40 nap Csíkszeredában

40 nap Csíkszeredában

Megyesi Zoltán REKO-s hallgatónk beszámolója 2017-es mentorprogramról

A mentorprogramra előzetesen azzal a céllal jelentkeztem, hogy bepillantást nyerhessek, adott esetben elsajátíthassam a felsőfokú tanulmányaim során megszerzett elméleti tudás gyakorlatban történő alkalmazását, illetve olyan tapasztalatokat, készségeket szerezzek, melyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy tanulmányaim befejeztével akár a munkaerőpiacon is versenyképes szakmai tudást alapozhassak meg. Elsősorban egy rövidtávú szakmai gyakorlatként képzeltem el a programot, ahol bekapcsolódhatok a cég munkájába, mint gyakornok.

A program – legalábbis személyes tapasztalataim alapján – inkább kutatásorientált volt. A vendéglátó cég munkaterületeihez kapcsolódó témák közül kellett választani. Csíkszeredában részt lehetett venni ESPON kutatásban, a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos felmérés, kérdőív kidolgozásában, és mobilitási vizsgálat, mobilitási terv elkészítésében, de a mentorral egyeztetve a cég profiljához vagy a térséghez kapcsolódó saját téma kidolgozására is sor kerülhetett. Esetemben utóbbi történt és adatgyűjtéssel, adatbázis építéssel foglalkoztam, melyben azon kutatásomat és egyben szakdolgozati témámat alapoztam meg, hogy a még magyar többségű erdélyi városok milyen helyzetben vannak román többségű társaikkal szemben a különböző társadalmi-gazdasági fejlettséget mérő mutatók tekintetében.

Így saját témám, leendő szakdolgozatom szempontjából igen hasznos volt a székelyföldi helyszín és a cégnél eltöltött idő. Csák László segítséget nyújtott, hogy kiforrjon a már tavasz óta formálódó témám, illetve megfelelő ajánlásokkal, iránymutatásokkal látott el a kutatás megkezdésének kezdeti lépéseihez. Mindezek mellett az irodai környezet és a cégnél dolgozó kollégák is szimpatikusak voltak. Örültem, hogy megismerhettem őket. Továbbá rálátásom nyílt, hogy egy kezdő diplomásnak milyen lehetőségei vannak Székelyföldön és ehhez képest milyenek lehetnek a saját lehetőségeim Magyarországon, Budapesten.

A mentorprogramon való részvétel egy másik nagy előnye volt, hogy egy külhoni helyszínen vehettem részt rajta. Főleg azért is esett a választásom Csíkszeredára, mivel előtte még nem jártam Erdélyben, ezért ez a 6 hét remek lehetőséget nyújtott ahhoz, hogy megismerjek a vidéket, meglátogassam a környező nevezetességeket, megismerkedjek határon túli magyarokkal és úgy általában megtapasztaljam milyen is egy másik országban (mivel eddig csak 2-3 napokra hagytam el Magyarországot) a hétköznapi élet, még ha ezt csak másfél hónapig és magyar nyelvű környezetben tettem.

Csíkszeredáról számomra igen szimpatikus kép alakult ki. Kellemes kisvárosi légkört árasztott hangulatos belvárossal, csekély forgalommal, és a városon belüli távolságok sem voltak nagyok, szinte minden gyorsan elérhető volt gyalogosan, legyen szó a munkahelyről, a belvárosról, a Mikói-várról stb. Mégis szinte minden olyan szolgáltatás megtalálható volt, ami 100 ezer fős nagyvárosban is előfordul.

A város tágabb környezete, a történelmi Székelyföld is igen élmény gazdag volt egy magamfajta alföldi gyereknek, akinek az 500 méter magas Tokaji-hegy, és a budai Gellért-hegy már látványos és kimerítő csúcsnak számít. Nem is szalasztottuk el a lehetőséget, hogy ne másszunk meg néhány magaslatot. Így jutottunk el egy meredek kaptatón felmászva a Hargitafürdő (ami Hargita megye legmagasabban fekvő települése (~1300 m)) melletti Csicsói-Hargitára (1755 m), a Brassó fölé magasodó Cenkre (955 m), és Balánbánya szomszédságában fekvő, az utolsó métereken már inkább sziklamászást idéző Egyes-kőre (1608 m), ahol igen szép látvány tárult a szemünk elé. Mindezek mellett még sikerült olyan nevezetes helyekre eljutni, mint a Szent Anna-tó, a Gyilkos-tó, a Békás-szoros, vagy a Csíkszereda közvetlen környezetében fekvő, sokkal inkább kulturális töltettel bíró Csíksomlyói Kegytemplom és a csíksomlyói nyeregben található Hármashalom Oltár. Az erdélyi városok közült volt szerencsék egy hosszabb sétát tenni Szovátán, Székelyudvarhelyen és Brassón. Továbbá a Planificatio-nál dolgozó kollégákkal egy ízben a Tusványosra is eljutottam, ami az erdélyi magyarság egyik legnagyobb rendezvénye, fesztiválja.

Összességében a munka mellett igen sok élményben volt részem, úgyhogy nem bántam meg, hogy végül nem budapesti helyszínen vettem részt a programban. Így is lett volna még bőven mit meglátogatni, sajnálom, hogy nem sikerült minden látnivalókra kapott tippet maradéktalanul teljesíteni, de egyszer még biztos pótolom őket.

Brassó