Őszi terepgyakorlatok Törökbálinton

2021. október 15-én a Kvalitatív tervezési-elemzési módszerek gyakorlati óra keretében részt vettünk a törökbálinti terepgyakorlaton. Délelőtt 11 óra körül a kelenföldi buszállomáson gyűltünk össze, és innen a 172-es busszal röpke húsz perc alatt már Törökbálintra is érkeztünk. Első körben hivatalosak voltunk egy a Városházán tartandó beszélgetésre a törökbálinti főépítész asszonnyal, Csenger-Zalán Annamáriával. Miután mindenki elfoglalta a helyét a hatalmas kör asztal körül, bevezetésképp a főépítész elkezdte bemutatni a település történelmét, kialakulását.

A tantárgyunkhoz előadásának az Anna-hegyről, Sétatérről, Téglagyár területéről, sportberuházásokról és a Balaton – Budapest kerékpárútról szóló részei kapcsolódtak. Ezen területek múltbéli és jelenlegi helyzetéről kaptunk információkat, mind társadalmi, infrastrukturális és gazdasági szempontból. Mivel a tantárgy keretében 4 fős csoportokra lettünk bontva, ezért minden csoport számára más-más terület volt kiemelten fontos a kutatás szempontjából. A csoportok számos kérdést fogalmaztak meg a jelenleg zajló fejlesztések hatásairól, valamint a jövőbeni fejlesztési lehetőségekről, amelyekre részletes és kielégítő válaszokat kaptunk a főépítész asszonytól. Ezeket a kérdéseket már a terepgyakorlatot megelőző héten csoport szinten összeállítottuk, hiszen fontos volt, hogy célzott, lényegre törő kérdéseket tudjunk megfogalmazni az előadó felé. 

Miután véget ért a konferencia, a Városháza előtti szökőkútnál gyülekeztünk, aminek láthatóan nagy sikere volt hallgató társaim körében. 

Ekkor megérkezett Elek Sándor, Törökbálint polgármestere, aki tartott egy általános tájékoztatót Törökbálintot érintő kérdésekről és a jövőbeli tervekről. Megosztott velünk egy bölcsességet is; „Két féle ember létezik a világon, aki törökbálinti, meg aki törökbálinti akar lenni.” 

Polgármester beszéde után, Kocsis János Balázs tanár úr vezetésével elindultunk a terepi bejárásra. Elsőként felmentünk a Kálvária dombra, amelyről gyönyörű kilátás nyílt a városra. Szó esett a szegényebb és gazdagabb társadalmi réteg elhelyezkedéséről a városon belül, miért a völgy volt a legvonzóbb megtelepedési helyszín a kezdetekben, illetve arról, hogy milyen a közlekedés Budapest és Törökbálint között, valamint a település környékén.

Következőkben a Rudák-telep felé vettük az irányt, és kalandos erdei hátsó utakon, kevésbé impozáns városrészen keresztül ismerhettük meg a település ezen oldalát is. Meglepő volt számunkra a szegényesebb hulladékkal teli környezet, hiszen a város nagy részére egy szép, rendezett, falusias hangulat jellemző. 

Az utunk a Tükör-hegy felé vezetett, ahol nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy itt a tehetősebb társadalmi réteg képviselői laknak. A modern luxus lakóépületek mellett nagy kontrasztot jelentett, hogy a járdák rossz állapotban voltak, és a beépítetlen területek gondozatlanul álltak. Ahogy Kocsis tanár úr említette, egy amerikai luxus lakónegyedben ilyesfajta kontraszt elképzelhetetlen lenne, hiszen nemcsak a házaknak és udvaroknak kell rendezetteknek lenniük, hanem a környezetüknek is. 

A 2021. október 29-ei terepgyakorlatot Porhajas Gábor vezette. Ezen a napon ellátogattunk a volt Téglagyár területére, a sportközponthoz és végezetül megnéztük az egykori MÁV lakónegyedet, aminek a státusza az utóbbi időben felívelőben van. Összességében elmondható, hogy mindkét terepgyakorlatunk tartalmasan telt és sok új információval gazdagodtunk, az már csak ráadás, hogy minkét alkalommal gyönyörű napsütésben volt részünk. 😊

 Szerző: Végh Stella, regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak II. éves hallgatója