Bernadette Hanlon professzor előadása

Bernadette Hanlon professzor (Ohio State University – USA) előadása az Országos Urbanisztikai Konferencián és a Budapesti Corvinus Egyetemen

A Budapesti Corvinus Egyetem GEO Intézete, illetve a Magyar Urbanisztikai Társaság meghívására Budapestre látogatott Bernadette Hanlon professzor (Ohio State University – Knowlton School of Architecture, City and Regional Planning Section) és először a 2019. november 6-án megrendezésre került XXV. Országos Urbanisztikai Konferencián (OUK), majd november 7-én a BCE-n tartott előadást urbanisztika-várostervezés-szurburbanizáció témakörben. A Magyar Urbanisztikai Társaság által szervezett nagyszabású esemény a ’Válaszok a lakáspiac változásaira és az ebből fakadó kihívások kezelésére’ címet kapta, reflektálva napjaink egyik legjelentősebb problémájára, amely különösen nagymértékben érinti a városokat, s kiemelten Budapestet. Bernadette Hanlon az OUK délelőtti programjának egyik plenáris előadója volt. Angol nyelvű prezentációjában a szuburbanizációs folyamatokkal, az ún. peremterületek lakóingatlanainak újjáéledésével, alapvető átalakulásával foglalkozott – megvilágítva ezzel a térbeli tervezés és urbanisztika aktuális kihívásait az USA vonatkozásában.

Hanlon professzor november 7-én a Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézete által szervezett, immár komoly hagyományokkal rendelkező GeoLectures-előadássorozatának keretén belül tartott egy különleges órát az érdeklődő diákoknak. Az előadás az úgynevezett intenzív hét/projekt hét programjai között szerepelt, és ily módon lehetőséget nyújtott az egyetem valamennyi BA, MA és PhD-képzésének hallgatója számára, hogy részt vegyen ezen a különleges eseményen. Bernadette Hanlon ’The City Becomes a Suburb: An Examination of Suburbanism in a Gentrified Neighborhood’ című előadásában az urbanizáció és a gentrifikáció legújabb tendenciáiról beszélt az Egyesült Államokban – ezen belül különösen az Ohio állambeli Columbus városára fókuszálva, esettanulmány-jelleggel. Foglalkozott többek között a várostervezés főbb kihívásaival (lásd például a külvárosi lakosság autóktól való függőségének környezeti hatásait és a külvárosi életmód társadalmi és gazdasági dimenzióit), és egyúttal párhuzamot vont a fejlett világban tapasztalható általános urbanizációs folyamatokkal. A nagy érdeklődésre számot tartó előadás rávilágított a szuburbanizáció és a gentrifikáció folyamataiban megfigyelhető analógiákra is, hangsúlyozva, hogy utóbbi esetében nagyon hasonló „fizikai környezetben” történik egy homogén felső-középréteg koncentrációja, ami korábban a külvárosi területek sajátossága volt.

Nemes Zsófia, PhD-hallgató

Műhelymunka

Geopolitikai tényezők hatása az oktatásra, az ifjúságra és a munkaerőpiaci elvárásokra

 2019. június 14-én került megrendezésre a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézete által szervezett „Geopolitikai tényezők hatása az oktatásra, az ifjúságra és a munkaerőpiaci elvárásokra” című műhelykonferencia, amely a rendezvény egyben a „Geopolitikai és oktatáspolitikai tényezők hatása a Kárpát-medencei magyar oktatás helyzetére” című hallgatói esszépályázat záró rendezvénye is volt.

 A rendezvény első felszólalójaként Dr. Salamin Géza, a Geo Intézet igazgató-helyettese köszöntötte a résztvevőket. 

A nyitóbeszédet követően Borbély Mátyás, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatója tartotta meg előadását „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében – geopolitika tényezők társadalmi, oktatási, ifjúságnevelési hatása” címmel. Beszédében a Kutatóintézet két futó EFOP projektjét mutatta be. A „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében” és a „Az oktatási struktúrák Kárpát-medencei makroregionális együttműködését támogató kutatások” elnevezésű projektek keretében a Geo Intézet profiljához nagyban illeszkedő témákban folynak kutatások, amelyekben intézetünk több korábbi hallgatója is aktívan részt vesz. Borbély Mátyás előadásában köszönetet mondott minden hallgatónak és oktatónak, akik a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által támogatott hallgató esszépályázatban akár pályázóként, akár bírálóként részt vett. 

A műhelykonferencia harmadik felszólalójaként Dr. Lakatos Artur Loránd tartotta meg “Romániai magyar maturanduszok számának alakulása 1989-et követően, napjainkig. Tények, tanulságok és tendenciák” című előadását. A Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója előadásában a külhoni magyarság, különösen a romániai magyarság képzésének jellemzőire és kihívásaira hívta fel a figyelmet, külön kiemelve a magyar nyelvű képzésben résztvevő hallgatók nyomon követésének fontosságát. 

 Ezt követően intézetünk professzor emeritusa, Dr. Korompai Attila szólalt fel a “Geopolitikai és oktatáspolitikai tényezők hatása a Kárpát-medencei oktatás helyzetére” című hallgatói esszépályázat értékelésének bemutatására. A Bíráló Bizottság elnökeként előadásában a pályázatra beérkező tanulmányok témáinak ismertetésén túl megemlítette mindazon tapasztalatokat, amelyek a pályamunkák értékelése közben a bizottsági tagokban megfogalmazódtak. 

A műhelykonferencia második felében a hallgatói esszépályázaton versenyző tanulmányok szerzőinek nyílt lehetősége pályaművük bemutatására. Intézetünk ezúton is gratulál a versenyben résztvevő minden szerzőnek:

-          Báló Andrásnak, aki „A Kárpát-medencei magyar felsőoktatási tér regionális fejlesztésének lehetséges irányai a Partiumban” című tanulmányával első helyezést ért el;

-          Porhajas Gábor Lászlónak, „A kínai nyelv, és nyelvoktatás felértékelődése Magyarországon a globális geopolitikai folyamatok tükrében” című tanulmányával elért második helyezéshez;

-          Varga Virágnak (A “Z” generáció pénzügyi kultúrájának fejlesztésére irányuló nemzetközi és hazai gyakorlatok értékelése) és Varga Veronikának (Magyarországi felsőoktatásban tanuló külföldiek oktatásával kapcsolatos tendenciák és kihívások) a megosztott harmadik helyezésükhöz;

-          Ryan Annának  „A középiskolai és felsőfokú nyelvoktatás kihívásai Magyarországon, az ország geopolitikai helyzetének és a nemzetközi folyamatok tükrében” című pályamunkájához;

-          valamint Vaida Cynthiának és Mezey Dorottyának, akik „A köznevelés és a felsőoktatás által befolyásolt identitástudat. A megtévesztések és az ellenségeskedések problematikája az erdélyi magyar kisebbség szemszögéből” című tanulmányukkal a "Az identitás témájában megszületett legjobb dolgozat" különdíját nyerték el.

A műhelykonferencián Báló András, Porhajas Gábor László és Varga Virág mutatta be röviden az esszépályázatra írt tanulmányát. 

Az esszépályázat záró rendezvénye egyúttal azt a célt is szolgálta, hogy a résztvevők számára bemutatásra kerüljön az a hallgatói tanulmánykötet, amely a beérkezett pályaművek, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem doktoranduszai által írt tanulmányokból áll össze. A tanulmánykötet a napokban kerül publikálásra Intézetünk kezelésében Geopolitikai tényezők hatása a Kárpát-medencei magyar oktatási struktúrákra címmel.  

Az este hétkor, állófogadással véget érő műhelykonferenciára a tikkasztó hőség és a péntek esti időpont ellenére a várakozást felülmúló létszámmal érkeztek érdeklődők, akik a fogadás alatt személyesebb hangvétellel vitathatták meg a rendezvényen elhangzó számos előadás témáját.

A rendezvénynek szakmai partnerei voltak: HÉTFA Kutatóintézet, Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), EFOP-1.12.1-17-2017-00003 „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében”

Nagy Szabolcs

Konferencia beszámoló

City and Countryside Conference, Krakkó, 2019. május 16-17. 

Május 16-17. között lehetőségünk volt részt venni a Krakkói Gazdasági Egyetem "City and countryside – identity and space in the 21st century" című nemzetközi konferenciáján. A konferencia legnagyobb értéke volt, hogy specifikus területfejlesztési problémákra koncentrált. A konferencia legfőbb témája a várostérségi kormányzás és a várostérségi együttműködések (metropolitan governance) fejlesztéseinek lehetőségei voltak, és ehhez kapcsolódóan több előadás elhangzott a városi szétterülés (urban sprawl), policentrikus városfejlődés (polycentric development), illetve a város-vidék lehatárolás kérdésköréről. A két napos szakmai program szinkrontolmácsolással zajlott, a résztvevők között lengyelek, magyarok, szlovénok, bolgárok és olaszok voltak, így a konferencia egyfajta térségi tapasztalat- és tudásmegosztó fórummá alakult. Az előadások mellett sor került egy kerekasztal-beszélgetésre is, ahol lengyelországi városok döntéshozói és szakértői beszélgettek a várostérségi együttműködések formáiról és jövőbeli lehetőségeiről. 

A konferencia második napján adtuk elő "Retention and attraction of the educated youth in Hungarian middle sized cities" című prezentációnkat. Az egyenlőtlen, monocentrikus városfejlődés problémaköre különösen érinti Magyarországot: a vidéki középvárosok a fiatal, képzett lakosság megtartásában nem tudnak Budapesttel versenyezni, pedig a fiatal, képzett lakosság aránya egy adott településen kiemelt fontosságú a versenyképesség szempontjából. A magyarországi középvárosok lakosságmegtartó potenciáljának összehasonlítására egy komplex mutatót dolgoztunk ki, amely alapján pilot-kutatásként felállítottuk néhány magyar középváros (a csapágyvárosok) városrangsorát. Krakkói előadásunkban kutatásunk bemutatása után néhány fejlesztési javaslatot is tettünk. A kutatásunkból készült tanulmányt ősz folyamán a Területi Statisztika folyóiratba szeretnénk publikálni. 

A szakmai tapasztalatok mellett fontos megemlíteni, hogy lengyel vendéglátóink kiváló ételekkel, nagy segítőkészséggel vártak bennünket. A kétnapos konferencia utáni hétvégén volt lehetőségünk Krakkó különböző negyedeit is megismerni, többek között két urbanisztikai sétán is részt vettünk. Összességében elmondható, hogy szakmailag nagyon tartalmas, és egyben élvezetes 3 napban volt részünk Krakkóban. Kutatásunkat folytatjuk, és várjuk a következő konferenciánkat, ami előreláthatólag a Central European Conference in Regional Science lesz októberben, Sopronban.  

Varga Virág & Teveli-Horváth Dorottya

Konferencia beszámoló

Felsőoktatás az élhető jövőért konferencia beszámoló
2. rész

A Felsőoktatás az élhető jövőért konferencia második részében a felsőoktatásban megvalósult jó kezdeményezések, eredmények, példák bemutatására került sor. Bemutatkozott a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a BME Zöld kör is.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) jövője a Zöld Egyetem Programban című előadást Dr. Radvánszky Bertalan tartotta meg, ahol bemutatta a PTE fenntarthatósághoz kapcsolódóan elért eredményeit, valamint a jövőbeli terveit.  Az PTE a „Green Metric World University Rankings” nevű egyetemek közötti nemzetközi rangsorban, melyben már több mint 700 egyetem indul a világ minden pontjáról, a 140. helyet érte el, valamint megkapta az „Energiahatékony intézmény”, illetve az „Energiatudatos iskola” címet is.

1. ábra A Pécsi Tudományegyetem jövője a Zöld Egyetem Programban

A PTE 1,5 millió négyzetméteren tevékenykedik, körülbelül 20000 hallgatója, és 7000 munkavállalója van. Területeit mindig megpróbálja zölden tartani, a várossal együttműködve több mint 600 fát telepítettek a rekultivált területen, valamint a szén-dioxid kibocsátásuk csökkentésének érdekében 2 darab napkollektor rendszert, valamint 794 napelemet állítottak szolgálatba. A mérséklési törekvéseik főként a fosszilis energiahordozók kiváltására törekszenek. Tavaly több hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó programot is rendeztek, ilyen volt például a csomagolásmentes hét. Az egyetem egész területén megvalósul a szelektív hulladékgyűjtés, valamint komposztáló ládák is kihelyezésre kerültek, továbbá az e-hulladék begyűjtését is elősegíti az egyetem. A vízfogyasztás csökkentésére is tudatosan törekszenek. Ehhez szenzoros csaptelepeket és piszoárokat szereltek fel, valamint az uszodában keletkező vizet újrahasznosítják, így körülbelül 6%-al csökkent a vízfogyasztásuk. Két darab elektromos autót is szolgálatba állítottak, támogatják a kerékpáros közlekedést, valamint közel 100 szemléletformáló programot rendeztek tavaly.

Az egyetem itt nem áll meg a fejlődésben. A Modern városok program keretén belül 24 milliárd forint támogatásban részesültek, így az egyetem infrastruktúrája megújulhat, és még több hallgatót tudnak az egyetemre vonzani. A hallgatók szemléletformálására is törekszenek, ezért a jövőképet is tudatosan kell megalkotni. A PTE fő célja az egyetem működéséhez kapcsolódó káros környezeti hatások csökkentése, valamint egy PTE klímastratégia elkészítése.

A következő előadás a Megújuló Energiaforrások térnyerése az Szegedi Tudományegyetemen címet viselte, és Gyarmati László, a Tudományos és Információs Központ (TIK) igazgatója tartotta.

2. ábra Megújuló Energiaforrások térnyerése az Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem 21000 hallgatóval, 8300 munkatárssal, és 12 karral büszkélkedhet. Az egyetem igazából egy város a városban, hiszen a városközpont jelentős részén egyetemi épületek és területek találhatók. A már említett Green Metric felmérésben a 19. helyet érte el 2014-ben, 2018-ban pedig a 77.-et. Ennek a rangsornak a jelentősége abban rejlik, hogy megmutatja, mely egyetemeknek fontos a fenntarthatóság, és hogy ezen egyetemek összehasonlíthatóságát megteremti. Az SZTE Magyarországon a kezdetektől vezeti a listát. A jelen előadás középpontjában az „egyetem szíve”, a TIK állt, melynek a fenntarthatósági törekvései 2 pillérből állnak. Egyrészt az infrastruktúra fejlesztésből, másrészt pedig a szemléletformálásból. Ezekbe tartozik a környezettudatos minták terjesztése, illetve a technikai megoldások. Ez utóbbi már csak azért is kiemelten fontos, mert a TIK nem úgy épült, hogy az fenntartható legyen, így ennek megvalósítása külön kihívás volt. Az épület 1 MW feletti napelemparkkal rendelkezik, valamint napkollektorral, és ezek mellett geotermikus energiát is hasznosít. Az épület fűtését és hűtését a 800 méterre található Vízmű átemelő telepe szolgáltatja hőszivattyún keresztül, így a szennyvíz hulladékhőt tudják hasznosítani, viszont ez csúcsidőszakban önmagában nem elegendő az épület teljes fűtésére. Gyarmati László arra is felhívta a figyelmet, hogy arról is fontos beszélni, amit kipróbáltak, mert elméletben jó megoldásnak tűnt, de nem vált be, nem működött, hiszen ezekből sokat lehet tanulni. Szegeden ilyen volt a Rektori épület esővíz gyűjtő rendszerének kialakítása, ami az SZTE ominózus szórakozóhelyének, a JATE-nak a mosdóit látta volna el öblítővízzel. Itt nem kalkuláltak a tető lakóival, azaz a galambokkal, és az utánuk maradó anyagokkal, ami miatt ez a nagyon jónak tűnő ötlet, terv a megvalósítás során füstbe ment. A megújuló energiához kapcsolódó technológia alkalmazása során hiányzik a sok éves gyakorlati tapasztalat, ezért egyaránt fontos megosztaniuk, ha valami működik, illetve azt is, ami nem.
A további célok között szerepel az épület minden helyiségének szén-monoxid és szén-dioxid mérőkkel való felszerelése, hogy a légcsere mértéke az aktuális látogatószámtól függjön. Egy ilyen beruházás hamar megtérül, mivel sok energiát tud megtakarítani, viszont beruházási költsége ehhez képest viszonylag alacsony. Sok ilyen apró helyen lehet beavatkozni, érdemes ezeket a lehetőségeket keresni, így viszonylag olcsón érhetünk el látványos és hatásos eredményeket. Emellett a Szegeden jól ismert szénszünet társaként nyáron klímaszünet is van, hogy így is spóroljanak az energiával.

SZTE alumniként én is tanúsíthatom a TIK, valamint az SZTE fenntarthatósági törekvéseit, mind infrastrukturális téren, mind pedig a szemléletformáláshoz kapcsolódóan.

A konferencia ezen szekciójának utolsó előadása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Zöld köréről, azon belül is a BME Zöld Tanszék versenyről szólt. Ezt két volt BME Zöld kör tag, Horváth Attila és Molnár András mutatta be.

3. ábra BME Zöld Tanszék verseny

Az EZK nem formális öntevékeny csoport, ahol a tagok változatos tanulmányi háttérrel rendelkeznek, és akik meglátták, hogy az egyetemről hiányzik a szemléletformálás. A BME körülbelül 24000 hallgatót, 1200 oktatót számlál. A Tanszéki verseny célja az volt, hogy a tanszékek fenntarthatóbban működjenek. Ehhez egy versenyt indítottak. A jelentkező tanszékekhez kimentek egy auditra, ahol felmérték a jelenlegi helyzetet, majd az egy hónapos időszak elteltével egy újabb audit következett, ahol megnézték, hova jutottak, mennyit fejlődtek a tanszékek. A verseny lezártával természetesen a díjak kiosztásáramis sor került.

Minden tanszéket más motivált a versenyen való indulásra, de az mindenképp fontos tanulság, hogy  a résztvevő tagoknál fontos elérni, hogy végig elkötelezettek legyenek, és érezzék, hogy van értelme annak, amit csinálnak. A vezetői elhatározás elengedhetetlen, de ha ez az alsóbb szintekre nem csorog le, akkor hosszú távú eredmények nem érhetők el.

Reméljük a BCE is hamarosan eljut oda, hogy olyan innovatív gyakorlatokat alkalmazzon, amiket egy hasonló rendezvény keretében büszkén ismertethet.

Lehet nálunk is kellene ilyen verseny? Vajon melyik tanszék nyerne?

A beszámolót készítette: Domokos Csenge

Konferencia beszámoló

Felsőoktatás az élhető jövőért konferencia beszámoló
1. rész

A Felsőoktatás az élhető jövőért konferencia az Óbudai Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem társszervezésében valósult meg 2019. április 10-én és 11-én, Budapesten, melynek az első napján volt szerencsém részt venni, és az érdekesebbnél-érdekesebb előadásokat meghallgatni.

1. ábra A konferencia első napjának helyszíne

A konferencia Gáti József és Réger Mihály megnyitójával vette kezdetét, melynek során kiemelték, hogy a konferencia célja, hogy megvizsgálják, hogy a hazai felsőoktatás hogyan tud megfelelni a fenntarthatóság által támasztott kihívásoknak. Az előadók szerint ez egy példaértékű rendezvény, amit a gyakorlatban is igyekeztek a fenntarthatóság jegyében megvalósítani. (Erre egy jó példa a karton névtábla)

2. ábra Nem feltétlen kell mindig ragaszkodni a műanyaghoz

Na de hogy is kapcsolódik a fenntarthatósághoz a felsőoktatás?

Már a Rio +20-ban is megjelent a felsőoktatás, a fenntartható campusok irányelv, illetve kiemelt diszciplínaként a környezetmérnöki képzés. A fenntartható fejlődésnek hosszú távú szemléletet kell magában foglalnia, ebben pedig fontos szerepe van a felsőoktatásnak, hiszen a jövő generációi tanulnak jelenleg a felsőoktatásban, azok, akik később nagy hatással lesznek a világ alakítására, fejlődésére. Mivel a jelenleg felsőoktatásban tanuló hallgatók szemlélete hosszútávon formálja a világot fontos, hogy a képzés részeként fejlesszük szemléletüket, növeljük érzékenységüket a fenntarthatósághoz kapcsolódó témák iránt.

Mind az ELTE fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseiben, mind pedig a konferencia létrejöttében, megszervezésében kiemelt szerepe volt Mudra Viktóriának, akinek példamutató a személyes elkötelezettsége.

A konferencia részeként három fotókiállítást is megtekinthettünk. A Solar Decatlon Europe nemzetközi egyetemi innovációs házépítő verseny munkáit, egy erasmusos hallgatók által a Föld napjára készített fotókiállítást, valamint a család-barát program részeként a „Természet hangja” rajzpályázatot. Utóbbi célja az volt, hogy a gyerekek rajzaikon keresztül mutassák be, hogy ők mit tesznek otthon a környezetért. Ez azért is kiemelt fontosságú, mert a fiatal generációt is megszólítja, akik a szüleikre is hatást tudnak gyakorolni.

3. ábra Nemzetközi egyetemi innovációs házépítő verseny

4. ábra Műanyag...

Gazdasági növekedés, oktatás, fenntarthatóság

Kőrösi Csabának, a Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársának, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatójának előadása rendkívül érdekes volt. Az előadás elején áttekintettük, hogy hogyan alakult globális viszonylatban az emberiség fejlődése és a GDP az utóbbi évtizedekben. A GDP huszonötszörösére növekedett, ami gyorsabb, mint a népesség gyarapodásának, illetve a természeti erőforrások megújulásának ideje. Ez utóbbi a nagyobb probléma, mivel az emberiségnek egy évre már 1,7 bolygóra van szüksége.

5. ábra Kőrösi Csaba előadása

A valóságban a gond nem magával a fejlődéssel van, hanem a fejlődéshez kapcsolódó anyagforgalom növekedésével, és a természeti tőke túlzott használatával van. Ezt erősíti a lineáris gazdasági modell, azaz a fogyasztói társadalom, és a termeld, vedd, dobd el hozzáállás. Viszont, ha azt mondjuk, hogy a fogyasztás- és a termelés visszafogása nem járható út, akkor mi az? A körforgásos gazdaság, mely a teljes termelési ciklusra vonatkozik, és radikálisan csökkentené a hulladék mennyiségét. Ebben az irányban van keresnivalónk.

Ahhoz, hogy hogy reális képet kaphassunk, a GDP mellett a következő 5 tőke mérése lenne szükséges: humán-, társadalmi-, természeti-, épített-, valamint pénztőke. Mindegyik mindegyikbe konvertálható, viszont csak bizonyos mértékben. A fejlődés akkor lesz fenntartható és tartós, ha ezt az 5 tőkefajtát egyensúlyban tudjuk fejleszteni. A jelen konferencia szempontjából kiemelt fontossággal bír, hogy az oktatás során mind az 5 tőkefajtára hatást gyakoroljunk, viszont még nincs meg a tudományos konszenzusra támaszkodó metodológia a gazdasági-, társadalmi-, és környezeti hatások integrált mérésére.

A jövőre nézve több lehetőségünk is van. Először is, választhatjuk azt, hogy a már meglévő technológiát használjuk, de optimalizáljuk. Ez a hatékonyság javítási stratégia viszont egyre nagyobb tőkebefektetést igényel, de egyre kisebb eredményeket hoz. Ilyen például a szénbányászatba a pénz pumpálása. Optimalizálhatjuk a folyamatot, de attól maga a széntüzelés nem lesz előnyös, fenntartható. A másik lehetőség a részleges átalakítás, mint például a motor átalakítása hybriddé. A harmadik lehetőség pedig a rendszereink újragondolása, viszont ez tart a legtovább. Azt fontos megjegyezni, hogy ezen lehetőségek nem egymás ellenfelei, hanem egymás kiegészítői, a három egyszerre tudja hozni a fordulatot, amit várunk.

Kőrösi Csaba véleménye szerint a felsőoktatásban leginkább az integrációra van szükség, továbbá egy új nyelv és logika létrehozására, mivel a klímatudományt a fizikusok hozták létre, így a fizika nyelve a meghatározó e területen, viszont mint azt szinte már mindenki tapasztalta, a tudományterületek közötti kommunikáció kihívásokkal teli, sokszor hiába közös a cél, ha nem értik meg egymást a kommunikációban részt vevő felek. Ezt kellene az új nyelvvel, valamint az integrációval áthidalni. A céljainkat segítő törekvéseinket is előnyös lenne integrált alapon létrehozni.

A hasonló konferenciák lehetővé teszik a közös gondolkodás elindulását, eszmecserét, esetleg közös munka megkezdését, valamint a már működő jó gyakorlatok megismerését, megismertetését.

A konferencia másik kiemelt előadója Szőlősi-Nagy András volt, aki rögtön azzal a figyelemfelkeltő mondattal indított, hogy még ha el is tudjuk kerülni a nukleáris katasztrófát, a következő jelentős probléma a víz lesz. Arra a kérdésre pedig, hogy vajon a felsőoktatás tudja-e ezt kezelni, a tömör válasza az az, hogy nem. Nem, mivel nincs interdiszciplinaritás, kooperáció, ezért át kell alakítani az oktatási rendszert. Véleményem szerint ennek jó előfutára a mesterszakunk, a regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzés, hiszen ez az interdiszciplinaritás egyik fellegvára, és a komplex gondolkodásra tanít, ösztönöz minket.

6. ábra Szőlősi-Nagy András előadása

A világon számos próbálkozás volt és van is a klímaválság megoldására, a fenntarthatóság elérésére. Ezek közül két célkitűzést emelt ki Szőlősi-Nagy András: Milleniumi Fejlődési Célok/Millenium Development Goals (2000-2015), illetve Fenntartható Fejlődési Célok/Sustainable Development Goals (2015-2030).

A 2015-től induló időszakban 17 célt tűztek ki, melyek között nincs prioritás, viszont mi megtalálhatjuk, ha feltesszük magunknak a kérdést, hogy melyik az az elem, amit ha ebből a 17 célkitűzésből kiveszünk, akkor összeomlik az egész rendszer? Erre pedig a válasz nem más, mint az éltető víz. A víz egy kulcsfontosságú médium, ami mindennel összekapcsolódik, és minden függ tőle.

A víz teljes, vagy minőségi hiánya várhatóan globális problémákat fog okozni, melyre sajnos már napjainkban is láthatunk példákat. Mivel az emberiség számára a legkönnyebben hozzáférhető felszíni vizek mennyisége a teljes hidroszférának csak mintegy 0,3 százaléka, és ennek eloszlása sem egyenlő, ezért igazán megérné figyelmet fordítanunk vizeink védelmére, különben növekvő konfliktusra számíthatunk.

A klímaváltozás hatására felgyorsul a hidrológiai ciklus, egyre többször tapasztalhatunk szélsőséges időjárási eseményeket, mint például hirtelen, hatalmas esőzéseket, villámárvizeket, vagy éppen gyilkos aszályokat. Azt fontos leszögezni, hogy a probléma nem a klíma változásával van, hiszen az 4 milliárd éve változik. A holocén klíma egész stabil, de ezen belül is voltak változások. A legfőbb probléma a változás ütemével van, mely az antropogén hatásoknak köszönhetően jelentősen felgyorsult. A klímaváltozás a vízről, mint médiumról szól. Nélküle elképzelhetetlen az élet a Földön, így 2 választásunk van: egyrészt a mitigáció, azaz a kibocsátások csökkentése, mérséklése, másrészt pedig az adaptáció, azaz alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez. És itt jön a képbe a vízzel kapcsolatos migráció, amely mindig is volt, hiszen az emberiség mindig a víz útját követte, viszont a nagy számú ember migrációját jelenleg nem tudjuk kezelni. Összességében 2 opciónk van. Vagy mi hozzuk oda a vizet, ahol mi vagyunk, vagy mi megyünk oda, ahol a víz van. A jövőben több tározótérre lesz szükség, amelyre hazánkban van is egy program.
A vízzel kapcsolatos változások méréséhez a távérzékelés, hidroinformatika, valamint a Big Data nyújthat segítséget, mely óriási haladást jelent, viszont még mindig vannak olyan kontinensek, ahol nincsenek adatok, pedig kulcsfontosságúak lennének. A digitális vízgazdálkodás, valamint az integrált rendszerek Magyarország számára kitörési pontot jelentenek, mivel hazánkban a vízgazdálkodáshoz kapcsolódó oktatás igen minőségi, más országokban is számítanak a hazai szakemberek tudására, ezért kiemelt jelentőségű az egyetemek összefogása, valamint az interdiszciplináris képzések számának növelése.

Végezetül egy híres idézettel zárnék:

„Bárki, aki képes megoldani a vízzel kapcsolatos problémákat, két Nobel-díjat érdemel: egy tudományosat, és egyet a békéért”

/John F. Kennedy/

Köszönet a konferencia megrendezéséért az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek és az Óbudai Egyetemnek.

A beszámolót készítette: Domokos Csenge