2020. január 8., szerda

Terepgyakorlat


Egy határmenti régió kihívásai a XXI. században

December 2-án a Geo Intézet szervezésében a nemzetközi tanulmányok BA szakos hallgatói tanulmányi kiránduláson vettek részt kiegészülve néhány szociológia BA és regionális és környezeti gazdaságtan (REKO) MSc szakos hallgatóval. A terepgyakorlat célpontja Nógrád megye megyeszékhelye, Salgótarján és az északi határtelepülés Somoskőújfalu volt. A tanulmányi kirándulás célja a határmenti területek helyzetének bemutatása és a szomszédos országokkal, határon túli településekkel való együttműködés fontosságának hangsúlyozása volt.


A kora reggeli indulást követően Budapestet elhagyva Salamin Géza intézetvezető tartott előadást a buszon először a budapesti agglomerációról, majd Nógrád megye határát átlépve a helyi jellegzetességekről. Salgótarján határához érve Bauer Ádám a Geo Intézet jelenlegi munkatársa, korábbi REKO hallgató, aki salgótarjáni származású, tartott előadást a buszon. Eközben a busszal bejárták a város egyik szegregátumát, majd Salgótarján rekreációs területeit. Ezen területek központjában, Eresztvényben található a Novohrad-Nógrád Geopark látogatóközpontja, amely a kirándulás első helyszíne volt. Itt a geopark helyi irodavezetője Drexler Szilárd adott elő a határon átnyúló geopark létrejöttéről, jellegzetességeiről, erősségeiről és kihívásairól. A heves havazás miatt Salgó várának megtekintése sajnos végül kimaradt a programból. Az előadást követően a hallgatók Bauer Ádám vezetésével csodálatos téli időjárásban átsétáltak Somoskőbe.

Somoskőben a várba felkapaszkodva megtekintették a falu és a vár kettősségét. A falu ugyanis magyar területen van, míg a közvetlenül mellette lévő a faluhoz szervesen hozzátartozó vár viszont már Szlovákiában. Ezt követően a hallgatók megebédeltek, majd Salgótarján belvárosában rövid városi séta következett, melynek során Bauer Ádám történeti áttekintést tartott a város fejlődéséről, elhelyezkedéséből fakadó kihívásairól és kitörési lehetőségeiről. Erre a könnyebb szemléltetés érdekében a salgótarjáni kálvária dombon került sor, ahonnan az egész belváros jól látható és az egyes korszakokban épült városrészek jól kivehetőek.


A nap utolsó programjára a helyi városháza dísztermében került sor, ahol Sándor Ildikó a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezetője adott elő a határon átnyúló programok és projektek eredményeiről. A diákok a tanulmányi kirándulásnak köszönhetően szembesülhettek a határmenti régiók egyediségével, a politikai és nyelvi különbségek okozta nehézségekkel, melyek akadályozhatják a határon átnyúló együttműködéseket és a nemzetközi kapcsolatok kialakulását. A visszajelzések alapján hasznos információkkal gazdagodtak, így intézetünk újabb sikeres tanulmányi kirándulással segítette a hallgatók szakmai fejlődését.



2019. december 11., szerda

GeoLectures: Terület- és városfejlesztési politika Németországban



Dr. Brenner János - c. egyetemi tanár, építésügyi asszesszor, várostervező
2019. december 5. - GeoLectures

December 5-én hallgatóink Dr. Brenner János - c. egyetemi tanár, építésügyi asszesszor és várostervező – a terület- és városfejlesztési politika németországi sajátosságairól tartott előadásán vehettek részt a GeoLectures geopolitikai, regionális tudományi, fejlesztéspolitikai és társadalomtudományi előadássorozat keretében.
Az előadás elején sor került a Németországot jellemző hosszú távú demográfiai és migrációs trendek bemutatására, mellyel kapcsolatban megtudhattuk, hogy századunk második felére az ország idősebb, „színesebb” és gyérebben lakott lesz. A demográfiai szerkezetváltással küzdő vidéki térségek helyzetén a migráció feltehetően nem fog lényegesen változtatni, hiszen az eddigiekben tapasztaltak alapján megfigyelhető, hogy az országban letelepedők körében a jelentős munkahely-kínálattal rendelkező, virágzó agglomerációs térségek a legnépszerűbbek.
Mindezek után megismerhettük a területfejlesztés helyi irányelveit és eszközeit. E tekintetben fontos megemlíteni, hogy a német területfejlesztés valamennyi térség helyzetbe hozására, versenyképességének növelésére törekszik, melynek során a régió különleges adottságainak erősítésével elsősorban a tudásalapú társadalom fejlesztéséhez igyekeznek hozzájárulni. Fontos továbbá a közszolgáltatások igénybevétele tekintetében az egyenlő esélyek biztosítása, hiszen Németország valamennyi térségében azonos értékű életfeltételekre van szükség, azonban ezt a demográfiai átalakulás és az egyre szűkebb pénzügyi források miatt egyre nehezebb valóra váltani. A településhálózati koncepciót tehát - mint az infrastruktúra és a közszolgáltatások eddigi vázát – ezekhez a változásokhoz kell igazítani, különösen az egészségügyi, a művelődési és oktatási, valamint a közlekedési ágazatban.

Az ellátás minőségét modern, térben és időben rugalmas szervezési és kínálati formákkal is szükséges kiegészíteni, s az eszközök tekintetében fontos az interkommunális együttműködés. Az eladás során kiemelésre került még – a fenntarthatóság jegyében – az erőforrások megőrzésének és a kultúrtáj alakításának alapelve, amely segítheti az optimális területfelhasználást a növekvő területfelhasználási konfliktusok és a takarékos területfelhasználás céljának szem előtt tartása mellett, a források és fejlesztési lehetőségek aktív menedzselésével; továbbá a megújuló energiaforrások és hálózatok (mellyel kapcsolatban jelentős problémát okoz az országban a földművelési monokultúrák létrejötte mellett a napelem- és szélkerék-monokultúra), s a klímaadaptáció fontossága.
Ezt követően bemutatásra került a terület- és településrendezési tervek hierarchiája Németországban továbbá a városfejlesztés legfontosabb kihívásai és válaszai. E válaszok közt hallhattunk az ország városfejlesztési programjairól, melyek közül részletesebben megismerkedhettünk a „Stadtumbau Neue Länder” programmal, amelynek keretében az új tartományokban üresen álló kb. egymillió lakás egy részének lebontásával párhuzamosan a városközpontok rehabilitálása is megtörténik. A program az eklektikus városnegyedek veszélyeztetettségére, és a töredékes városszerkezet keletkezésének veszélyére reflektál, s az eddigiekben elkészült értékelések szerint nagyon is sikeres: kevesebb üresen álló lakás, stabilabb lakáspiac, és a belvárosok revitalizációja is megvalósult a kezdeményezés nyomán. Azonban a Németországot érintő kihívások egy részére jelentett csupán megoldást az intézkedés, a demográfiai átalakulás viszont folytatódik.
Erre a kérdéskörre Ingatlantulajdonosi Fejlesztési Körzetek (IFK) létrehozásával igyekszik választ adni az ország, melynek lényege, hogy a tulajdonos kimozdul egyéni gazdasági perspektívájából, s helyette más tulajdonosokkal közösen a városnegyed rentabilitását célozza meg - mivel az ingatlanok lakóértékét nemcsak az ingatlan minősége határozza meg, hanem nagymértékben a környék, illetve a lakónegyed minősége is. Ennek megfelelően az IFK-k a demográfiai változás keretei közt hozzájárulnak a belső városrészek revitalizációjához, egyúttal erősítik a civil társadalmi részvételt a városfejlesztésben.

Az előadás tanulságaként szolgált, hogy a városfejlesztés területén a siker titka sokszor nem csupán a rendelkezésre álló források mennyisége, hanem többek között az integrált terület- ill. városfejlesztési szemlélet, és az e mentén történő koncepcióalkotás, valamint e koncepció messzemenő egyeztetése az érintettekkel, aktorokkal. Fontos továbbá a jogi és támogatási eszközök rugalmas, a célra összpontosított kezelése, vagyis a kommunális ill. regionális szinten megfogalmazott politikai akarat szakszerű megvalósítása.

Varga Virág
PhD-hallgató

2019. december 2., hétfő

Bernadette Hanlon professzor előadása


Bernadette Hanlon professzor (Ohio State University – USA) előadása az Országos Urbanisztikai Konferencián és a Budapesti Corvinus Egyetemen

A Budapesti Corvinus Egyetem GEO Intézete, illetve a Magyar Urbanisztikai Társaság meghívására Budapestre látogatott Bernadette Hanlon professzor (Ohio State University – Knowlton School of Architecture, City and Regional Planning Section) és először a 2019. november 6-án megrendezésre került XXV. Országos Urbanisztikai Konferencián (OUK), majd november 7-én a BCE-n tartott előadást urbanisztika-várostervezés-szurburbanizáció témakörben. A Magyar Urbanisztikai Társaság által szervezett nagyszabású esemény a ’Válaszok a lakáspiac változásaira és az ebből fakadó kihívások kezelésére’ címet kapta, reflektálva napjaink egyik legjelentősebb problémájára, amely különösen nagymértékben érinti a városokat, s kiemelten Budapestet. Bernadette Hanlon az OUK délelőtti programjának egyik plenáris előadója volt. Angol nyelvű prezentációjában a szuburbanizációs folyamatokkal, az ún. peremterületek lakóingatlanainak újjáéledésével, alapvető átalakulásával foglalkozott – megvilágítva ezzel a térbeli tervezés és urbanisztika aktuális kihívásait az USA vonatkozásában.




Hanlon professzor november 7-én a Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézete által szervezett, immár komoly hagyományokkal rendelkező GeoLectures-előadássorozatának keretén belül tartott egy különleges órát az érdeklődő diákoknak. Az előadás az úgynevezett intenzív hét/projekt hét programjai között szerepelt, és ily módon lehetőséget nyújtott az egyetem valamennyi BA, MA és PhD-képzésének hallgatója számára, hogy részt vegyen ezen a különleges eseményen. Bernadette Hanlon ’The City Becomes a Suburb: An Examination of Suburbanism in a Gentrified Neighborhood’ című előadásában az urbanizáció és a gentrifikáció legújabb tendenciáiról beszélt az Egyesült Államokban – ezen belül különösen az Ohio állambeli Columbus városára fókuszálva, esettanulmány-jelleggel. Foglalkozott többek között a várostervezés főbb kihívásaival (lásd például a külvárosi lakosság autóktól való függőségének környezeti hatásait és a külvárosi életmód társadalmi és gazdasági dimenzióit), és egyúttal párhuzamot vont a fejlett világban tapasztalható általános urbanizációs folyamatokkal. A nagy érdeklődésre számot tartó előadás rávilágított a szuburbanizáció és a gentrifikáció folyamataiban megfigyelhető analógiákra is, hangsúlyozva, hogy utóbbi esetében nagyon hasonló „fizikai környezetben” történik egy homogén felső-középréteg koncentrációja, ami korábban a külvárosi területek sajátossága volt.


Nemes Zsófia, PhD-hallgató

2019. november 28., csütörtök

GeoLectures: Mitől zöldebb a szomszéd kertje?


2019. november 25-én, hétfőn intézetünk vendége volt Lados Mihály, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Központjának (KRTK RKK) kutatója. Már az előadásának címe alapján - ’Mitől zöldebb a szomszéd kertje? Utak és tévutak a hazai nagyvárosok Smart city kezdeményezéseiben’ - is nagyon izgalmasnak ígérkezett ez az alkalom. 


A prezentáció a legfontosabb globális kihívások ismertetésével indult, amelyekkel a városoknak szembe kell nézniük. Ezek pedig a növekvő városi népesség, a CO2 kibocsátás, a klímaváltozás és az erősödő migráció ördögi köre. Szó esett azokról a kihívásokról, amikkel a városoknak szembe kell nézniük. Ilyen a beépített területek arányának növekedése a mezőgazdasági területek rovására - Győr-Moson-Sopron megyében például 10%-kal csökkent a mezőgazdasági területek aránya az elmúlt években. Problémát okoz továbbá az a társasház építési mód, ami nem hagy semennyi zöldfelületet a házak között (maximum kigördíthető műfűszőnyeget…). A gépkocsiállomány és az autóhasználat növekedése is szóba került. Nem tudtuk megtippelni, hogy mennyi lehet hazánkban az 1000 főre jutó autók száma: 350 jut ezer főre (az EU átlag 550).
Ezután a Smart city fogalmával ismerkedtünk, ami nem is olyan egyszerű, e téren nincs egyetértés az ezzel foglalkozók között. Az biztos, hogy a Smart city nem egyenlő az ’intelligens város’ fogalmával, bár az utóbbi is információs és kommunikációs technológiákat (IKT) használ a város és a lakosság kommunikációjában, itt jellemző az e-ügyintézés és a visszajelzés-rendszerek is. A ’zöld város’ fogalmával sem egyenlő, hiszen nem csak az energiahatékonysággal, megújuló energiákkal, zöldterületek fejlesztésével foglalkozik. Az okos város az előbbieket egyesíti, az IKT-t, mint városmenedzsment eszközt használja, emellett fenntartható, költséghatékony, transzparens és ami a legfontosabb, együttműködő, bevonja a közösséget. Az okos város szinonimájának leginkább az ’élhető város’ mondható.



Új információ volt számomra a Polgármesterek szövetsége (https://www.covenantofmayors.eu/), ahová azok az önkormányzatok csatlakozhatnak, akik 2 éven belül vállalják egy akcióterv elkészítését. Ebben vállalniuk kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-kal való csökkentését, összhangban az EU 2030-as Fenntartható Energia- és Klíma akciótervével. A szövetségnek 2008 óta majd 10.000 tagja van 59 országból. Az okos városok alapja a hosszú távú energiastratégia, a tervezés ennek mentén történik - így kapcsolódik össze a két dolog.
Mindezek után Lados Mihály Bécs esetére tért rá, ami 2011-ben Boyd Cohen klímaszakértő akkori rangsora alapján a ’Top 10 Okos város a világon’ első helyezettje lett. A városban 1997 óta működik egy okos város menedzsmenttel foglalkozó iroda, emellett okos energia stratégiájuk is van, illetve nemzetközi projektekben is részt vesz a város, pl. H2020. Győrtől Bécs és Budapest egyenlő távolságba van, ám az előadónk tapasztalatai alapján Bécs sokkal inkább együttműködik Győrrel és a környező településekkel is.
A hazai nagyvárosok közül először Debrecenről esett szó, ahol jól működik a Smart city modell. Bécset követve megjelenik az okos város koncepció a városmenedzsmentben és rendelkeznek Smart city weboldallal is. Ami a leginkább különös, hogy a Smart cityvel foglalkozó dolgozók, a Smart city szakértők heti rendszerességgel beszélgetnek a különböző problémákról és ezt a városi TV közvetíti.
Győrről részletesen esett szó, hiszen a város 2020-ra a leginkább okos hazai város posztját célozta meg. Ennek érdekében az intelligens közlekedési rendszerek terén fejlesztettek, okos közvilágítást alakítottak ki és városszervíz alkalmazást terveztek. A továbbiakban arról esett szó, hogy ezek a dolgok a gyakorlatban hogyan alakultak. A MOL Bubi megjelenése utáni évben elindította a város a saját GyőrBike nevű dokkolós közösségi kerékpár rendszerét. Ennek az első évben jó eredményei voltak, 800 bérletet vásároltak - ám ebből 500-at az önkormányzat vett és adott ajándékba. Azt várták, hogy a megajándékozottak majd megújítják a bérleteket, de nem tették. A bicikliket legtöbbször a vasútállomásról a rendelőintézetig használják a vidékről érkezők, ebben az esetben 15 percen belül marad a használat, amiért az alapdíjon kívül nem kell fizetni.



Győr az első helyek között volt, ahol lehetséges volt mobilról fizetni a parkolásért és okos mélygarázsokkal is rendelkeznek. 2013-ban az E-onnal együttműködve felszereltek 150 intelligens lámpatestet - ezeket a 3 éves kötelező üzemeltetési időszak után leszedték. Városszervíz alkalmazás is működik Győrben, de ezt a honlapon nagyon nehezen lehet megtalálni és egyáltalán nincsen reklámozva. A legnagyobb probléma Győrben, hogy ugyan sok adat összegyűlik az önkormányzatnál a különböző okos megoldásoknak köszönhetően, de ezeket semmire sem használják.
Hallottunk egy jelenleg 500 fős falu, Nagypáli okos város irányba mutató kezdeményezéseiről. A településen 1996 óta hoznak létre fenntartható fejlesztéseket. Közösségi napelemparkjuk van, energiaerdőt telepítettek és a Volánnak vásároltak egy elektromos buszt, hogy a gyerekeket azzal szállítsák az iskolába. A falu népessége meg is duplázódott 1996 óta, hiszen a polgármester egy új településrészt is létrehozott.

Az előadást néhány jó külföldi és hazai példa zárta. Brüsszelben vannak olyan lakóparkok, amelyek belső udvarán hatalmas park van, ahol rengeteg fa található és az állatvilág is megtelepedik. Malmöben zöldtető látogatóközpontok találhatóak és a városi méhészetet is gyakorolják. Emellett esővíz elvezető rendszerek is vannak, amelybe a háztartások szürkevize is belefolyik, miután biológiai szennyvíztisztítón ment át. Köszönjük Lados Mihálynak az előadást, a sok izgalmas új információt és a hazai és külföldi okos város kezdeményezés áttekintését!

Orbán Éva

2019. június 18., kedd

Műhelymunka



Geopolitikai tényezők hatása az oktatásra, az ifjúságra és a munkaerőpiaci elvárásokra

 2019. június 14-én került megrendezésre a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézete által szervezett „Geopolitikai tényezők hatása az oktatásra, az ifjúságra és a munkaerőpiaci elvárásokra” című műhelykonferencia, amely a rendezvény egyben a „Geopolitikai és oktatáspolitikai tényezők hatása a Kárpát-medencei magyar oktatás helyzetére” című hallgatói esszépályázat záró rendezvénye is volt.
 A rendezvény első felszólalójaként Dr. Salamin Géza, a Geo Intézet igazgató-helyettese köszöntötte a résztvevőket. 

A nyitóbeszédet követően Borbély Mátyás, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kutatója tartotta meg előadását „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében – geopolitika tényezők társadalmi, oktatási, ifjúságnevelési hatása címmel. Beszédében a Kutatóintézet két futó EFOP projektjét mutatta be. A „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében” és a „Az oktatási struktúrák Kárpát-medencei makroregionális együttműködését támogató kutatások” elnevezésű projektek keretében a Geo Intézet profiljához nagyban illeszkedő témákban folynak kutatások, amelyekben intézetünk több korábbi hallgatója is aktívan részt vesz. Borbély Mátyás előadásában köszönetet mondott minden hallgatónak és oktatónak, akik a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által támogatott hallgató esszépályázatban akár pályázóként, akár bírálóként részt vett. 

A műhelykonferencia harmadik felszólalójaként Dr. Lakatos Artur Loránd tartotta meg “Romániai magyar maturanduszok számának alakulása 1989-et követően, napjainkig. Tények, tanulságok és tendenciák” című előadását. A Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatója előadásában a külhoni magyarság, különösen a romániai magyarság képzésének jellemzőire és kihívásaira hívta fel a figyelmet, külön kiemelve a magyar nyelvű képzésben résztvevő hallgatók nyomon követésének fontosságát. 


 Ezt követően intézetünk professzor emeritusa, Dr. Korompai Attila szólalt fel a “Geopolitikai és oktatáspolitikai tényezők hatása a Kárpát-medencei oktatás helyzetére” című hallgatói esszépályázat értékelésének bemutatására. A Bíráló Bizottság elnökeként előadásában a pályázatra beérkező tanulmányok témáinak ismertetésén túl megemlítette mindazon tapasztalatokat, amelyek a pályamunkák értékelése közben a bizottsági tagokban megfogalmazódtak. 

A műhelykonferencia második felében a hallgatói esszépályázaton versenyző tanulmányok szerzőinek nyílt lehetősége pályaművük bemutatására. Intézetünk ezúton is gratulál a versenyben résztvevő minden szerzőnek:
-          Báló Andrásnak, aki „A Kárpát-medencei magyar felsőoktatási tér regionális fejlesztésének lehetséges irányai a Partiumban” című tanulmányával első helyezést ért el;

-          Porhajas Gábor Lászlónak, „A kínai nyelv, és nyelvoktatás felértékelődése Magyarországon a globális geopolitikai folyamatok tükrében” című tanulmányával elért második helyezéshez;

-          Varga Virágnak (A “Z” generáció pénzügyi kultúrájának fejlesztésére irányuló nemzetközi és hazai gyakorlatok értékelése) és Varga Veronikának (Magyarországi felsőoktatásban tanuló külföldiek oktatásával kapcsolatos tendenciák és kihívások) a megosztott harmadik helyezésükhöz;
-          Ryan Annának  A középiskolai és felsőfokú nyelvoktatás kihívásai Magyarországon, az ország geopolitikai helyzetének és a nemzetközi folyamatok tükrében” című pályamunkájához;
-          valamint Vaida Cynthiának és Mezey Dorottyának, akik „A köznevelés és a felsőoktatás által befolyásolt identitástudat. A megtévesztések és az ellenségeskedések problematikája az erdélyi magyar kisebbség szemszögéből” című tanulmányukkal a "Az identitás témájában megszületett legjobb dolgozat" különdíját nyerték el.

A műhelykonferencián Báló András, Porhajas Gábor László és Varga Virág mutatta be röviden az esszépályázatra írt tanulmányát. 

Az esszépályázat záró rendezvénye egyúttal azt a célt is szolgálta, hogy a résztvevők számára bemutatásra kerüljön az a hallgatói tanulmánykötet, amely a beérkezett pályaművek, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem doktoranduszai által írt tanulmányokból áll össze. A tanulmánykötet a napokban kerül publikálásra Intézetünk kezelésében Geopolitikai tényezők hatása a Kárpát-medencei magyar oktatási struktúrákra címmel.  
Az este hétkor, állófogadással véget érő műhelykonferenciára a tikkasztó hőség és a péntek esti időpont ellenére a várakozást felülmúló létszámmal érkeztek érdeklődők, akik a fogadás alatt személyesebb hangvétellel vitathatták meg a rendezvényen elhangzó számos előadás témáját.

A rendezvénynek szakmai partnerei voltak: HÉTFA Kutatóintézet, Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI), EFOP-1.12.1-17-2017-00003 „Makroregionális kutatások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében”

Nagy Szabolcs

Idézetek

"Semmi sem rossz, ami a természet szerint való."
(Marcus Aurelius)

"A természet tiszta rendszer, abban csak tiszta válaszok vannak."
(Szent-Györgyi Albert)

"Nem okos ember az, aki olyan fának nyesegeti ágait, melynek árnyékába húzódott."
(Mikszáth Kálmán)