Időpont: 2018. december 5. 14.00-18.30
Helyszínek: Böszörményi
út, Hegyvidéki Kulturális Szalon, Városháza
Az
előzetes igényfelmérést követően a GEO Intézet és a Hegyvidéki Önkormányzat
(XII. kerület) együttműködésében rendeztük meg "A Böszörményi út
revitalizációs lehetőségei" című interaktív terepgyakorlatot. A
terepgyakorlatot a Budapesti Corvinus Egyetem regionális és környezeti
gazdaságtan mesterszak első és másodéves hallgatóinak szerveztük. A részvételi
létszámot először az egyetemi órán szóban, majd előzetes Google Form
regisztráció segítségével mértük fel. Az eseményre 27 fő regisztrált. A program
célja volt egyrészt, hogy a BCE hallgatói betekinthessenek a XII. kerületi
tervezési-fejlesztési folyamatokba, megismerhessenek egy olyan átfogó városi
alközpont-fejlesztést, amilyen a Böszörményi út fejlesztése. Az alkalom célja
volt másrészt az is, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat számára friss látásmódú,
"fiatal szakértőkként" javaslatokat adjanak a hallgatók a Böszörményi
út üzleteinek hasznosításának lehetőségeit illetően. Legfőképpen arra kerestük
a választ, hogy milyen üzletekre, szolgáltatásokra, terekre stb. van szükség
ahhoz, hogy egy élhető városi alközpont alakulhasson ki a vizsgált területen. 
A program az alábbi
menetrend szerint zajlott: 
- 13.55
     Találkozó a Városháza téren, a Hegyvidéki Önkormányzat épülete előtt
     (Böszörményi út 23-25.)
 - 14.00-15.00
     Terepséta a Böszörményi úton (vezeti: Cseh Zsolt, projektirányító,
     Hegyvidéki Önkormányzat, Teveli-Horváth Dorottya, PhD hallgató): A kb. 20
     fős hallgatói csoporttal először a Turul-szoborig sétáltunk, ahonnan
     visszafelé indulva mutattunk be szemelvényeket egyrészt a Hegyvidék,
     Németvölgy és Böszörményi út történetéből, valamint a Böszörményi út és a
     Királyhágó tér fejlesztéseiről beszéltünk. A sétán bemutatásra került a
     nemzetközi szakirodalomból is jól ismert városi kiürülési folyamat,
     melynek része volt az is, hogy az új igényekre reagáló bevásárlóközpontok
     fokozatosan elvették az üzletutcák funkcióit, ezáltal megfosztva az
     üzletutcákat, sétálóutcákat azok nem csak gazdasági, hanem közösségi
     (agora) funkcióiktól is. Különösen az angol, de más nyugati szakirodalmakban
     is számos példát találunk arra, hogy a várostervezők tudatos módon
     próbálták a főutcákat, üzletutcákat új funkciókkal felruházni, majd
     ezáltal élettel megtölteni. A séta során bemutatásra kerültek a
     Böszörményi út jellegzetes helyszínei is: a Tik-Tak presszó, vagy a Rigó
     Jancsi cukrászda. A Városháza térre visszaérve, a séta utolsó állomásán az
     ILEÁ-ról, az új Hegyvidéki Kulturális Szalonról, valamint két fontos
     kezdeményezésről, az Ízlelő Étteremről és a Co.Mom alapítványról
     hallgattak a résztvevők. 
 - 15.00-16.00
     Az új Hegyvidéki Kulturális Szalon bejárása, a Hegyvidék Főutcája
     Egyesület bemutatása (vezeti: Menyhárt Éva, a Hegyvidéki Kulturális Szalon
     vezetője, a Hegyvidék Főutcája Egyesület elnöke): A séta után Menyhárt Éva
     várta a hallgatókat, aki a majdnem egy órás bejárás során ismertette a
     szalon történetét, az új épületben található innovatív és fenntartható
     építészeti megoldásokat, majd a körbevezetés után egy kávéra invitálta a
     hallgatókat. 
 - 16.00-16.15
     A Böszörményi-terv bemutatása (vezeti: Cseh Zsolt, Teveli-Horváth
     Dorottya): Az önkormányzat alagsorába átsétálva bemutattuk a Böszörményi
     út komplex tervének részleteit. 
 - 16.15-18.00
     Közös brainstorming és stratégiaalkotás (vezeti: Cseh Zsolt,
     Teveli-Horváth Dorottya): A projekt ismertetése után a hallgatók
     szerepeltek: először arra kértük őket, hogy gondolkodás nélkül mondjanak
     olyan szavakat, fogalmakat, amelyekre a Böszörményi út kapcsán
     asszociálnak. A második feladat keretében post-itekre gyűjtötték össze a
     Böszörményi út pozitív és negatív jellemzőit, amelyeket én a csatolt
     táblázatban foglaltam össze. A két feladat eredményeit az alábbi
     táblázatokban összesítettem. A harmadik, és egyben legfontosabb
     gyakorlatként a hallgatók 5 fős csoportokba alakultak, és egy térkép
     segítségével 20 perc áll rendelkezésükre, hogy összegyűjtsék javaslataikat
     a Böszörményi út fejlesztésével kapcsolatban. A Böszörményi úttal
     kapcsolatos fejlesztési ötleteket szintén egy alább látható táblázatban
     foglalom össze. 
 - 18.00-18.30 Konklúzió, szakértői reflexiók (beszél: Kocsis János Balázs): Miután a hallgatók ismertették ötleteiket, Kocsis János Balázs reflektált a hallgatók ötleteire és a terepgyakorlat közös tapasztalataira.