2021 - intenzív hét - online Településföldrajzi terepgyakorlat

 Rendhagyó Településföldrajzi terepgyakorlat

László Barbara és Tóth Botond

A 2021. évi tavaszi terepgyakorlat a vírushelyzetre való tekintettel teljesen más körülmények között zajlott le, mint a korábbi években.

Az intenzív hétre szervezett Településföldrajzi terepgyakorlaton 14 hallgató vett részt. Közülük a REKO mesterszak tagjai voltak többségben, de akadt, aki másik karról érkezett. A csoport elég színes volt, alapképzés tekintetében sokféle területről érkeztünk, de a terepgyakorlat végén egységes tudással távoztunk.

Az online oktatás világában kellett Varga Ágnesnek és Jeney Lászlónak megszerveznie egy 4 napos programsorozatot. Tematikus napokkal készültek számunkra, és ezen napoknak sokatmondó címeket adtak:

● 1. nap: Lehetőségek és kihívások

● 2. nap: A közfoglalkoztatástól a szociális szövetkezetekig - kistelepülési sikerek

● 3. nap: Az egyház szerepe a vidékfejlesztésben – fókuszban a kistelepülések

● 4. nap: Esélyteremtők- főként oktatási és gyermekesély programok

1.ábra: Az online "terepgyakorlat" programja

Az előadók saját képekkel készültek, amelyekkel megpróbálták átadni a személyes jelenlét érzését, mi azonban a blogra csak az előadásaik anyagából tudunk fényképeket prezentálni, mivel helyszíni szemlén sajnos nem jártunk. A kimaradt közös kóstolások, séták, túrák, és minden, ami igazán különlegessé teszi az ilyen terepgyakorlatokat remélhetőleg a jövőben bepótlásra kerülnek. A terepi élményeket a szervezők és az előadók videófelvételekkel igyekeztek pótolni, melyből néhányat mi is megosztanánk.

 Minden nap reggel 9-től kezdődtek az előadások. Ezek 40-50 perc hosszúak voltak, amelyek után kérdéseket tehettünk fel az előadóknak. Elég szoros volt a tempó, amit tartanunk kellett: naponta 3-4 előadás volt és egy megbeszélés, egy órás ebédszünettel. Délután 5-kor végeztünk- vagy fél 4-kor, az előadások számától függően. Nyilván ez nem lett volna ennyire szigorú időbeosztás, ha valóban megengedi a járványhelyzet a személyes találkozást és a terület meglátogatását, de alkalmazkodnunk kellett ezen körülményhez.

Az első nap – amely a Lehetőségek és kihívások névre hallgatott – elméleti megalapozást biztosított a hét további előadóinak témájának mélyebb megértéséhez. Jeney László nyitotta meg az eseményt a Zoom felületén bejelentkezve, ami megnyugtatóan hatott, hiszen mindannyiunknak ismerős arc köszönt be a monitoron. Kimondottan az Encsi járást mutatta be és annak földrajzi különbségeiről beszélt, térképekkel és képekkel igyekezett bemutatni a területet. Ez egy remek alapozó előadás volt, ennek révén mindenki egy kicsivel több tudásra tett szert a megyéről és az Encsi járásról.

Ezt követte Bihall Tamás, a MKIK alelnökének, valamint a BAZ megyei iparkamara elnökének és Kiss László, a BOKIK alelnökének előadásaik. A BAZ megyei iparkamara tevékenysége mellett a foglalkoztatás BAZ megyei helyzetét mutatták be munkaerő, gazdasági szerkezet és képzettség tekintetében, és meséltek arról, milyen szerepe van a térség fejlődésében az Iparkamarának és milyen szerepe lehetne a BOKIK-nak a gazdaság covid utáni újraindításában. Ezek egy kicsit formálisabb előadások voltak, sok térképpel és adattal, de segített megérteni a megye gazdasági helyzetét és lehetőségeit, így a többi hét előadásához remek alaptudást biztosított.

Az ebédszünet után egy még inkább elméletibb jellegű előadás következett, ahol Dorogi Zoltán mesélt a 2021-27-es programozási időszak lehetőségeiről, illetve az önkormányzatok mozgástereiről. Beszélt a lehetséges programokról, forráselosztásról, térségfejlesztés és turizmus fejlesztéséről, és arról, milyen módon lehet versenyképesebbé tenni Borsod-Abaúj-Zemplén megyét.

A nap utolsó előadását Varga Péter tartotta meg, aki a Hernád menti fejlesztési lehetőségekről és kihívásokról beszélt. Talán itt érződött először, hogy hiányzik az élmény, hogy elsétáljunk a Hernád mentén, és szemügyre vegyük a hely adottságait, ne csak halljunk róla. Sajnos a Google térkép és a légi felvételek nem adják vissza ezt az érzést. Felmerült a Hernád mentének szolgáltatásokkal való ellátottságának hiányosságai, és többen elgondolkodtunk, milyen lenne csoportos kenu vagy kajak túrára menni, vagy éppen raftingolni egyet a folyón. Erre lehetőség lesz nemsokára (a tervek szerint legalábbis), amint sikerül a Hernád folyó környékét minőségi desztinációként is feltüntetni a térképen, és tudatosítani a folyó értékeit a helyiek körében is. Így fogalmazott Péter ezzel kapcsolatban: “Aki a Hernád mellett nő fel, az tudja, honnan érkezett, megtanulta élvezni a természetet és vigyázni rá, és igenis legyen ez benne a gyerekekben!” Szerintem az ő előadásának ez adta meg a lényegét és értelmét.

 A keddi napunk a közfoglalkoztatott programok és a szociális szövetkezetek köré épült. A napot Lengyelné Bencze Viktória nyitotta meg, a Borsod-Torna-Gömör LEADER Egyesület munkaszervezet vezetője, aki amellett, hogy általánosságban bemutatta, mennyi mindent tudna tenni egy szociális szövetkezet a vidéki településekért, konkrét példákat is hozott. A videóhívás közben felállt, laptopját magával vitte, és megmutatta nekünk a sok különböző lekvárt, amit a helyi szociális szövetkezet állított elő, és többször elmondta, mennyire sajnálja, hogy nem kóstoltathatja meg velünk a polcon sorakozó finomságokat. Nem csak az ő arcára ült ki a csalódottság emiatt. Nagyon mosolygós, vidám hangulatú előadás volt, és tudatosult bennünk, hogy a tegnapi elméleti nap után már sokkal személyközelibb előadásokon fogunk részt venni.

Németh Nándor mutatta meg nekünk a gyulaji szociális szövetkezet működését és a Jelenlét Program alapjait, annak lehetőségeit és korlátait (https://www.youtube.com/watch?v=1jomQUWXDdM), majd beszélt a Felzárkózó Települések programról is - amely később a többi nap alapját megadta - és felvázolta, hogyan is működik a Máltai Szeretetszolgálat esetében a diagnózis alapú fejlesztés.   Nem sok előzetes tudásunk volt erről, személy szerint én el sem tudtam volna képzelni, mekkora szerepe lehet egy karitatív szervezetnek a vidékfejlesztésben és mekkora felelőssége van a települések kitörésében ezeknek a társulásoknak. Az előadó sokakra nagy hatást gyakorolt a lappangó problémák szókimondó megnevezésével és a háttérben meghúzódó folyamatok felfedésével, melyek révén még egy laikus szeme előtt is összeáll a kép a leszakadó magyar vidék problematikájának súlyosságáról. Ráláthattunk neki köszönhetően, milyen veszélyeket rejt a centralizált döntéshozás és támogatás rendszere a gyakorlatban, és hogy milyen ördögi kört alkot a foglalkoztatottságból való kiesés generációkon átívelően. Hazánknak mindenképpen prioritásként kellene kezelnie egy élhetőbb településhálózat megteremtését.

2.ábra: Részlet Németh Nándor előadásából – 

ez az ábra többször visszaköszönt a terepgyakorlat alatt

Üveges Gábor polgármester úr is elfogadta a szervezők meghívását, és hatalmas beleéléssel és lelkesedéssel mesélt Hernádszentandrásról és a BioSzentandrás brandről, tervekről és lehetőségekről. Egy kis ismertető videó: https://www.youtube.com/watch?v=kRBpM2K4R2o   

  Többször hangoztatta ő is, mennyire jó lenne, ha vendégül tudna látni minket személyesen, és hogy mennyire meg szeretné mutatni a települését – hiszen nem lehet igazán átélni csak képek és szóbeszéd alapján, milyen lehet az utcákon sétálni vagy a Hernád partján állni. Ami viszont nagyon is átjött hozzánk online keretek között is, az a szavaiból kiérződő reménnyel vegyült keserűség a magyar faluközösségeinek megszűnése miatt. Saját falujában embert próbáló erőbedobással küzd a hozzá hasonlóan gondolkodókkal a közösség újjászervezése és fenntartása érdekében. Sajnos a társadalom tanult tehetetlensége, bizalmatlansága és a pesszimizmus legalább akkora hátráltató tényező kezdeményezéseiben, mint a túlburjánzó bürokrácia – többször is rámutatott előadásában ennek az innovációt és kreativitást elfojtó hatásaira. Éleslátásával és köntörfalazást mellőző modorával feszegetett olyan témákat, mint a meritokrácia válsága, valamint a (társadalmilag is) organikus, mezőgazdaságon alapuló faluközösségek újbóli eljövetelének szükségessége.

A nap utolsó előadását Lipták Katalin tartotta a BAZ megyei közfoglalkoztatást bemutatva. Ez az előadás volt a MFT Társadalomföldrajzi szakosztályának megnyitója is, így a megszokott 16-18 főnél jóval többen, 34-en hallgattuk Katalin szavait, aki a G. Fekete Évával 10 évvel ezelőtt készült kutatását végezte el újra és hasonlította össze a 2010-es és a 2020-as adatokat – ábrázolva, mennyit változott az utóbbi évben a közfoglalkoztatás a megyében. Ez egy igen informatív előadás volt, sok kérdés felmerült bennünk. Előadásának konklúziója, hogy nem munkahelyet, hanem munkát kell adni, igencsak elgondolkodtató volt. Megtekinthetitek az eladás felvételét ezen a linken: https://youtu.be/dL00BOeDZbY

Szerdán, azaz a 3. napon az egyházak kerültek előtérbe – és nem csak a nagyhét és húsvét közelsége miatt. A napot a reggeli órákban Eperjesi Tamás, a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodájának felzárkózási csoport vezetője nyitotta meg, ami, miután általánosan bemutatta a vidék problémáit, rátért magára az IKSZT programra és annak hármas modelljére, majd a FETE programról is ejtett néhány szót.

Az ő előadását könnyű volt összekötni Böröcz Líviáéval, aki kimondottan a FETE programról és a református egyház speciális szerepéről beszélt. Mielőtt belekezdett volna, megkért minket, hogy mutatkozzunk be pár szóban és mondjuk el, honnan jöttünk, kik vagyunk és miért vagyunk itt. Itt fordult meg először a fejemben: nem is mindannyian ismerjük egymást és nem is túl jól. Kimaradt ugyanis a bemutatkozás, ami élőben elengedhetetlen lett volna. Ám az online térben ez feltűnés nélkül kimaradt. A harmadik napra már ismerősök lettek az arcok, amik a webkamerák mögül néztek vissza és a nevek is, de alig tudtunk egymásról valamit. Miután megismert minket, a program első évében szereplő 5 településről mesélt (Göncruszka, Tiszakarád, Ricse, Dámóc és Zemplénagárd) részletesen és nagy beleéléssel. Nagyon szép prezentációt vetített le nekünk, ezt meg is jegyeztük és egyéb érdekességeket is mesélt a környékről- még egy helyi különlegesség receptjét is megosztotta velünk, a nyögőét. https://sokszinuvidek.24.hu/otthon-keszult/2019/02/08/nyogo-avagy-csiras-galuska-ahogy-a-falusi-nagyi-kesziti/ Nagyon pozitív és vidám személyiség volt – nála is sejteni lehetett, hogy a vele való személyes beszélgetés sokkal kellemesebb és tartalmasabb lett volna, mint amire az online meetingek adtak lehetőséget. Megmutatta, hogy igenis vannak jó gyakorlatok, amiket érdemes követni, és nem annyira menthetetlen a vidéki kistelepülések helyzete, mint amilyennek azt sokan elkönyvelik. 

Miután megebédeltünk, Kiss Dávid érkezett hozzánk az online térbe, szintén a FETE program működéséről, beavatkozási területeiről és a program eddigi eredményeiről számolt be. Elég megrázó dolgokat mesélt, és a kérdések sem voltak könnyűek, amik felmerültek bennünk. Mesélt az olyan nehezebb témákról, mint az adósságkezelés és az uzsora – ezek károsultjainak helyzetéről első kézből szerzett tapasztalatai vannak. Rányomta a bélyeget az aznapi előadásokra Dávid előadása, és meg is előlegezte a gyerekesély témáját, amellyel másnap foglalkoztunk.

3.ábra: Gyerekek élményalapú tanítása - részlet Kiss Dávid előadásából

A negyedik és utolsó napunkon az esélyteremtés volt a középpontban. Hajdú Krisztina nyitotta meg a napot a Magyar Máltai Szeretetszolgálattól egy nagyon ütős és érzékenyítő képsorozattal – csakúgy, mint előző nap Dávid, ez is elég nagy hatást gyakorolt a napunk hátralévő részére. A gyerekesély és a korai esélyteremtési programokról beszélt; miért is fontos a hátrányos térségekben különösen ügyelni a gyermekek első 1000 napjára és a gyerekek korai fejlődésére miért kulcsfontosságú odafigyelni. Informatív eladásából kiragadnék egy momentumot, amely összefoglalja az egész témát:

4. ábra: Részlet Hajdú Krisztina előadásából

 

Eseményzáróként pedig Benkő Fruzsina, az InDaHouse alapítója beszélt saját munkásságáról és a BAZ megyei önkéntesmunkáról, amelyet a szervezet végez. Kitért az önkéntesek feladataira, kompetenciáira, és arra, miből tudja fenntartani magát egy ilyen szervezet és milyen célok vezérlik őket. Egy teljesen más oldalú felfogást hozott, mint amiket a korábbi napokban hallottunk – gondolatébresztő előadása megfelelő zárása volt a terepgyakorlatnak. 

Összegezvén sokak nevében mondhatom, hogy Kiss Dávid, Németh Nándor és Üveges Gábor tették ránk talán a legnagyobb hatást. És nem csak azért, mert képekkel illusztrálták a nyomort és a depriváltságot, hanem mert annyira átfogó, alapos előadást tartottak és olyan nehéz, húsbavágó témákat feszegettek, amelyekről nem egyszerű beszélni. Ők kapták talán a legnehezebb kérdéseket tőlünk, és az arcokon végignézve tőlük kaptuk a legmeghökkentőbb válaszokat.

A járványhelyzet kérdései minden előadásban felmerültek, és annak hatását az adott szervezet működésére az előadók készségesen mesélték el. Nem tudjuk elégszer megköszönni Jeney László és Varga Ágnes munkáját, rendkívül színvonalas és izgalmas előadássorozatot állítottak össze nekünk a helyzet ellenére is. Köszönjük! Azt sajnáljuk, hogy nem tudtunk csapatként összekovácsolódni, mert nyilván erre az online közeg nem adott lehetőséget pusztán az előadások hallgatásával. De bízunk benne, hogy az előadókat, akik közül néhányan felajánlották, hogy a vírus lecsengése után bepótolhatjuk a személyes találkozót, szavukon tudjuk majd fogni.

 5. kép: Csapatkép az utolsó megbeszélésről