Terepgyakorlat

A Geo Intézet nyári gazdaságföldrajzi és geostratégiai szakmai terepgyakorlata: Erdély 2018.

A Geo Intézet regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakos hallgatók számára 2018. június 13 és 17. között szakmai terepgyakorlatot szervezett. A terepgyakorlat átfogó célja a Kárpát-medence egy gazdaságföldrajzi és geostratégiai szempontból fontos régiójának, gazdasági folyamatainak megismerése.

Az ötnapos, terepbejárással egybekötött szakmai program fókuszában Erdély gazdasági helyzete, perspektívái, az erdélyi magyarság relatív társadalmi–gazdasági pozíciójának elemzése, valamint a nemzetiségi és kisebbségi kérdések álltak különös tekintettel a magyar–magyar kapcsolatok trianoni határváltoztatást követő megszakadására, majd az európai integrációs folyamatot követő újjáépülésére. A Geo Intézet 2018-as erdélyi terepgyakorlatot szervező, azon részt vevő egyetemi oktatói: Forman Balázs, Jeney László, Kocsis János, Lieszkovszky József és Péti Márton; a csoportot elkísérte Tóth Judit intézeti adminisztrátor is. A tanulmányút során a szervező egyetemi oktatók mellett kísérőink, vendéglátóink, a külhoni magyar nyelvű felsőoktatás tudományos műhelyeinek tanárai és a régió fejlesztésével foglalkozó helyi szakemberek adtak betekintést a térség gazdaságföldrajzi és fejlesztési stratégiai kérdéseibe, problémáiba. Látogatásunknak lényeges szempontja a határon átnyúló kapcsolatépítés az erdélyi magyarsággal.

Az első nap, június 13-án reggel 7-órakor indult a terepgyakorlat autóbusza Budapestről a Corvinus Egyetem elől, majd Gödöllőnél felszállókkal kiegészült a társaság. Utazás közben az érdeklődő hallgatóság értékes előadásokat hallhatott az útvonalhoz kapcsolódó gazdaságföldrajzi, geostratégiai témákról az adott területben érintett tanároktól. Az első napi előadások célja az volt, hogy egy átfogó áttekintést nyújtson Erdély egészéről. Egy Királyhágón tett pihenő után csoportunk délután megékezett Erdély legnépesebb városába, Kolozsvárra. A szállás elfoglalása után kolozsvári vendéglátóink, a Babes–Bólyai Tudományegyetem oktatói részéről Csata Zsombor, Pásztor Gyöngyi és Péter László kíséretében egy autentikus szakmai kirándulást tettünk a „Kincses Város” központjában, tanulmányoztuk a második világháború utáni városfejlesztés emblematikus helyszíneit, a városföldrajzi szempontból gyorsan átalakuló belvárost, a meglehetősen eklektikus stílusban épült emeletes házakat, az egykori városfal és a mélyszegény, deprivált társadalmi csoportok már csak mutatóban megmaradt maradványait (1. ábra). A Bocskai téren egy régóta épülő görögkatolikus templom mellett tartott előadáson megismerhettük a városfejlesztés, –tervezés és az etnikai–vallási kérdések közötti összefüggéseket. Ezt követően ellátogattunk vendéglátóink intézetébe a Babes–Bólyai Tudományegyetemre, ahol előadássorozatot hallgattunk meg. Az intézet nevében Veres Valér köszöntötte delegációnkat és beszélt az egyetemen és az intézetben folyó egyetemi képzésekről. Utána Magyari Tivadar tartott egy igen érdekes előadást Kolozsvár fejlődéséről, történeti és etnikai földrajzi sajátosságairól. Megtudhattuk, hogy a város szerkezeti elemei – a történelmi városmag, a város fő tengelyei és az etnokörzetek – a hosszú távú fejlődése során jelentős átalakulásokon ment át. Az érdekes előadás után érdemi szakmai diskurzus alakult ki, a Corvinus oktatói és a hallgatóság kérdéseire a vendéglátó intézet oktatói válaszoltak. Este Kolozsvár belvárosában találkoztunk, kötetlenül beszélgettünk a kolozsvári egyetem oktatóival és diákjaival.

  

1. ábra: Kincses Város: a hallgatóság Péter László (Babes–Bólyai Tudományegyetem) autentikus tolmácsolásából ismerte meg a városszerkezet átalakulását Kolozsvár nyüzsgő belvárosában

A második nap Kolozsvárott egy műhelymegbeszélésen vettünk részt az erdélyi magyarok gazdasági helyzetéről. Csata Zsombortól megtudhattuk, hogy a magyarok és a románok közötti (gyorsan növekvő) gazdasági egyenlőtlenségek magyarázata a társadalmi tőke és a nyelvtudás szerepe. Megismerhettük, hogyan intézményesül az etnikai gazdaság Romániában és Szlovákiában, és hogy milyen hatást gyakorol az etnikai polarizáció, diverzitás a jóléti viszonyokra Erdély településein. Utána Péter László „Szabadság a hegyen – Tiltott labdarúgás Ceausescu Romániájában” című előadásában hallhattunk az erdélyi magyarság titkos futball vb eseményéről, egy közös vb meccsnézésről, mely az ellenállás, a nemzeti büszkeség egy kifejezési formájává vált. Az előadások után továbbindultunk Csíkszeredába.

2. ábra: Székely séta: érdeklődéssel tanulmányoztuk a hargitai megyeszékhely, Csíkszereda történelmi főtengelyét

A harmadik nap ellátogattunk a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre, és egy ottani oktató autentikus vezetésével bejártuk és tanulmányoztuk Csíkszereda városföldrajzi sajátosságait (2. ábra), majd visszatérvén az egyetemre vendéglátóink bemutatták a jelentős magyar állami támogatással végbement egyetemi fejlesztéseket. Megtekintettünk egy hangulatos vágószobát, a gazdag szolgáltatásokat nyújtó gyönyörű környezetben lévő egyetemi könyvtárat, majd András Csaba, az Élelmiszertudományi Tanszék oktatója pedig a jól felszerelt laborjaikat mutatta meg, ahol az egyetemi polgárok még a sörfőzés tudományát is gyakorolják (3. ábra).

3. ábra: Otthon külhonban: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai könyvtárában megtapasztaltuk a részben magyar állami támogatású fejlesztéseket

Ezt követően Nagy Benedek, az Üzleti Tudományok Tanszék vezetője kíséretében ellátogattunk a Polgármesteri Hivatalba, ahol Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere tartott előadást a székely kérdésről, a hargitai megyeszékhely fejlődéstörténetéről, kurrens problémáiról, magyarországi kapcsolatairól (4. ábra).

4. ábra: Autonómia: Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere tartott előadást a székelység aktuális politikai helyzetéről magyarországi kapcsolatairól

 

Ezután Felcsíkba látogattunk, ahol Madéfalván a nemrégiben átadott Turisztikai Információs Pontnál Szentes Antal, a Bogát Önkormányzati Fejlesztési Társulás ügyvezetője és Szentes Csaba, Madéfalva volt polgármestere beszélt a sikeres helyi fejlesztésekről. Ezután Karcfalván Kozma Ervin helyi önkormányzati képviselő megmutatta a Felcsíki Műjégpálya felújítását, ahol megbizonyosodhattunk a nagy hagyományoknak örvendő jégkorongsport fontos magyar identitásképző szerepéről. A nap zárásaként az egykoron Csíkszentdomonkoshoz tartozó Balánbányára látogattunk, ahol megtapasztalhattuk Ceausescu etnikai viszonyokat átalakító, elhibázott tervezéspolitikájának következményeit, a valaha rézbányászattal foglalkozó település mára valóságos szellemvárossá vált (5. ábra).

5. ábra: Szellemváros: Balánbánya Ceausescu elhibázott volunarista tervezési politikájának mementójaként hirdeti, hogy a fák nem nőnek az égig (még akkor sem, ha a tetőtérben gyökereznek)

A negyedik nap Csata Andrea, a Sapientia Egyetem Gazdaságtudományi Tanszékének oktatója, gyergyócsomafalvi önkormányzati képviselő kísérte el terepgyakorlatos csoportunkat. Először meglátogattuk a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomot, ahol a maroknyi erdélyi örmény katolikus örökségről és mai helyzetükről hallottunk egy etnikai és vallásföldrajzi előadást. Ezután Gyergyócsomafalvára utaztunk, ahol megtekintettük a pályázati forrásból elkészült helyi beruházásokat, a nemrég elkészült helyi Turisztikai Információs Irodában turizmusfejlesztési kérdésekről hallottunk előadást, majd kilátogatunk a település határában lévő népi Borvizes Feredőhöz, megkóstoltuk a borvizet. A nap zárásaként tettünk egy kirándulást a Gyilkos-tóhoz és a Békás-szoroshoz (6. ábra).

6. ábra: Mélység(sz)élesség: még ilyen széles alakzatban sem szorultunk be a Békás-szorosba

Az ötödik nap, május 17-én elindultunk haza (7. ábra). Néhány pihenő (pl. Marosludas) után Gödöllőn és Budapesten szálltak ki autóbuszból a terepgyakorlat résztvevői.

7. ábra: Reko-ultrák: egy mobil, egy laptop, és az élmény megfizethetetlen a busz hátsó szektorában (a képen nem látszik, hogy a busz mikrofonjához erősített rádió révén valamennyi kirándulásunk élvezhette a közvetítést)

 
Összességében egy élményekben gazdag, de szakmailag is legalább annyira hasznos tanulmányútként értékelhető az 2018-as erdélyi tanulmányút. A hallgatóság különleges, tanórán kívüli ismeretekkel gazdagította mesterszakos tanulmányait, a terepgyakorlatot szervező oktatók pedig érdemben erősíthették a külhoni magyar felsőoktatási intézményekkel a kapcsolataikat.

Készítette: Dr. Jeney László