Egy
interdiszciplináris intézet születése
Ezzel
a címmel hirdetett intézeti konferenciát az intenzív hét keretein belül április
4-én a Geo Intézet. A belső konferencia egyik nem titkolt célja volt, hogy a
hallgatókat és az oktatókat közelebb hozza egymáshoz és mindenki bepillantást nyerhessen az Intézet múltjába.
Az
eseményt Dr. Péti Márton, a Geo Intézet vezetője nyitotta meg, majd előadást
tartott Dr. Korompai Attila, Dr. Nováky Erzsébet, Dr. Jeney László, Dr. Tózsa
István és Dr. Salamin Géza is. Nekem az első két előadáson sikerült részt
vennem, melyen a jövőkutatás különféle aspektusai kerültek előtérbe, kiemelve,
hogy a regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzés milyen múltra tekint
vissza, hogyan is alakult ki a mai szemléletmód.
1.
ábra:
Dr. Péti Márton megnyitója
Dr.
Korompai Attila: A jövőkutatás szerepe a területi folyamatok alakulásában –
tapasztalatok és lehetőségek című előadásán arról hallhattunk, hogy a
jövőkutatás hogyan is alakult ki, hogyan kezdődött a története a Corvinuson.
Fontos
kiemelni, hogy a jövőkutatás eleinte ideális világképeket próbált lefesteni,
melyeket több helyen meg is valósítottak egy-egy település kapcsán. Az idők
során egyre nagyobb teret kapott a normatívák alapján történő tervezés, illetve
újfajta módszerek, mint például a SWOT-elemzés is előtérbe kerültek. Ezeket a
módszereket azonban fenntartásokkal kell kezelnünk, hiszen egy folyamatosan
változó környezetben kell dolgozni, ahol a kutatónak alkalmazkodnia kell a nem
túl állandó helyzethez.
A
professzor úr előadásában számomra az egyik legfontosabb rész a jövőkép és az
imázs közötti különbségek felsorakoztatása volt. Az imázs alapvetően a
fogyasztó megnyerésére törekszik, míg a jövőkép egy sokkal átfogóbb dolog, mely
a tervezés különböző fázisaiban többször átfogalmazásra kerülhet, adott
időhorizonton belül mozog, és a projektek értékelésénél hatalmas szerepe van. A
tervezés és a megvalósítás mint a jövőkép kialakítása és leképeződése adja az
igazi hozzáadott értéket ebben az aspektusban. A tervezés különféle
folyamtokból áll, melyek a folyamatos javítás érdekében állandó
visszacsatolásokkal teszik lehetővé, hogy a folyamat időről időre jobb
eredményeket hozzon.
2.
ábra:
Dr. Korompai Attila előadása
A
jövőkutatásban ugyanakkor számos következetlenséggel is találkozhatunk. Ezek
közül néhány: hiányos adatokkal való munka, vágyak előrejelzésként tálalása, az
imázs és jövőkép összemosása, területi szintek inkonzisztenciája, külső-belső
változásokhoz való adaptáció nehézségei.
Második
előadóként Dr. Nováky Erzsébet tartott előadást, aki a tavaly 50 éves magyar
jövőkutatásról mesélt nekünk. Az 1968-as események igen nagy hatással voltak a tudományág
kialakulására. Itt meg kell említenünk az egyetemi diáklázadásokat, a
csehszlovákiai eseményeket, az Apolló űrhajó fellövését, az új, globális
problémák megjelenését, a Club of Rome létrejöttét, az új gazdasági mechanizmus
bevezetését Magyarországon, és még sok más olyan eseményt, melyek ezt az évet
kiemelten fontossá tették a jövőkutatás szempontjából.
Magyar
részről az egyik legfontosabb mozgatóerő Kovács Géza volt, aki az akkor még
Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem népgazdasági tervezési tanszékének
vezetője volt. Ő volt az első Magyarországon, aki jövőkutatási szemináriumot
indított, összekapcsolva ezzel az oktatást és a kutatást. A szocialista időkben
bizonyítania kellett, hogyan alkalmazható a tudomány a tervgazdaság
kidolgozásánál, így téve a folyamatot az állam számára is elfogadhatóvá. Kovács
Géza hatására tanszékek egész sora szerveződött a jövőkutatás témakörére,
gyakorlatilag az egész országot lefedve.
3.
ábra:
Dr. Nováky Erzsébet előadása
Magyarországon
a jövőkutatás kialakulását két szakaszra lehet bontani. Az első szakasz a
vertikális és horizontális kiépítés időszaka volt. Ekkor került sor az
akadémiai elfogadtatásra, az ágazati és területi tervek megvalósítására,
könyvmegjelenések sokasága zajlott, illetve megjelentek az első kutatási
eredmények. A második szakaszban a legfőbb feladatok közé az instabilitás
kezelése és a módszertani megújulás tartozott. Kiemelendő a káoszelmélet, az
evolúciós elmélet, a matematikai modellek alkalmazása, a forecastingtól a
foresightig jutás, a participativitás előtérbe kerülése, a globalizáció
kihívásaival való szembesülés és új tudományágak bekerülése a rendszerbe. A
folyamat legfontosabb eredményei közé tartozik a jövőkutatás elméletének és
módszertanának kidolgozása, a komplex jövőképek kialakítása, illetve a
gyakorlati célú jövőkutatás megszületése mint akadémiai tevékenység.
A
képekért és a színvonalas rendezésért köszönet a Geo Intézet munkatársainak, az
előadóknak pedig az igazán érdekes előadásokért.
Trinyik Flóra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése