Tanulmányi verseny

Corvinusos hallgatók az Országházban

Az Országházban 2019. január 23-án megrendezett Hungarikum Klubon a Corvinus Egyetemre járó, alapszakos hallgatóknak a Z generáció számára készített mobilapplikációs kreatív üzleti ötleteit részesítették elismerésben. A pályamunkák megalkotói a nemzeti értékek online-alapú, játékos népszerűsítését kívánták elérni projektötleteik kidolgozásával. A díjakat Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke adta át.

A Corvinus Egyetemen bevezetett, „Hungarikumok és örökségtervezés” című tantárgy egyrészt a magyar nemzeti értékek megőrzéséhez elengedhetetlen marketing aspektusokra és a települési tőkevonzásra koncentrál, másrészt a magyarsággal kapcsolatos természeti, gazdasági és kulturális, tradicionális értékek rendszerezésével a hazaszeretetre nevelés feladatát tölti be a felsőoktatásban eddig egyedüli módon. A tárgy szakmai felelőse, Tózsa István professzor kezdeményezésére a tárgy hallgatói egyénileg, vagy csoportmunkában új gyakorlat-teremtő célzattal lehetőséget kaptak arra, hogy olyan mobil-applikációs üzleti-terv vázlatokat készítsenek, amelyek tartalmuknál és játékos funkciójuknál fogva alkalmasak arra, hogy a fiatal generáció figyelmét felhívják a magyar nemzeti értékek jelentőségére.

Az első helyen Békési Klaudia Dóra végzett, az általa kidolgozott „Márton” névre hallgató alkalmazás egy olyan okostelefonra letölthető applikáció, amely az 1930-as évek óta népszerű lapozgatós játékkönyvek stílusában kívánja megnyerni a felhasználó közönséget. A történet nem lineáris, a játékosok maguk dönthetik el, hogy melyik utat választják, így befolyásolva a kalandjaikat. A kiinduló helyszínnel együtt összesen 9 állomás van a játékban, mindegyiken a Hortobágyi Nemzeti Park egy-egy helyszíne található és a feladatok is hozzájuk kapcsolódnak, ezzel ismertetve meg a gyerekekkel a nemzeti park nevezetességeit. A második helyen Bujdosó Csenge, Kövics Enikő és Váradi Zoltán közös munkája végzett. Az általuk kidolgozott „Hungaro” néven futó alkalmazás három részből álló a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő nemzeti értékeket bemutató, az általános ismereteket kibővítő kvízjátékot kínál a fiatal közönség számára. A harmadik helyet Bakonyi Lilla szerezte meg a „Budavári misztikumok és legendák” címmel készített mobilalkalmazás tervezetével. Az applikáció témája a Budai Vár legendáin alapszik. Az alkalmazás interaktív módon mutatja be felhasználójának a várnegyed történelmi emlékekben gazdag múltját a kiterjesztett valóság technológiáját igénybe véve.

Dósa-Pap Dominika a „Kincs! – vagy itt nincs?” címmel készített mobil applikáció tervezetet. Az alkalmazás használata során azt kell eldönteni, hogy két megjelenített érték közül, amely lehet egy helyszín, egy építmény, művészeti alkotás, vagy egy személy, melyik köthető Magyarországhoz. Repovszki Virág a „Vonalzó” c. koncepciójával nevezett. Az alkalmazás célja, amely egyfajta útikönyvként és kincskereső térképként is használható, hogy a felhasználó jobban megismerhesse Magyarország történelmi, kulturális és természeti értékeit. Faludi Réka „Hungarikum mester” címmel készítette el dolgozatát. A kvíz-alapú applikációban, időkorlát mellett, a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő nemzeti értékekkel kapcsolatos kérdésekre kell válaszolniuk. Farkas Lilla által tervezett mobiltelefonokra letölthető applikáció, a „Nature Explorer” a Pest megyében található természeti és kulturális értékekre hívja fel a figyelmet virtuális kerékpártúrák keretében. Papp Boróka által kidolgozott koncepció, a „MaGyaloglunk” név egyben egy szójáték is, a névből a magyal szót is kiolvashatjuk, ami egy Magyarországon is kedvelt növénynek a neve. Az applikáció célja a magyar túraútvonalak népszerűsítése lesz, megpróbálni megszerettetni az itthoni környezetet minden generációval, aktív kikapcsolódás keretében. Ágotai Enikő és Buzgó Emese által kidolgozott „Magyar Kaland” nevű applikáció többféle játék típust vegyít: egyszerre stratégiai és szerepjáték, kaland- és gondolkodtató játék. Magyarországot egyfajta idővonal mentén mutatják be a játékosoknak, ami a Honfoglalás idején veszi kezdetét. Antal Eszter Virág a „Sasszem” című applikációjával nevezett. A Sasszem alapvetően egy interaktív, tanulást segítő program és egy irányítható játék kombinációja. Segítségével a gyerekek megismerhetnék hazánk madarait, az ő szemszögükből járhatnák körbe az országot, az adott madár vonulási útján, vagy jellemző fészkelési helye alapján. Mindeközben az adott tájegységre jellemző nevezetességeket és kiemelkedő értékeket fedezhetnék fel. Demcsák Richárd „Magyar Vándor” nevet viselő applikációja egy helymeghatározáson alapuló játék, amelynek célja a felhasználók nemzeti értékekkel való megismertetése, valamint a közismertebb hungarikumok mélyebb eredetének megosztása a közönséggel. Jankura Szilvia „Explore Hungary” nevű applikációja értesítéssel felhívja a felhasználó figyelmét egy, a közelben lévő olyan nevezetes helyekre, amely valamilyen jelentőséggel bír a magyarság számára. Legyen az egy UNESCO Világörökségi listán szereplő hely, vagy egy szegedi halászcsárda is, ahol megkóstolhatjuk az eredeti tiszai halászlevet, vagy egy igazi egri bikavért kínáló autentikus borospince a Szépasszonyvölgyben. Marczell Ágota a „Pocket Pest” című fejlesztésének célja, hogy Budapest minél alaposabb megismertesse Budapest értékeit, segítsen a főváros látványosságainak széleskörű feltárásban. Az applikáció nem csak a hazai célközönséget szólította meg, hanem a Magyarországra rövidebb látogató külföldieket is.

Horváth Imre

MUT mesterkurzus

Városkommunikációs mesterkurzus 2018

Varga Éva beszámolója

A Magyar Urbanisztikai Tudásközpont városkommunikációs mesterkurzusán szeptember utolsó hetén vettünk részt. A mesterkurzus középpontjában Pestszentlőrinc-Pestszentimre, a főváros XVIII. kerülete állt. Feladatunk során egy olyan tanulmánytervet kellett készítenünk, mely a kerület központjára vonatkozó városfejlesztési, beruházási és marketingkommunikációs terveket, eszközöket tartalmaz. A cél egy vonzó, identitáserősítő városközpont kialakítása volt, elsősorban a kerületi lakosok számára.

Csapatunk nagyrészt a regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak hallgatóiból állt (Bauer Ádám, Siha Zoltán, Varga Éva), de külsős kooperációra is volt lehetőség, sőt feltétel volt, hogy egy kommunikáció szakos is tagja legyen a csapatnak (Molnár Fruzsina). Ennek köszönhetően lehetőségünk nyílt más szakterület megismerésére is, bepillantást nyerni a kommunikációs stratégiaalkotásba. A közös munka során megtapasztalhattuk, milyen sok szempontot kell figyelembe venni a szakterületek közötti egyeztetésekkor.

A mesterkurzus 8 napja igen sűrűn telt, hiszen az egyéni munka mellett tanulmányi sétán és a terepszemlén vehettünk részt, majd a kerület főépítésze és az önkormányzat városigazgatója is előadást tartott, melyek segítségével képbe kerülhettünk a kerület és főleg a központ helyzetét illetően. A munkánkat további kurzusok is segítették, ahol városkommunikációs eszközökről, településmenedzsmentről hallhattunk, olyan technikákról, melyek segítségével eredményesen el lehet érni és be lehet vonni a lakosságot.

A várostervezési nehézségek, kihívások elméleti keretek közötti megoldása mellet, az érdekelt és érintett felek megszólítása, informálása és bevonzása is feladatunk volt. A beruházásokra, közlekedésre és kommunikációra kidolgozott tervünket egy mini-kutatásra, vagyis lakossági igényeket felmérő kutatásra alapoztuk, amit a város vezetősége is díjazott a prezentációnkat követő kiértékelés során. Izgalmas és életszerű kihívása volt a mesterkurzusnak, hogy munkánk során több szakaterületet kellett összehangolnunk a végső tanulmányterv elkészítéséhez, amit segített, hogy csapatunkat is különböző hátterű és tudományágakból érkezők alkották (kommunikáció, geográfia, urbanisztika és szociológia). A tanulmánytervet és az azt bemutató prezentációnkat, Pestszentlőrinc önkormányzata és a MUTK bírálta el, és a mesterkurzus céljaként, javaslatainkból reményeink szerint meríteni is tudnak a jövőben.

Ha gyakorlati tapasztalatot szereznél, és szívesen kipróbálnád magad egy valós problémákkal vagy éppen fejlesztési ambíciókkal teli várostervezésben, ajánljuk az ilyen és ehhez hasonló versenyeket! J

Hallgatóink sikeresen szerepeltek az Európai Tervezési Nagydíj rendezvényén Párizsban

Madarász Melinda beszámolója

Pécsi Boglárka, Vara Bálint és jómagam, Madarász Melinda részt vettünk az ECTP (European Council of Spatial Planners) idei Young Planners Workshop-ján, mely az „Airports, Cities and Urban Development” témával, vagyis a repterek és metropoliszok kapcsolatával foglalkozott. Csapatunk ezen belül a „Smart mobility” területen dolgozott, tanulmányunk címe a következő:

From zero to hero: Re-thinking the current situation and how smart ways of public transportation from the metropolitan area to the BUD airport can be improved

Munkánk során a Budapesti Liszt Ferenc Repülőtér (BUD) közlekedési elérhetőségének jelenlegi helyzetét és jövőbeli fejlesztési lehetőségeit mutattuk be. Ehhez elkészítettünk egy kérdőívet az utazóközönséggel, valamint két interjút is: Vitézy Dáviddal, valamint a BKK-val.

A folyamat alatt részt vettünk két video híváson (először az abstract, majd egy vázlatos prezentáció bemutatása), végén pedig egy nemzetközi konferenciára került sor Párizsban, a Charles de Gaulle reptér melletti Maison de l’Environnement épületben, május 18-án. Itt egy 10-15 perces prezentáció keretében mutattuk be előadásunkat, több európai csapat mellett. A végén egy rövidebb értékelésre, beszélgetésre is sor került. Az elkészült tanulmányokat a szervezet e-book formájában fogja megjelentetni, az előző évek szokásához hűen.

A csapat sikeres felkészülését Salamin Géza intézetünk mesteroktatója, az ECTP magyar tagja mentorálta.

 A csapat: Pécsi Boglárka, Vara Bálint, Madarász Melinda (balról jobbra)

A csapat Ignatio Peman-nal (ECTP elnök)

és Salamin Gézával (ECTP magyar tagja)

Beszámoló a G. Fekete Éva Esettanulmány Készítő Versenyről

Beszámoló a G. Fekete Éva Esettanulmány Készítő Versenyről

A Budapesti Corvinus Egyetem és a Geo Intézet képviseletében hárman – Ghira Zsófia Anna, Csia Márton és Mozga Gábor – vettünk részt a G. Fekete Éva Esettanulmány Készítő Versenyen. Korábban „Margó” néven volt ismert az említett verseny, ami most először viselte a 2017-ben elhunyt G. Fekete Éva, a Miskolci Egyetem professzorasszonyának nevét, így emlékezve a kiváló kutatóra és tisztelegve a hazai vidékfejlesztés egyik legnagyobb alakja előtt. A verseny tárgya a helyi foglalkoztatásban sikeresen tevékenykedő valamely periférikus térség vagy település helyi foglalkoztatáshoz kapcsolódó kezdeményezéseinek és azok hatásainak bemutatása, valamint a sikeresnek tartott kezdeményezés továbbfejlesztésére, illetve más térségekben történő adaptációjára vonatkozó javaslatrendszer kidolgozása volt. Mindhárman elmondhatjuk magunkról, hogy az inspirációt az augusztusban, Irotán megszervezett G. Fekete Éva Nyári Egyetemen merítettük a vidékfejlesztés, szűkebb lehatárolásban pedig a borsodi és az abaúji térség kapcsán.

Esettanulmányunk elkészítéséhez Magyarország egyik leghátrányosabb térségéhez, az encsi járáshoz tartozó dél-abaúji Ináncs és Hernádszentandrás sikeres (köz)foglalkoztatási programjait, illetve a kiírásnak megfelelően adaptációinak lehetőségeit vizsgáltuk meg és elemeztük. Dolgozatunk során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a hátrányos helyzetű térségekben értéket teremtő közfoglalkoztatási program esetén a vezetők milyen kihívásokkal találkoztak a program egyes életszakaszainak során, ezeket hogyan tudták orvosolni, illetve, hogy a jelenben, a működtetési és az önfenntartási szakaszok között milyen nehézségekkel szembesülnek, ezeket hogyan kezelik. A tanulmány elkészítésére három hét állt rendelkezésre, felkészítő tanáraink az Intézet munkatársai, Varga Ágnes és Dr. Jeney László voltak. A releváns szakirodalmak feltárása mellett terepi kutatást is végeztünk, mely során 1-1 interjút készítettünk a választott települések polgármestereivel. Meghatározó élmény volt személyesen is megismerkedni Kiss Péterrel és Üveges Gáborral, akik az értékteremtő közfoglalkoztatásra támaszkodva országos szinten is kiemelkedő és unikális programokat – az önellátó élelmiszertermelés és a közművek saját erőből való kiépítése Ináncson, valamint az önálló értékesítési rendszerrel és partnerhálózattal rendelkező BioSzentandrás márka megteremtése – vittek sikerre saját közösségeikben.

Melegházi növénytermesztés Ináncson
Képet készítette: Ghira Zsófia Anna

BioSzentandrás portékák a helyi kiállító üzletben
Képet készítette: Ghira Zsófia Anna

Interjúink és terepi bejárásunk alkalmával is megbizonyosodhattunk arról, hogy ekkora sikerek eléréséhez a helyi hősök, a közösségfejlesztés és a támogatási források szinergiájának felhasználása egyaránt szükségesek, a hangsúly pedig az értékteremtésen és a fenntarthatóságon van.

A tanulmányi verseny második, szóbeli fordulójára november 24-én került sor az MTA Miskolci Bizottságának Székházában. A döntőbe került négy csapat egyenként 20 percben prezentálhatta esettanulmányának eredményeit, amit egy 10 perces vita követett, majd a zsűritagok az NSKI, az ÉMORKA és a Miskolci Egyetem képviseletében értékelték a résztvevők teljesítményét. Az eredményhirdetésre az esemény végén helyben sor is került, ahol, egy másik Corvinusos és a Miskolci Egyetem delegációját megelőzve, elsőként hozta ki csapatunkat a szakmai zsűri. Ugyanakkor nem csak az első hellyel járó elismerést hoztuk haza Miskolcról, hanem a zsűritagok értékes és építő kritikáját, új kutatások irányát felvető kérdéseit. Valamint sok tanulsággal szolgált a versenytársak pályamunkáinak megismerése is, hiszen így új szempontokat, látásmódokat ismerhettünk meg. Véleményünk szerint a sikeres szereplésen túl, ezek szolgálták igazán azt a célt, amely a verseny kiírásának célkitűzései között is szerepel, hogy a résztvevőkben, jelen esetben csapatunk tagjaiban elköteleződés alakuljon ki az égető problémákkal küzdő vidékfejlesztés iránt.

Ezúton is köszönjük a szervezést és tanárainknak a felkészítő munkát!

Ghira Zsófia Anna, Csia Márton és Mozga Gábor

Prezentálás közben, a döntőben

Üveges Gáborral, Hernádszentandrás polgármesterével az eredményhirdetés után

A döntő után