2020. június 3., szerda

Hogyan küzdjünk meg gazdasági visszaesés nélkül eredményesen a koronavírussal?

Dr. Csillik Péter
a Geo Tanszék külsős oktató kollégája


Bevezetés
Amikor vírusmortalitás szerint sorba rendeztem az országokat, azt vettem észre, hogy ez a sorrend igen hasonló a robot densityhez (tízezer feldolgozóipari munkásra jutó ipari robotok száma), amit az ipar 4.0-at tanulmányozva ismertem meg. Kérdés, hogy a robotsűrűség, mint az AI egyik indikátora miként segíthet a nagytömegű, pontos és gyors tesztelésben, a kontaktok felderítésében, az adathalmazok összekapcsolásában.
Aggasztó, hogy a későbbiekben a "vírus-vírusvilágjárvány-karantén-gazdasági válság-tömeges munkanélküliség-erőszakos cselekmények" sorozat megismétlődhet és még nagyobb károkat okozhat, ha időben nem sikerül a megfelelő következtetéseket a szakmának (gazdaságpolitika) levonni 2020 első félévéből.
Jelen írásban Aaron Miller és mtsai (2020) tanulmánya alapján különválasztom az elmúlt hét évtizedben kötelező BCG oltásban részesült népesség országait és megvizsgálom, hogy milyen tényezők magyarázhatják az eltérő virusmortalitást esetükben. Ezt követően ugyanezekkel a magyarázóváltozókkal megnézem további nyolc BCG-ben részesült lakosságú országot, majd összegzem a tapasztalatokat.

I. A BCG oltásban jellemzően nem részesültek országok népessége

Nyolc országban (mérsékelt égövi, 10 millió főnél népesebb országok, ahol nem volt kötelező BCG oltás), 2020. május 29-ig 241 ezer ember halt meg koronavírusban (a világ összes vírushalottjainak 2/3-a). Három tényező magyarázhatja az 1 millió főre jutó halottak számát: a) 80+, azaz a 80 éven felüliek részaránya, b) RD, a robotsűrűség, ami nagytömegű gyors, pontos tesztelést tesz lehetővé, c) ÁGY, a 100 ezer főre jutó kórházi ágyszám, amelynek fele az, ami a vírus-betegek gyógyítására fordítható egészségügyi kapacitást mutatja. Ha a vírus által jobban veszélyeztetett idősek (80+) számából kivonjuk a gyógyítást segítő eszközöket (robotsűrűség + ágyak fele), akkor a különbségként adódó potenciális áldozatok és az egy millió főre jutó tényleges vírushalottak száma erős (R2=97%) kapcsolatot mutat. (Az adatok 2017 évre vonatkoznak, a nyolc ország súlya a nominális világ-GDP-ben 40% feletti volt.)






Következtetések: 1) A BCG oltásban nem részesült országok népességének vírusmortalitása annál magasabb, minél több az idős ember és minél kisebb a vírussal szembeszállni képes robotizált tesztelő- és e betegek gyógyítására fordítható kórházi ágykapacitás. 2) Az ún. „svédmodell” gyógyítási szempontból nem rosszabb, mint a többieké, miközben a modell univerzális alkalmazása elkerülné a globális GDP erős visszaesését. 3) A defenzív karantén helyett az offenzív módszer (robotizált tesztelés és elégséges kórházi ágykapacitás) lehet a vakcina megalkotásáig a vírusjárvány elleni harc jó eszköze.

II. BCG oltásban részesült országok tapasztalata

Az eddigiekben csak a nem-BCG országokat elemeztük. Azt találtuk, hogy a 80 éven felüliek és a (robotsűrűség + kórházi ágyak) különbsége jól illeszkedik a virusmortalitáshoz az EU 7 országa és az USA esetén. A jó illeszkedés ugyan nem jelent oksági kapcsolatot, de ha egy másik sokaság esetén is hasonlót tapasztalunk, akkor ez növeli a bizalmunkat, hogy jó magyarázóváltozókat találtunk.


A BCG országok esetén a kapcsolat csaknem olyan szoros (R2=0,95), mint a nem-BCG országoknál. A vírusmortalitás sokkal magasabb a nem-BCG országoknál (102-580 között), mint a BCG országok esetén (0,3-182 között). Vagyis az ábra bal szélén (-200-nál) a BCG ország vírusmortalitása 25-szöröse, míg az ábra jobb oldalán (+100-nél) kb. 2,5-szerese a virusmortalitási hányad.
A BCG országok adatai néhány további érdekességet rejtenek:
a) Az időskorúak, a robotsűrűség és a kórházi ágyak száma alapján megalapozottnak tűnik, hogy a kínai halottak száma 5000 körüli lehetett, és az 1 millió főre jutó halottaké 3. Tajvanban a fajlagos érték ennek tizede (0,3), mivel a sokkal magasabb időskori arányt (2,5 vs 1,6) bőségesen ellentételezi a sokkal magasabb robotsűrűség (197 vs 97) és a kórházi ágyak nagyobb száma (698 vs 420).
 b) Nem meglepő az sem, hogy a magyar/szlovák egybevetésben közel 11-szerese a magyar halottak fajlagos száma a szlovákokénak, mivel a szlovákoknál jelentősen kisebb az idősek aránya és csaknem háromszoros a robotsűrűség, ami a magyar magasabb kórházi ágyszám nem tud kiegyenlíteni.
c) Nem helytálló a svédmodellt azzal ostorozni, hogy egybevetik a dán adatokkal, az előző ún. nem-BCG-s ország volt, az utóbbi BCG-s ország. Ha Dániában sem vették volna át 40 éven át a BCG oltások kötelező gyakorlatát, akkor 100×Idős-(RD+ágy/2)=60 nem 37,64×exp(0,0144×60)=99 halottat eredményezett volna millió főként, hanem 1,02×60+261,34=323-at. Ez ugyan még mindig pont 100 halottal kisebb, mint a svédországi 423 fő. Ennek alapvető oka az, hogy a svédeknél a 80 felettiek aránya 5,1 százalék szemben a dánok 4,2 százalékával (ez 90 többlethalottat magyaráz a dánokhoz képest, amit csökkent a magasabb robotsűrűség 10-zel, és növel a kevesebb ágyszám fele 20-szal. Ezzel kijön a 100 halottat érintő eltérés, a valóságos nagy eltérést (423 vs 99) döntően a BCG-nek köszönheti Dánia.
III. Következtetések
A vírusjárvány eltérő mortalitását döntőrészt az magyarázza, hogy az elmúlt hét évtizedben milyen hosszan és szisztematikusan oltottak BCG-vel. A csoportokon belüli különbségeket mindkét csoportnál ugyanaz a három tényező magyarázza: idősek részaránya – (robotok + kórházi ágyak). Gazdasági szempontból a legfontosabb elem az, hogy a 3+1 magyarázóváltozó 95-97%-ban magyarázza az eltéréseket, így a karantén eltérő intenzitásának nincs magyarázóértéke, vagyis Svédország gyakorlata egyetlen többlethalott nélkül őrizte meg a mozgásszabadságot. Amennyiben más országok is ezt tették volna, úgy nem kellene az országoknak 10% körüli GDP csökkenést elszenvedniük. A tapasztalat így a következő évekre vonatkozóan az, hogy a mesterséges intelligenciára és megfelelő kórházi kapacitásra támaszkodva célszerű megküzdeni a keletkező új vírusokkal és nem karanténba zártan mesterséges gazdasági válságot előidézni, ami munkanélküliségen és csökkenő jövedelmeken keresztül tovább rontja az életben maradás esélyeit. Svédország jól teljesített, a többieknek van mit tanulniuk tőlük.

Budapest, 2020. június 2.


Idézetek

"Semmi sem rossz, ami a természet szerint való."
(Marcus Aurelius)

"A természet tiszta rendszer, abban csak tiszta válaszok vannak."
(Szent-Györgyi Albert)

"Nem okos ember az, aki olyan fának nyesegeti ágait, melynek árnyékába húzódott."
(Mikszáth Kálmán)