között Kolossa József, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság főosztályvezetője és Schneller Márton Domonkos, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős helyettes államtitkára. Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte. A délelőtt lezárásaként pedig átadták a települési Hild János-díjat, illetve a Köztérmegújítási Nívódíjat, amelyeket Hegyvidék Önkormányzata, és a soproni Hetedik Műterem Kft. nyert el.  

A résztvevők három délutáni szekció közül választhattak. A három szekció előadásai a településfejlesztés, a városi mobilitás, valamint Budapest agglomerációjának aktuális kérdéseit járták körbe. A harmadik szekciót Dr. Kocsis János Balázs vezette, az első szekció előadói között pedig szerepelt intézetünk másik oktatója, Dr. Salamin Géza is, aki a térbeli dimenziójú (pl városi és területi) tervezés (spatial planning) átalakulásáról beszélt előadásában.

Előadásában elmondta, hogy a posztmodern tervezés a leegyszerűsítő modelleket megkérdőjelezi, fontosabbnak tartja a kommunikációt, a szereplők közötti diskurzust (kollaboratív, kommunikatív tervezési modellek). „Kiemelendő, hogy az abszolút, euklideszi térértelmezés után előtérbe kerül a relatív tér: a hálózatok, az összekapcsoltság, a rétegek.” Az európai folyamatokra kölcsönös tanulás és az együttműködések erősödése jellemző.

Kutatása szerint nem csak a tervek tartalma változik, hanem napjainkban a tervezési stratégiák egyre inkább átívelnek a közigazgatási határokon: a „puha terek”, például a városrégiók szerepe kerül előtérbe. Jelentős szerepet kapnak a puha és integrált eszközök, tehát egyre több a koncepcionális, stratégiai terv. Végül, a governance is egyre inkább kutatott megközelítés. A governance az állam, a piaci szereplők és a civil társadalom összjátéka. Sokszereplős irányítási forma, hiszen az államok újradefiniálják saját szerepüket, és egyre erősebb szerepet kap a versenyszféra. Bár a közösségi bevonás és a társadalmi szempontok is szerepet kapnak, de az elsődleges cél a globális versenyképességért való küzdelem, hiszen az államok olyan gazdasági, társadalmi, környezeti problémákkal szembesülnek, amelyeket a hagyományos modellel nem tudnak kezelni.

A budapesti agglomeráció fejlesztési kérdéseivel foglalkozó szekció a főváros és az agglomerációs öv települései közötti összehangoltság hiányának kérdésköreit, az alul- és túlszabályozottságból fakadó negatív következményeket járta körbe. A jelenlegi fejlődés főbb trendjei és ezeknek a környezetre gyakorolt hatásáról is széleskörű, kutatásokra alapozott ismereteket szerezhetett a szépszámú hallgatóság. Szó esett ezen kívül még a kialakulóban lévő Üllői út – repülőtér fejlesztési tengely hatásairól, a Kopaszi gát melletti fejlesztések főbb szempontjairól és városszerkezetre gyakorolt hatásairól.

Beszámolót készítette: Teveli-Horváth Dorottya