Látogatás a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepre

2021. november 10-én délelőtt 9 után érkeztünk meg nagyjából 15-en a szennyvíztisztító telephez, ahol egy kedves és felkészült helyi idegenvezető fogadott minket a bejárat melletti portaszolgálatnál. Az irodaépületekhez csatlakozó aulában egy nagyjából 20 perces előadást hallhattunk tőle a szennyvíztisztitás folyamatáról, illetve a telep történelméről, feladatairól. Ez a szennyvíztisztító telep 1966-tól kezdve működik, azóta számos korszerűsítésen és bővítésen esett át. Ma mintegy 53 ezer m³ szennyvizet tisztítanak itt meg naponta korszerű technológiával, minden hazai és EU-s határétéket betartva. A szennyvíz mellett egyedülálló módon az étel- és italhulladék megsemmisítése is itt történik. Ezután egy párperces rövid szünetet tartottunk, feltettünk néhány kérdést és elvihető prospektust kaptunk.

Ezután következett a telepbejárás, ami során számos tisztítási folyamatba, üvegházba és műszaki berendezések működésébe nyerhettünk betekintést. Először az egyik előülepítő medencéhez (1. fotó ) sétáltunk, ahová a már mechanikailag megtisztított szennyvíz kerül, amiből az ülepíthető részeket leválasztják és nyersiszapként elkülönítik.

1. fotó: Előülepítő

Onnan átsétáltunk az üvegházba (2. fotó), ahol a víz szervesanyag-tartalmát bontják le mikroorganizmusok segítségével, amelyeknek a vízfelszínre telepített növények gyökérzete és mesterséges hordozófelületek kiváló életteret adnak. Innen a szennyvíz az utóülepítőkbe kerül, amelyeket mi is megnézhettünk, körbejárhattuk őket, illetve a keverő berendezésre fel is mehettünk. Érdekes volt megfigyelni, hogy madarak, főleg sirályok előszeretettel szállnak le ezekbe az ülepítőkbe és vesznek ki onnan valamiféle táplálékot maguknak (3. fotó). A látogatás nagyjából felénél értünk el a szennyvíztisztító telep délnyugati csücskéhez, ahol a megtisztított víz belefolyik egy csatornába (4a-b. fotó). Ezen a mesterséges csatornán kerül levezetésre tisztítatlanul az a szennyvíz, ami nagyritkán (pl. nagyon csapadékos időjárás hatására) túlterhelné a rendszert. 

2.fotó: Üvegház

3. fotó: Utóülepítő és sirályok (bal oldalon)

4a. fotó: Tiszta víz ki a telepről

4b. fotó: Megtisztított víz csatornába-Dunába

Ezután indultunk el visszafelé, ami közben további létesítmények működésébe nyerhettünk betekintést. Az ammóniumtartalom eltávolítása kétlépcsős folyamat során történik meg, ami után már csak egy UV fénnyel világított berendezésen kell keresztül mennie a közben habossá vált víznek ahhoz (a hab nem szennyeződés, csak a tisztítás mechanikai eredménye, amit kezelnek) (5. fotó, 6. fotó), hogy az az említett csatornába, majd a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba, immár tisztán és habmentesen kikerüljön..

5.fotó: Habos víz kifelé és víz befelé

6.fotó: Habos víz és panoráma

A szennyvíztisztítás során visszamaradt nyers- illetve fölösiszap rothasztása során keletkezett biogáz elégetéséből a telep villamos- és hőenergiát állít elő, mellyel gyakorlatilag önellátóvá válik energetikai szempontból. Ezt a gázt tartályokban tárolják (8. fotó) és gázmotorokkal termelnek áramot, a felesleges gázt pedig elégetik (7. fotó). 

7a.fotó: Felesleges biogáz elégető

7b.fotó: Felesleges biogáz elégető

8.fotó:  Biogáz tartályok

Nagy örömünkre mindhármat láthattuk közvetlen közelről, ami által az egész folyamat sokkal átélhetőbbé vált. Ezzel pedig a végéhez is ért a terepbejárásunk, az irodaépületeken keresztül jutottunk el a bejáratig, ahol olyan fél 12 környékén elköszöntünk az idegenvezetőnktől és megköszöntük neki a színvonalas vezetést.

A szakmai programot Farkas Attila, a Geo Tanszék doktorandusza szervezte a Zöld Gazdaságpolitika és a Policies for a green and climate-friendly economy tárgyak hallgatói számára.

 Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. - Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep (fcsm.hu) 

 Szerző: Szegedi Gergely, regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak II. éves hallgatója

Őszi terepgyakorlatok Törökbálinton

2021. október 15-én a Kvalitatív tervezési-elemzési módszerek gyakorlati óra keretében részt vettünk a törökbálinti terepgyakorlaton. Délelőtt 11 óra körül a kelenföldi buszállomáson gyűltünk össze, és innen a 172-es busszal röpke húsz perc alatt már Törökbálintra is érkeztünk. Első körben hivatalosak voltunk egy a Városházán tartandó beszélgetésre a törökbálinti főépítész asszonnyal, Csenger-Zalán Annamáriával. Miután mindenki elfoglalta a helyét a hatalmas kör asztal körül, bevezetésképp a főépítész elkezdte bemutatni a település történelmét, kialakulását.

A tantárgyunkhoz előadásának az Anna-hegyről, Sétatérről, Téglagyár területéről, sportberuházásokról és a Balaton – Budapest kerékpárútról szóló részei kapcsolódtak. Ezen területek múltbéli és jelenlegi helyzetéről kaptunk információkat, mind társadalmi, infrastrukturális és gazdasági szempontból. Mivel a tantárgy keretében 4 fős csoportokra lettünk bontva, ezért minden csoport számára más-más terület volt kiemelten fontos a kutatás szempontjából. A csoportok számos kérdést fogalmaztak meg a jelenleg zajló fejlesztések hatásairól, valamint a jövőbeni fejlesztési lehetőségekről, amelyekre részletes és kielégítő válaszokat kaptunk a főépítész asszonytól. Ezeket a kérdéseket már a terepgyakorlatot megelőző héten csoport szinten összeállítottuk, hiszen fontos volt, hogy célzott, lényegre törő kérdéseket tudjunk megfogalmazni az előadó felé. 

Miután véget ért a konferencia, a Városháza előtti szökőkútnál gyülekeztünk, aminek láthatóan nagy sikere volt hallgató társaim körében. 

Ekkor megérkezett Elek Sándor, Törökbálint polgármestere, aki tartott egy általános tájékoztatót Törökbálintot érintő kérdésekről és a jövőbeli tervekről. Megosztott velünk egy bölcsességet is; „Két féle ember létezik a világon, aki törökbálinti, meg aki törökbálinti akar lenni.” 

Polgármester beszéde után, Kocsis János Balázs tanár úr vezetésével elindultunk a terepi bejárásra. Elsőként felmentünk a Kálvária dombra, amelyről gyönyörű kilátás nyílt a városra. Szó esett a szegényebb és gazdagabb társadalmi réteg elhelyezkedéséről a városon belül, miért a völgy volt a legvonzóbb megtelepedési helyszín a kezdetekben, illetve arról, hogy milyen a közlekedés Budapest és Törökbálint között, valamint a település környékén.

Következőkben a Rudák-telep felé vettük az irányt, és kalandos erdei hátsó utakon, kevésbé impozáns városrészen keresztül ismerhettük meg a település ezen oldalát is. Meglepő volt számunkra a szegényesebb hulladékkal teli környezet, hiszen a város nagy részére egy szép, rendezett, falusias hangulat jellemző. 

Az utunk a Tükör-hegy felé vezetett, ahol nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy itt a tehetősebb társadalmi réteg képviselői laknak. A modern luxus lakóépületek mellett nagy kontrasztot jelentett, hogy a járdák rossz állapotban voltak, és a beépítetlen területek gondozatlanul álltak. Ahogy Kocsis tanár úr említette, egy amerikai luxus lakónegyedben ilyesfajta kontraszt elképzelhetetlen lenne, hiszen nemcsak a házaknak és udvaroknak kell rendezetteknek lenniük, hanem a környezetüknek is. 

A 2021. október 29-ei terepgyakorlatot Porhajas Gábor vezette. Ezen a napon ellátogattunk a volt Téglagyár területére, a sportközponthoz és végezetül megnéztük az egykori MÁV lakónegyedet, aminek a státusza az utóbbi időben felívelőben van. Összességében elmondható, hogy mindkét terepgyakorlatunk tartalmasan telt és sok új információval gazdagodtunk, az már csak ráadás, hogy minkét alkalommal gyönyörű napsütésben volt részünk. 😊

 Szerző: Végh Stella, regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak II. éves hallgatója

2021 - intenzív hét - online Településföldrajzi terepgyakorlat

 Rendhagyó Településföldrajzi terepgyakorlat

László Barbara és Tóth Botond

A 2021. évi tavaszi terepgyakorlat a vírushelyzetre való tekintettel teljesen más körülmények között zajlott le, mint a korábbi években.

Az intenzív hétre szervezett Településföldrajzi terepgyakorlaton 14 hallgató vett részt. Közülük a REKO mesterszak tagjai voltak többségben, de akadt, aki másik karról érkezett. A csoport elég színes volt, alapképzés tekintetében sokféle területről érkeztünk, de a terepgyakorlat végén egységes tudással távoztunk.

Az online oktatás világában kellett Varga Ágnesnek és Jeney Lászlónak megszerveznie egy 4 napos programsorozatot. Tematikus napokkal készültek számunkra, és ezen napoknak sokatmondó címeket adtak:

● 1. nap: Lehetőségek és kihívások

● 2. nap: A közfoglalkoztatástól a szociális szövetkezetekig - kistelepülési sikerek

● 3. nap: Az egyház szerepe a vidékfejlesztésben – fókuszban a kistelepülések

● 4. nap: Esélyteremtők- főként oktatási és gyermekesély programok

1.ábra: Az online "terepgyakorlat" programja

Az előadók saját képekkel készültek, amelyekkel megpróbálták átadni a személyes jelenlét érzését, mi azonban a blogra csak az előadásaik anyagából tudunk fényképeket prezentálni, mivel helyszíni szemlén sajnos nem jártunk. A kimaradt közös kóstolások, séták, túrák, és minden, ami igazán különlegessé teszi az ilyen terepgyakorlatokat remélhetőleg a jövőben bepótlásra kerülnek. A terepi élményeket a szervezők és az előadók videófelvételekkel igyekeztek pótolni, melyből néhányat mi is megosztanánk.

 Minden nap reggel 9-től kezdődtek az előadások. Ezek 40-50 perc hosszúak voltak, amelyek után kérdéseket tehettünk fel az előadóknak. Elég szoros volt a tempó, amit tartanunk kellett: naponta 3-4 előadás volt és egy megbeszélés, egy órás ebédszünettel. Délután 5-kor végeztünk- vagy fél 4-kor, az előadások számától függően. Nyilván ez nem lett volna ennyire szigorú időbeosztás, ha valóban megengedi a járványhelyzet a személyes találkozást és a terület meglátogatását, de alkalmazkodnunk kellett ezen körülményhez.

Az első nap – amely a Lehetőségek és kihívások névre hallgatott – elméleti megalapozást biztosított a hét további előadóinak témájának mélyebb megértéséhez. Jeney László nyitotta meg az eseményt a Zoom felületén bejelentkezve, ami megnyugtatóan hatott, hiszen mindannyiunknak ismerős arc köszönt be a monitoron. Kimondottan az Encsi járást mutatta be és annak földrajzi különbségeiről beszélt, térképekkel és képekkel igyekezett bemutatni a területet. Ez egy remek alapozó előadás volt, ennek révén mindenki egy kicsivel több tudásra tett szert a megyéről és az Encsi járásról.

Ezt követte Bihall Tamás, a MKIK alelnökének, valamint a BAZ megyei iparkamara elnökének és Kiss László, a BOKIK alelnökének előadásaik. A BAZ megyei iparkamara tevékenysége mellett a foglalkoztatás BAZ megyei helyzetét mutatták be munkaerő, gazdasági szerkezet és képzettség tekintetében, és meséltek arról, milyen szerepe van a térség fejlődésében az Iparkamarának és milyen szerepe lehetne a BOKIK-nak a gazdaság covid utáni újraindításában. Ezek egy kicsit formálisabb előadások voltak, sok térképpel és adattal, de segített megérteni a megye gazdasági helyzetét és lehetőségeit, így a többi hét előadásához remek alaptudást biztosított.

Az ebédszünet után egy még inkább elméletibb jellegű előadás következett, ahol Dorogi Zoltán mesélt a 2021-27-es programozási időszak lehetőségeiről, illetve az önkormányzatok mozgástereiről. Beszélt a lehetséges programokról, forráselosztásról, térségfejlesztés és turizmus fejlesztéséről, és arról, milyen módon lehet versenyképesebbé tenni Borsod-Abaúj-Zemplén megyét.

A nap utolsó előadását Varga Péter tartotta meg, aki a Hernád menti fejlesztési lehetőségekről és kihívásokról beszélt. Talán itt érződött először, hogy hiányzik az élmény, hogy elsétáljunk a Hernád mentén, és szemügyre vegyük a hely adottságait, ne csak halljunk róla. Sajnos a Google térkép és a légi felvételek nem adják vissza ezt az érzést. Felmerült a Hernád mentének szolgáltatásokkal való ellátottságának hiányosságai, és többen elgondolkodtunk, milyen lenne csoportos kenu vagy kajak túrára menni, vagy éppen raftingolni egyet a folyón. Erre lehetőség lesz nemsokára (a tervek szerint legalábbis), amint sikerül a Hernád folyó környékét minőségi desztinációként is feltüntetni a térképen, és tudatosítani a folyó értékeit a helyiek körében is. Így fogalmazott Péter ezzel kapcsolatban: “Aki a Hernád mellett nő fel, az tudja, honnan érkezett, megtanulta élvezni a természetet és vigyázni rá, és igenis legyen ez benne a gyerekekben!” Szerintem az ő előadásának ez adta meg a lényegét és értelmét.

 A keddi napunk a közfoglalkoztatott programok és a szociális szövetkezetek köré épült. A napot Lengyelné Bencze Viktória nyitotta meg, a Borsod-Torna-Gömör LEADER Egyesület munkaszervezet vezetője, aki amellett, hogy általánosságban bemutatta, mennyi mindent tudna tenni egy szociális szövetkezet a vidéki településekért, konkrét példákat is hozott. A videóhívás közben felállt, laptopját magával vitte, és megmutatta nekünk a sok különböző lekvárt, amit a helyi szociális szövetkezet állított elő, és többször elmondta, mennyire sajnálja, hogy nem kóstoltathatja meg velünk a polcon sorakozó finomságokat. Nem csak az ő arcára ült ki a csalódottság emiatt. Nagyon mosolygós, vidám hangulatú előadás volt, és tudatosult bennünk, hogy a tegnapi elméleti nap után már sokkal személyközelibb előadásokon fogunk részt venni.

Németh Nándor mutatta meg nekünk a gyulaji szociális szövetkezet működését és a Jelenlét Program alapjait, annak lehetőségeit és korlátait (https://www.youtube.com/watch?v=1jomQUWXDdM), majd beszélt a Felzárkózó Települések programról is - amely később a többi nap alapját megadta - és felvázolta, hogyan is működik a Máltai Szeretetszolgálat esetében a diagnózis alapú fejlesztés.   Nem sok előzetes tudásunk volt erről, személy szerint én el sem tudtam volna képzelni, mekkora szerepe lehet egy karitatív szervezetnek a vidékfejlesztésben és mekkora felelőssége van a települések kitörésében ezeknek a társulásoknak. Az előadó sokakra nagy hatást gyakorolt a lappangó problémák szókimondó megnevezésével és a háttérben meghúzódó folyamatok felfedésével, melyek révén még egy laikus szeme előtt is összeáll a kép a leszakadó magyar vidék problematikájának súlyosságáról. Ráláthattunk neki köszönhetően, milyen veszélyeket rejt a centralizált döntéshozás és támogatás rendszere a gyakorlatban, és hogy milyen ördögi kört alkot a foglalkoztatottságból való kiesés generációkon átívelően. Hazánknak mindenképpen prioritásként kellene kezelnie egy élhetőbb településhálózat megteremtését.

2.ábra: Részlet Németh Nándor előadásából – 

ez az ábra többször visszaköszönt a terepgyakorlat alatt

Üveges Gábor polgármester úr is elfogadta a szervezők meghívását, és hatalmas beleéléssel és lelkesedéssel mesélt Hernádszentandrásról és a BioSzentandrás brandről, tervekről és lehetőségekről. Egy kis ismertető videó: https://www.youtube.com/watch?v=kRBpM2K4R2o   

  Többször hangoztatta ő is, mennyire jó lenne, ha vendégül tudna látni minket személyesen, és hogy mennyire meg szeretné mutatni a települését – hiszen nem lehet igazán átélni csak képek és szóbeszéd alapján, milyen lehet az utcákon sétálni vagy a Hernád partján állni. Ami viszont nagyon is átjött hozzánk online keretek között is, az a szavaiból kiérződő reménnyel vegyült keserűség a magyar faluközösségeinek megszűnése miatt. Saját falujában embert próbáló erőbedobással küzd a hozzá hasonlóan gondolkodókkal a közösség újjászervezése és fenntartása érdekében. Sajnos a társadalom tanult tehetetlensége, bizalmatlansága és a pesszimizmus legalább akkora hátráltató tényező kezdeményezéseiben, mint a túlburjánzó bürokrácia – többször is rámutatott előadásában ennek az innovációt és kreativitást elfojtó hatásaira. Éleslátásával és köntörfalazást mellőző modorával feszegetett olyan témákat, mint a meritokrácia válsága, valamint a (társadalmilag is) organikus, mezőgazdaságon alapuló faluközösségek újbóli eljövetelének szükségessége.

A nap utolsó előadását Lipták Katalin tartotta a BAZ megyei közfoglalkoztatást bemutatva. Ez az előadás volt a MFT Társadalomföldrajzi szakosztályának megnyitója is, így a megszokott 16-18 főnél jóval többen, 34-en hallgattuk Katalin szavait, aki a G. Fekete Évával 10 évvel ezelőtt készült kutatását végezte el újra és hasonlította össze a 2010-es és a 2020-as adatokat – ábrázolva, mennyit változott az utóbbi évben a közfoglalkoztatás a megyében. Ez egy igen informatív előadás volt, sok kérdés felmerült bennünk. Előadásának konklúziója, hogy nem munkahelyet, hanem munkát kell adni, igencsak elgondolkodtató volt. Megtekinthetitek az eladás felvételét ezen a linken: https://youtu.be/dL00BOeDZbY

Szerdán, azaz a 3. napon az egyházak kerültek előtérbe – és nem csak a nagyhét és húsvét közelsége miatt. A napot a reggeli órákban Eperjesi Tamás, a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának felzárkózási csoport vezetője nyitotta meg, ami, miután általánosan bemutatta a vidék problémáit, rátért magára az IKSZT programra és annak hármas modelljére, majd a FETE programról is ejtett néhány szót.

Az ő előadását könnyű volt összekötni Böröcz Líviáéval, aki kimondottan a FETE programról és a református egyház speciális szerepéről beszélt. Mielőtt belekezdett volna, megkért minket, hogy mutatkozzunk be pár szóban és mondjuk el, honnan jöttünk, kik vagyunk és miért vagyunk itt. Itt fordult meg először a fejemben: nem is mindannyian ismerjük egymást és nem is túl jól. Kimaradt ugyanis a bemutatkozás, ami élőben elengedhetetlen lett volna. Ám az online térben ez feltűnés nélkül kimaradt. A harmadik napra már ismerősök lettek az arcok, amik a webkamerák mögül néztek vissza és a nevek is, de alig tudtunk egymásról valamit. Miután megismert minket, a program első évében szereplő 5 településről mesélt (Göncruszka, Tiszakarád, Ricse, Dámóc és Zemplénagárd) részletesen és nagy beleéléssel. Nagyon szép prezentációt vetített le nekünk, ezt meg is jegyeztük és egyéb érdekességeket is mesélt a környékről- még egy helyi különlegesség receptjét is megosztotta velünk, a nyögőét. https://sokszinuvidek.24.hu/otthon-keszult/2019/02/08/nyogo-avagy-csiras-galuska-ahogy-a-falusi-nagyi-kesziti/ Nagyon pozitív és vidám személyiség volt – nála is sejteni lehetett, hogy a vele való személyes beszélgetés sokkal kellemesebb és tartalmasabb lett volna, mint amire az online meetingek adtak lehetőséget. Megmutatta, hogy igenis vannak jó gyakorlatok, amiket érdemes követni, és nem annyira menthetetlen a vidéki kistelepülések helyzete, mint amilyennek azt sokan elkönyvelik. 

Miután megebédeltünk, Kiss Dávid érkezett hozzánk az online térbe, szintén a FETE program működéséről, beavatkozási területeiről és a program eddigi eredményeiről számolt be. Elég megrázó dolgokat mesélt, és a kérdések sem voltak könnyűek, amik felmerültek bennünk. Mesélt az olyan nehezebb témákról, mint az adósságkezelés és az uzsora – ezek károsultjainak helyzetéről első kézből szerzett tapasztalatai vannak. Rányomta a bélyeget az aznapi előadásokra Dávid előadása, és meg is előlegezte a gyerekesély témáját, amellyel másnap foglalkoztunk.

3.ábra: Gyerekek élményalapú tanítása - részlet Kiss Dávid előadásából

A negyedik és utolsó napunkon az esélyteremtés volt a középpontban. Hajdú Krisztina nyitotta meg a napot a Magyar Máltai Szeretetszolgálattól egy nagyon ütős és érzékenyítő képsorozattal – csakúgy, mint előző nap Dávid, ez is elég nagy hatást gyakorolt a napunk hátralévő részére. A gyerekesély és a korai esélyteremtési programokról beszélt; miért is fontos a hátrányos térségekben különösen ügyelni a gyermekek első 1000 napjára és a gyerekek korai fejlődésére miért kulcsfontosságú odafigyelni. Informatív eladásából kiragadnék egy momentumot, amely összefoglalja az egész témát:

4. ábra: Részlet Hajdú Krisztina előadásából

 

Eseményzáróként pedig Benkő Fruzsina, az InDaHouse alapítója beszélt saját munkásságáról és a BAZ megyei önkéntesmunkáról, amelyet a szervezet végez. Kitért az önkéntesek feladataira, kompetenciáira, és arra, miből tudja fenntartani magát egy ilyen szervezet és milyen célok vezérlik őket. Egy teljesen más oldalú felfogást hozott, mint amiket a korábbi napokban hallottunk – gondolatébresztő előadása megfelelő zárása volt a terepgyakorlatnak. 

Összegezvén sokak nevében mondhatom, hogy Kiss Dávid, Németh Nándor és Üveges Gábor tették ránk talán a legnagyobb hatást. És nem csak azért, mert képekkel illusztrálták a nyomort és a depriváltságot, hanem mert annyira átfogó, alapos előadást tartottak és olyan nehéz, húsbavágó témákat feszegettek, amelyekről nem egyszerű beszélni. Ők kapták talán a legnehezebb kérdéseket tőlünk, és az arcokon végignézve tőlük kaptuk a legmeghökkentőbb válaszokat.

A járványhelyzet kérdései minden előadásban felmerültek, és annak hatását az adott szervezet működésére az előadók készségesen mesélték el. Nem tudjuk elégszer megköszönni Jeney László és Varga Ágnes munkáját, rendkívül színvonalas és izgalmas előadássorozatot állítottak össze nekünk a helyzet ellenére is. Köszönjük! Azt sajnáljuk, hogy nem tudtunk csapatként összekovácsolódni, mert nyilván erre az online közeg nem adott lehetőséget pusztán az előadások hallgatásával. De bízunk benne, hogy az előadókat, akik közül néhányan felajánlották, hogy a vírus lecsengése után bepótolhatjuk a személyes találkozót, szavukon tudjuk majd fogni.

 5. kép: Csapatkép az utolsó megbeszélésről

GeoLectures: Deirdre Pfeiffer

As part of the geo lectures series, students at Corvinus University of Budapest had a presentation “Housing Flexibility and Subjective Wellbeing in U.S. Suburban Regions” given by Deirdre Pfeiffer, Associate Professor from School of Geographic Sciences & Urban Planning at Arizona State University on the 27^th February 2020.

According to Professor Pfeiffer, the main goal of the research was to focus on one role of the housing market, which she named flexibility, taking into account the concept of wellbeing that we know today as happiness. The geographical focus was kept on the Sun Belt region considered to stretch across the Southeast and Southwest.

Keeping this in mind, the students were introduced to the historical background of the problem. Suburban regions started developing in the US in the postwar period with a number of innovations being introduces, such as technological advancements, for example, air conditioning crucially important for the Sun Belt region, and the way it was financed, for instance, banks suggesting cheap loans. As follows, the demand for these areas was created, and diversity of the areas grew significantly, one could clearly see the level of diversity in the Inland Empire region of California, a suburban area in southern California. Another historical turnaround happened in 1970s, a so called Post-Civil Rights era when African Americans, Latinos, and Asians had their rights restored, including the housing sector. Finally, in 2000s in the time of global recession there was another significant change in the US housing market when people could not afford buying houses and paying for them that led to banks taking over those houses. In terms of these historical highlights the Professor introduced her theories.

The students learned that there are two major directions in this research area, representatives of both trying to answer the question if the suburban areas of the US are geography of opportunities or traps that limit people’s opportunities? The Professor claimed that it is possible to find particular windows of opportunities, a particular condition that enables people to thrive that makes her theories stand out. The first project posed a question whether places that allow housing growth from Post-Civil Rights suburbs have more opportunities for people from minorities mentioned above to reach socio-economic wellbeing compared to post-war suburbs? The students were introduced the results for the Phoenix region with a note that the same picture is observable on the nationwide level. According to the outcomes, proportion of middle class families living in poverty within minority groups is lower for Post-Civil Rights suburbs, and the level of segregation is subsequently lower for them.

The second project analyzed the US housing market characterized by massive disruption during the recession period when there was a conversion from owner-occupied to renter-occupied houses. Banks were taking over the houses, and investors were buying them and renting out to reduce the gap between the extended demand and supply. The boom in rental housing market was explained by people’s inability to buy the houses, by the bigger number of young people entering the market, and lack of construction. As a result, a significant growth in single-family rentals was observed from 2005 to 2015.

During the third part of the lecture the students were lucky to be presented the ongoing research that focuses on the growing concerns about the health consequences of car-oriented design features of living neighborhoods, in particular, the garage home. The professor noted that her family lives in such kind of a house, and due to this the topic is of great importance and interest for her. She came up with three theories saying that garage homes detract from subjective wellbeing, take away nature engagement, however detraction of subjective wellbeing lessens over time due to adaptation mechanism. It was exciting to see the real examples of the research process, and think about further opportunities for research.

At the end of the lecture students were asking questions, making important notices and trying to extend the problem to their areas of specialization, asking about sustainability practices in the suburban areas.

Ira Gribanenkova

The video of the lecture is available here:

Terepgyakorlat

Egy határmenti régió kihívásai a XXI. században

December 2-án a Geo Intézet szervezésében a nemzetközi tanulmányok BA szakos hallgatói tanulmányi kiránduláson vettek részt kiegészülve néhány szociológia BA és regionális és környezeti gazdaságtan (REKO) MSc szakos hallgatóval. A terepgyakorlat célpontja Nógrád megye megyeszékhelye, Salgótarján és az északi határtelepülés Somoskőújfalu volt. A tanulmányi kirándulás célja a határmenti területek helyzetének bemutatása és a szomszédos országokkal, határon túli településekkel való együttműködés fontosságának hangsúlyozása volt.

A kora reggeli indulást követően Budapestet elhagyva Salamin Géza intézetvezető tartott előadást a buszon először a budapesti agglomerációról, majd Nógrád megye határát átlépve a helyi jellegzetességekről. Salgótarján határához érve Bauer Ádám a Geo Intézet jelenlegi munkatársa, korábbi REKO hallgató, aki salgótarjáni származású, tartott előadást a buszon. Eközben a busszal bejárták a város egyik szegregátumát, majd Salgótarján rekreációs területeit. Ezen területek központjában, Eresztvényben található a Novohrad-Nógrád Geopark látogatóközpontja, amely a kirándulás első helyszíne volt. Itt a geopark helyi irodavezetője Drexler Szilárd adott elő a határon átnyúló geopark létrejöttéről, jellegzetességeiről, erősségeiről és kihívásairól. A heves havazás miatt Salgó várának megtekintése sajnos végül kimaradt a programból. Az előadást követően a hallgatók Bauer Ádám vezetésével csodálatos téli időjárásban átsétáltak Somoskőbe.

Somoskőben a várba felkapaszkodva megtekintették a falu és a vár kettősségét. A falu ugyanis magyar területen van, míg a közvetlenül mellette lévő a faluhoz szervesen hozzátartozó vár viszont már Szlovákiában. Ezt követően a hallgatók megebédeltek, majd Salgótarján belvárosában rövid városi séta következett, melynek során Bauer Ádám történeti áttekintést tartott a város fejlődéséről, elhelyezkedéséből fakadó kihívásairól és kitörési lehetőségeiről. Erre a könnyebb szemléltetés érdekében a salgótarjáni kálvária dombon került sor, ahonnan az egész belváros jól látható és az egyes korszakokban épült városrészek jól kivehetőek.

A nap utolsó programjára a helyi városháza dísztermében került sor, ahol Sándor Ildikó a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezetője adott elő a határon átnyúló programok és projektek eredményeiről. A diákok a tanulmányi kirándulásnak köszönhetően szembesülhettek a határmenti régiók egyediségével, a politikai és nyelvi különbségek okozta nehézségekkel, melyek akadályozhatják a határon átnyúló együttműködéseket és a nemzetközi kapcsolatok kialakulását. A visszajelzések alapján hasznos információkkal gazdagodtak, így intézetünk újabb sikeres tanulmányi kirándulással segítette a hallgatók szakmai fejlődését.

GeoLectures: Terület- és városfejlesztési politika Németországban

Dr. Brenner János - c. egyetemi tanár, építésügyi asszesszor, várostervező

2019. december 5. - GeoLectures

December 5-én hallgatóink Dr. Brenner János - c. egyetemi tanár, építésügyi asszesszor és várostervező – a terület- és városfejlesztési politika németországi sajátosságairól tartott előadásán vehettek részt a GeoLectures geopolitikai, regionális tudományi, fejlesztéspolitikai és társadalomtudományi előadássorozat keretében.

Az előadás elején sor került a Németországot jellemző hosszú távú demográfiai és migrációs trendek bemutatására, mellyel kapcsolatban megtudhattuk, hogy századunk második felére az ország idősebb, „színesebb” és gyérebben lakott lesz. A demográfiai szerkezetváltással küzdő vidéki térségek helyzetén a migráció feltehetően nem fog lényegesen változtatni, hiszen az eddigiekben tapasztaltak alapján megfigyelhető, hogy az országban letelepedők körében a jelentős munkahely-kínálattal rendelkező, virágzó agglomerációs térségek a legnépszerűbbek.

Mindezek után megismerhettük a területfejlesztés helyi irányelveit és eszközeit. E tekintetben fontos megemlíteni, hogy a német területfejlesztés valamennyi térség helyzetbe hozására, versenyképességének növelésére törekszik, melynek során a régió különleges adottságainak erősítésével elsősorban a tudásalapú társadalom fejlesztéséhez igyekeznek hozzájárulni. Fontos továbbá a közszolgáltatások igénybevétele tekintetében az egyenlő esélyek biztosítása, hiszen Németország valamennyi térségében azonos értékű életfeltételekre van szükség, azonban ezt a demográfiai átalakulás és az egyre szűkebb pénzügyi források miatt egyre nehezebb valóra váltani. A településhálózati koncepciót tehát - mint az infrastruktúra és a közszolgáltatások eddigi vázát – ezekhez a változásokhoz kell igazítani, különösen az egészségügyi, a művelődési és oktatási, valamint a közlekedési ágazatban.

Az ellátás minőségét modern, térben és időben rugalmas szervezési és kínálati formákkal is szükséges kiegészíteni, s az eszközök tekintetében fontos az interkommunális együttműködés. Az eladás során kiemelésre került még – a fenntarthatóság jegyében – az erőforrások megőrzésének és a kultúrtáj alakításának alapelve, amely segítheti az optimális területfelhasználást a növekvő területfelhasználási konfliktusok és a takarékos területfelhasználás céljának szem előtt tartása mellett, a források és fejlesztési lehetőségek aktív menedzselésével; továbbá a megújuló energiaforrások és hálózatok (mellyel kapcsolatban jelentős problémát okoz az országban a földművelési monokultúrák létrejötte mellett a napelem- és szélkerék-monokultúra), s a klímaadaptáció fontossága.

Ezt követően bemutatásra került a terület- és településrendezési tervek hierarchiája Németországban továbbá a városfejlesztés legfontosabb kihívásai és válaszai. E válaszok közt hallhattunk az ország városfejlesztési programjairól, melyek közül részletesebben megismerkedhettünk a „Stadtumbau Neue Länder” programmal, amelynek keretében az új tartományokban üresen álló kb. egymillió lakás egy részének lebontásával párhuzamosan a városközpontok rehabilitálása is megtörténik. A program az eklektikus városnegyedek veszélyeztetettségére, és a töredékes városszerkezet keletkezésének veszélyére reflektál, s az eddigiekben elkészült értékelések szerint nagyon is sikeres: kevesebb üresen álló lakás, stabilabb lakáspiac, és a belvárosok revitalizációja is megvalósult a kezdeményezés nyomán. Azonban a Németországot érintő kihívások egy részére jelentett csupán megoldást az intézkedés, a demográfiai átalakulás viszont folytatódik.

Erre a kérdéskörre Ingatlantulajdonosi Fejlesztési Körzetek (IFK) létrehozásával igyekszik választ adni az ország, melynek lényege, hogy a tulajdonos kimozdul egyéni gazdasági perspektívájából, s helyette más tulajdonosokkal közösen a városnegyed rentabilitását célozza meg - mivel az ingatlanok lakóértékét nemcsak az ingatlan minősége határozza meg, hanem nagymértékben a környék, illetve a lakónegyed minősége is. Ennek megfelelően az IFK-k a demográfiai változás keretei közt hozzájárulnak a belső városrészek revitalizációjához, egyúttal erősítik a civil társadalmi részvételt a városfejlesztésben.

Az előadás tanulságaként szolgált, hogy a városfejlesztés területén a siker titka sokszor nem csupán a rendelkezésre álló források mennyisége, hanem többek között az integrált terület- ill. városfejlesztési szemlélet, és az e mentén történő koncepcióalkotás, valamint e koncepció messzemenő egyeztetése az érintettekkel, aktorokkal. Fontos továbbá a jogi és támogatási eszközök rugalmas, a célra összpontosított kezelése, vagyis a kommunális ill. regionális szinten megfogalmazott politikai akarat szakszerű megvalósítása.

Varga Virág

PhD-hallgató