2019. november 25-én, hétfőn intézetünk
vendége volt Lados Mihály, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont
Regionális Kutatások Központjának (KRTK RKK) kutatója. Már az előadásának címe
alapján - ’Mitől zöldebb a szomszéd kertje? Utak és tévutak a hazai
nagyvárosok Smart city kezdeményezéseiben’ - is nagyon izgalmasnak
ígérkezett ez az alkalom.
A prezentáció a legfontosabb globális
kihívások ismertetésével indult, amelyekkel a városoknak szembe kell nézniük.
Ezek pedig a növekvő városi népesség, a CO2 kibocsátás, a klímaváltozás és az
erősödő migráció ördögi köre. Szó esett azokról a kihívásokról, amikkel a
városoknak szembe kell nézniük. Ilyen a beépített területek arányának
növekedése a mezőgazdasági területek rovására - Győr-Moson-Sopron megyében
például 10%-kal csökkent a mezőgazdasági területek aránya az elmúlt években.
Problémát okoz továbbá az a társasház építési mód, ami nem hagy semennyi
zöldfelületet a házak között (maximum kigördíthető műfűszőnyeget…). A
gépkocsiállomány és az autóhasználat növekedése is szóba került. Nem tudtuk
megtippelni, hogy mennyi lehet hazánkban az 1000 főre jutó autók száma: 350 jut
ezer főre (az EU átlag 550).
Ezután a Smart city fogalmával ismerkedtünk,
ami nem is olyan egyszerű, e téren nincs egyetértés az ezzel foglalkozók
között. Az biztos, hogy a Smart city nem egyenlő az ’intelligens város’
fogalmával, bár az utóbbi is információs és kommunikációs technológiákat (IKT)
használ a város és a lakosság kommunikációjában, itt jellemző az e-ügyintézés
és a visszajelzés-rendszerek is. A ’zöld város’ fogalmával sem egyenlő, hiszen
nem csak az energiahatékonysággal, megújuló energiákkal, zöldterületek
fejlesztésével foglalkozik. Az okos város az előbbieket egyesíti, az IKT-t,
mint városmenedzsment eszközt használja, emellett fenntartható,
költséghatékony, transzparens és ami a legfontosabb, együttműködő, bevonja a
közösséget. Az okos város szinonimájának leginkább az ’élhető város’ mondható.
Új információ volt számomra a Polgármesterek
szövetsége (https://www.covenantofmayors.eu/), ahová azok az önkormányzatok csatlakozhatnak, akik 2 éven belül
vállalják egy akcióterv elkészítését. Ebben vállalniuk kell az üvegházhatású
gázok kibocsátásának 40%-kal való csökkentését, összhangban az EU 2030-as
Fenntartható Energia- és Klíma akciótervével. A szövetségnek 2008 óta majd
10.000 tagja van 59 országból. Az okos városok alapja a hosszú távú
energiastratégia, a tervezés ennek mentén történik - így kapcsolódik össze a
két dolog.
Mindezek után Lados Mihály Bécs esetére tért
rá, ami 2011-ben Boyd Cohen klímaszakértő akkori rangsora alapján a ’Top 10
Okos város a világon’ első helyezettje lett. A városban 1997 óta működik egy
okos város menedzsmenttel foglalkozó iroda, emellett okos energia stratégiájuk
is van, illetve nemzetközi projektekben is részt vesz a város, pl. H2020.
Győrtől Bécs és Budapest egyenlő távolságba van, ám az előadónk tapasztalatai
alapján Bécs sokkal inkább együttműködik Győrrel és a környező településekkel
is.
A hazai nagyvárosok közül először Debrecenről
esett szó, ahol jól működik a Smart city modell. Bécset követve megjelenik az
okos város koncepció a városmenedzsmentben és rendelkeznek Smart city
weboldallal is. Ami a leginkább különös, hogy a Smart cityvel foglalkozó
dolgozók, a Smart city szakértők heti rendszerességgel beszélgetnek a különböző
problémákról és ezt a városi TV közvetíti.
Győrről részletesen esett szó, hiszen a város 2020-ra
a leginkább okos hazai város posztját célozta meg. Ennek érdekében az
intelligens közlekedési rendszerek terén fejlesztettek, okos közvilágítást
alakítottak ki és városszervíz alkalmazást terveztek. A továbbiakban arról
esett szó, hogy ezek a dolgok a gyakorlatban hogyan alakultak. A MOL Bubi
megjelenése utáni évben elindította a város a saját GyőrBike nevű dokkolós
közösségi kerékpár rendszerét. Ennek az első évben jó eredményei voltak, 800
bérletet vásároltak - ám ebből 500-at az önkormányzat vett és adott ajándékba.
Azt várták, hogy a megajándékozottak majd megújítják a bérleteket, de nem
tették. A bicikliket legtöbbször a vasútállomásról a rendelőintézetig
használják a vidékről érkezők, ebben az esetben 15 percen belül marad a
használat, amiért az alapdíjon kívül nem kell fizetni.
Győr az első helyek között volt, ahol
lehetséges volt mobilról fizetni a parkolásért és okos mélygarázsokkal is
rendelkeznek. 2013-ban az E-onnal együttműködve felszereltek 150 intelligens
lámpatestet - ezeket a 3 éves kötelező üzemeltetési időszak után leszedték.
Városszervíz alkalmazás is működik Győrben, de ezt a honlapon nagyon nehezen
lehet megtalálni és egyáltalán nincsen reklámozva. A legnagyobb probléma
Győrben, hogy ugyan sok adat összegyűlik az önkormányzatnál a különböző
okos megoldásoknak köszönhetően, de ezeket semmire sem használják.
Hallottunk egy jelenleg 500 fős falu, Nagypáli
okos város irányba mutató kezdeményezéseiről. A településen 1996 óta hoznak
létre fenntartható fejlesztéseket. Közösségi napelemparkjuk van, energiaerdőt
telepítettek és a Volánnak vásároltak egy elektromos buszt, hogy a gyerekeket
azzal szállítsák az iskolába. A falu népessége meg is duplázódott 1996 óta,
hiszen a polgármester egy új településrészt is létrehozott.
Az előadást néhány jó külföldi és hazai példa
zárta. Brüsszelben vannak olyan lakóparkok, amelyek belső udvarán hatalmas park
van, ahol rengeteg fa található és az állatvilág is megtelepedik. Malmöben
zöldtető látogatóközpontok találhatóak és a városi méhészetet is gyakorolják.
Emellett esővíz elvezető rendszerek is vannak, amelybe a háztartások szürkevize
is belefolyik, miután biológiai szennyvíztisztítón ment át. Köszönjük Lados Mihálynak
az előadást, a sok izgalmas új információt és a hazai és külföldi okos város kezdeményezés
áttekintését!
Orbán Éva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése