Konferencia beszámoló

Felsőoktatás az élhető jövőért konferencia beszámoló
2. rész

A Felsőoktatás az élhető jövőért konferencia második részében a felsőoktatásban megvalósult jó kezdeményezések, eredmények, példák bemutatására került sor. Bemutatkozott a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a BME Zöld kör is.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) jövője a Zöld Egyetem Programban című előadást Dr. Radvánszky Bertalan tartotta meg, ahol bemutatta a PTE fenntarthatósághoz kapcsolódóan elért eredményeit, valamint a jövőbeli terveit.  Az PTE a „Green Metric World University Rankings” nevű egyetemek közötti nemzetközi rangsorban, melyben már több mint 700 egyetem indul a világ minden pontjáról, a 140. helyet érte el, valamint megkapta az „Energiahatékony intézmény”, illetve az „Energiatudatos iskola” címet is.

1. ábra A Pécsi Tudományegyetem jövője a Zöld Egyetem Programban

A PTE 1,5 millió négyzetméteren tevékenykedik, körülbelül 20000 hallgatója, és 7000 munkavállalója van. Területeit mindig megpróbálja zölden tartani, a várossal együttműködve több mint 600 fát telepítettek a rekultivált területen, valamint a szén-dioxid kibocsátásuk csökkentésének érdekében 2 darab napkollektor rendszert, valamint 794 napelemet állítottak szolgálatba. A mérséklési törekvéseik főként a fosszilis energiahordozók kiváltására törekszenek. Tavaly több hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó programot is rendeztek, ilyen volt például a csomagolásmentes hét. Az egyetem egész területén megvalósul a szelektív hulladékgyűjtés, valamint komposztáló ládák is kihelyezésre kerültek, továbbá az e-hulladék begyűjtését is elősegíti az egyetem. A vízfogyasztás csökkentésére is tudatosan törekszenek. Ehhez szenzoros csaptelepeket és piszoárokat szereltek fel, valamint az uszodában keletkező vizet újrahasznosítják, így körülbelül 6%-al csökkent a vízfogyasztásuk. Két darab elektromos autót is szolgálatba állítottak, támogatják a kerékpáros közlekedést, valamint közel 100 szemléletformáló programot rendeztek tavaly.

Az egyetem itt nem áll meg a fejlődésben. A Modern városok program keretén belül 24 milliárd forint támogatásban részesültek, így az egyetem infrastruktúrája megújulhat, és még több hallgatót tudnak az egyetemre vonzani. A hallgatók szemléletformálására is törekszenek, ezért a jövőképet is tudatosan kell megalkotni. A PTE fő célja az egyetem működéséhez kapcsolódó káros környezeti hatások csökkentése, valamint egy PTE klímastratégia elkészítése.

A következő előadás a Megújuló Energiaforrások térnyerése az Szegedi Tudományegyetemen címet viselte, és Gyarmati László, a Tudományos és Információs Központ (TIK) igazgatója tartotta.

2. ábra Megújuló Energiaforrások térnyerése az Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem 21000 hallgatóval, 8300 munkatárssal, és 12 karral büszkélkedhet. Az egyetem igazából egy város a városban, hiszen a városközpont jelentős részén egyetemi épületek és területek találhatók. A már említett Green Metric felmérésben a 19. helyet érte el 2014-ben, 2018-ban pedig a 77.-et. Ennek a rangsornak a jelentősége abban rejlik, hogy megmutatja, mely egyetemeknek fontos a fenntarthatóság, és hogy ezen egyetemek összehasonlíthatóságát megteremti. Az SZTE Magyarországon a kezdetektől vezeti a listát. A jelen előadás középpontjában az „egyetem szíve”, a TIK állt, melynek a fenntarthatósági törekvései 2 pillérből állnak. Egyrészt az infrastruktúra fejlesztésből, másrészt pedig a szemléletformálásból. Ezekbe tartozik a környezettudatos minták terjesztése, illetve a technikai megoldások. Ez utóbbi már csak azért is kiemelten fontos, mert a TIK nem úgy épült, hogy az fenntartható legyen, így ennek megvalósítása külön kihívás volt. Az épület 1 MW feletti napelemparkkal rendelkezik, valamint napkollektorral, és ezek mellett geotermikus energiát is hasznosít. Az épület fűtését és hűtését a 800 méterre található Vízmű átemelő telepe szolgáltatja hőszivattyún keresztül, így a szennyvíz hulladékhőt tudják hasznosítani, viszont ez csúcsidőszakban önmagában nem elegendő az épület teljes fűtésére. Gyarmati László arra is felhívta a figyelmet, hogy arról is fontos beszélni, amit kipróbáltak, mert elméletben jó megoldásnak tűnt, de nem vált be, nem működött, hiszen ezekből sokat lehet tanulni. Szegeden ilyen volt a Rektori épület esővíz gyűjtő rendszerének kialakítása, ami az SZTE ominózus szórakozóhelyének, a JATE-nak a mosdóit látta volna el öblítővízzel. Itt nem kalkuláltak a tető lakóival, azaz a galambokkal, és az utánuk maradó anyagokkal, ami miatt ez a nagyon jónak tűnő ötlet, terv a megvalósítás során füstbe ment. A megújuló energiához kapcsolódó technológia alkalmazása során hiányzik a sok éves gyakorlati tapasztalat, ezért egyaránt fontos megosztaniuk, ha valami működik, illetve azt is, ami nem.
A további célok között szerepel az épület minden helyiségének szén-monoxid és szén-dioxid mérőkkel való felszerelése, hogy a légcsere mértéke az aktuális látogatószámtól függjön. Egy ilyen beruházás hamar megtérül, mivel sok energiát tud megtakarítani, viszont beruházási költsége ehhez képest viszonylag alacsony. Sok ilyen apró helyen lehet beavatkozni, érdemes ezeket a lehetőségeket keresni, így viszonylag olcsón érhetünk el látványos és hatásos eredményeket. Emellett a Szegeden jól ismert szénszünet társaként nyáron klímaszünet is van, hogy így is spóroljanak az energiával.

SZTE alumniként én is tanúsíthatom a TIK, valamint az SZTE fenntarthatósági törekvéseit, mind infrastrukturális téren, mind pedig a szemléletformáláshoz kapcsolódóan.

A konferencia ezen szekciójának utolsó előadása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Zöld köréről, azon belül is a BME Zöld Tanszék versenyről szólt. Ezt két volt BME Zöld kör tag, Horváth Attila és Molnár András mutatta be.

3. ábra BME Zöld Tanszék verseny

Az EZK nem formális öntevékeny csoport, ahol a tagok változatos tanulmányi háttérrel rendelkeznek, és akik meglátták, hogy az egyetemről hiányzik a szemléletformálás. A BME körülbelül 24000 hallgatót, 1200 oktatót számlál. A Tanszéki verseny célja az volt, hogy a tanszékek fenntarthatóbban működjenek. Ehhez egy versenyt indítottak. A jelentkező tanszékekhez kimentek egy auditra, ahol felmérték a jelenlegi helyzetet, majd az egy hónapos időszak elteltével egy újabb audit következett, ahol megnézték, hova jutottak, mennyit fejlődtek a tanszékek. A verseny lezártával természetesen a díjak kiosztásáramis sor került.

Minden tanszéket más motivált a versenyen való indulásra, de az mindenképp fontos tanulság, hogy  a résztvevő tagoknál fontos elérni, hogy végig elkötelezettek legyenek, és érezzék, hogy van értelme annak, amit csinálnak. A vezetői elhatározás elengedhetetlen, de ha ez az alsóbb szintekre nem csorog le, akkor hosszú távú eredmények nem érhetők el.

Reméljük a BCE is hamarosan eljut oda, hogy olyan innovatív gyakorlatokat alkalmazzon, amiket egy hasonló rendezvény keretében büszkén ismertethet.

Lehet nálunk is kellene ilyen verseny? Vajon melyik tanszék nyerne?

A beszámolót készítette: Domokos Csenge

Konferencia beszámoló

Felsőoktatás az élhető jövőért konferencia beszámoló
1. rész

A Felsőoktatás az élhető jövőért konferencia az Óbudai Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem társszervezésében valósult meg 2019. április 10-én és 11-én, Budapesten, melynek az első napján volt szerencsém részt venni, és az érdekesebbnél-érdekesebb előadásokat meghallgatni.

1. ábra A konferencia első napjának helyszíne

A konferencia Gáti József és Réger Mihály megnyitójával vette kezdetét, melynek során kiemelték, hogy a konferencia célja, hogy megvizsgálják, hogy a hazai felsőoktatás hogyan tud megfelelni a fenntarthatóság által támasztott kihívásoknak. Az előadók szerint ez egy példaértékű rendezvény, amit a gyakorlatban is igyekeztek a fenntarthatóság jegyében megvalósítani. (Erre egy jó példa a karton névtábla)

2. ábra Nem feltétlen kell mindig ragaszkodni a műanyaghoz

Na de hogy is kapcsolódik a fenntarthatósághoz a felsőoktatás?

Már a Rio +20-ban is megjelent a felsőoktatás, a fenntartható campusok irányelv, illetve kiemelt diszciplínaként a környezetmérnöki képzés. A fenntartható fejlődésnek hosszú távú szemléletet kell magában foglalnia, ebben pedig fontos szerepe van a felsőoktatásnak, hiszen a jövő generációi tanulnak jelenleg a felsőoktatásban, azok, akik később nagy hatással lesznek a világ alakítására, fejlődésére. Mivel a jelenleg felsőoktatásban tanuló hallgatók szemlélete hosszútávon formálja a világot fontos, hogy a képzés részeként fejlesszük szemléletüket, növeljük érzékenységüket a fenntarthatósághoz kapcsolódó témák iránt.

Mind az ELTE fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseiben, mind pedig a konferencia létrejöttében, megszervezésében kiemelt szerepe volt Mudra Viktóriának, akinek példamutató a személyes elkötelezettsége.

A konferencia részeként három fotókiállítást is megtekinthettünk. A Solar Decatlon Europe nemzetközi egyetemi innovációs házépítő verseny munkáit, egy erasmusos hallgatók által a Föld napjára készített fotókiállítást, valamint a család-barát program részeként a „Természet hangja” rajzpályázatot. Utóbbi célja az volt, hogy a gyerekek rajzaikon keresztül mutassák be, hogy ők mit tesznek otthon a környezetért. Ez azért is kiemelt fontosságú, mert a fiatal generációt is megszólítja, akik a szüleikre is hatást tudnak gyakorolni.

3. ábra Nemzetközi egyetemi innovációs házépítő verseny

4. ábra Műanyag...

Gazdasági növekedés, oktatás, fenntarthatóság

Kőrösi Csabának, a Köztársasági Elnöki Hivatal munkatársának, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatójának előadása rendkívül érdekes volt. Az előadás elején áttekintettük, hogy hogyan alakult globális viszonylatban az emberiség fejlődése és a GDP az utóbbi évtizedekben. A GDP huszonötszörösére növekedett, ami gyorsabb, mint a népesség gyarapodásának, illetve a természeti erőforrások megújulásának ideje. Ez utóbbi a nagyobb probléma, mivel az emberiségnek egy évre már 1,7 bolygóra van szüksége.

5. ábra Kőrösi Csaba előadása

A valóságban a gond nem magával a fejlődéssel van, hanem a fejlődéshez kapcsolódó anyagforgalom növekedésével, és a természeti tőke túlzott használatával van. Ezt erősíti a lineáris gazdasági modell, azaz a fogyasztói társadalom, és a termeld, vedd, dobd el hozzáállás. Viszont, ha azt mondjuk, hogy a fogyasztás- és a termelés visszafogása nem járható út, akkor mi az? A körforgásos gazdaság, mely a teljes termelési ciklusra vonatkozik, és radikálisan csökkentené a hulladék mennyiségét. Ebben az irányban van keresnivalónk.

Ahhoz, hogy hogy reális képet kaphassunk, a GDP mellett a következő 5 tőke mérése lenne szükséges: humán-, társadalmi-, természeti-, épített-, valamint pénztőke. Mindegyik mindegyikbe konvertálható, viszont csak bizonyos mértékben. A fejlődés akkor lesz fenntartható és tartós, ha ezt az 5 tőkefajtát egyensúlyban tudjuk fejleszteni. A jelen konferencia szempontjából kiemelt fontossággal bír, hogy az oktatás során mind az 5 tőkefajtára hatást gyakoroljunk, viszont még nincs meg a tudományos konszenzusra támaszkodó metodológia a gazdasági-, társadalmi-, és környezeti hatások integrált mérésére.

A jövőre nézve több lehetőségünk is van. Először is, választhatjuk azt, hogy a már meglévő technológiát használjuk, de optimalizáljuk. Ez a hatékonyság javítási stratégia viszont egyre nagyobb tőkebefektetést igényel, de egyre kisebb eredményeket hoz. Ilyen például a szénbányászatba a pénz pumpálása. Optimalizálhatjuk a folyamatot, de attól maga a széntüzelés nem lesz előnyös, fenntartható. A másik lehetőség a részleges átalakítás, mint például a motor átalakítása hybriddé. A harmadik lehetőség pedig a rendszereink újragondolása, viszont ez tart a legtovább. Azt fontos megjegyezni, hogy ezen lehetőségek nem egymás ellenfelei, hanem egymás kiegészítői, a három egyszerre tudja hozni a fordulatot, amit várunk.

Kőrösi Csaba véleménye szerint a felsőoktatásban leginkább az integrációra van szükség, továbbá egy új nyelv és logika létrehozására, mivel a klímatudományt a fizikusok hozták létre, így a fizika nyelve a meghatározó e területen, viszont mint azt szinte már mindenki tapasztalta, a tudományterületek közötti kommunikáció kihívásokkal teli, sokszor hiába közös a cél, ha nem értik meg egymást a kommunikációban részt vevő felek. Ezt kellene az új nyelvvel, valamint az integrációval áthidalni. A céljainkat segítő törekvéseinket is előnyös lenne integrált alapon létrehozni.

A hasonló konferenciák lehetővé teszik a közös gondolkodás elindulását, eszmecserét, esetleg közös munka megkezdését, valamint a már működő jó gyakorlatok megismerését, megismertetését.

A konferencia másik kiemelt előadója Szőlősi-Nagy András volt, aki rögtön azzal a figyelemfelkeltő mondattal indított, hogy még ha el is tudjuk kerülni a nukleáris katasztrófát, a következő jelentős probléma a víz lesz. Arra a kérdésre pedig, hogy vajon a felsőoktatás tudja-e ezt kezelni, a tömör válasza az az, hogy nem. Nem, mivel nincs interdiszciplinaritás, kooperáció, ezért át kell alakítani az oktatási rendszert. Véleményem szerint ennek jó előfutára a mesterszakunk, a regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzés, hiszen ez az interdiszciplinaritás egyik fellegvára, és a komplex gondolkodásra tanít, ösztönöz minket.

6. ábra Szőlősi-Nagy András előadása

A világon számos próbálkozás volt és van is a klímaválság megoldására, a fenntarthatóság elérésére. Ezek közül két célkitűzést emelt ki Szőlősi-Nagy András: Milleniumi Fejlődési Célok/Millenium Development Goals (2000-2015), illetve Fenntartható Fejlődési Célok/Sustainable Development Goals (2015-2030).

A 2015-től induló időszakban 17 célt tűztek ki, melyek között nincs prioritás, viszont mi megtalálhatjuk, ha feltesszük magunknak a kérdést, hogy melyik az az elem, amit ha ebből a 17 célkitűzésből kiveszünk, akkor összeomlik az egész rendszer? Erre pedig a válasz nem más, mint az éltető víz. A víz egy kulcsfontosságú médium, ami mindennel összekapcsolódik, és minden függ tőle.

A víz teljes, vagy minőségi hiánya várhatóan globális problémákat fog okozni, melyre sajnos már napjainkban is láthatunk példákat. Mivel az emberiség számára a legkönnyebben hozzáférhető felszíni vizek mennyisége a teljes hidroszférának csak mintegy 0,3 százaléka, és ennek eloszlása sem egyenlő, ezért igazán megérné figyelmet fordítanunk vizeink védelmére, különben növekvő konfliktusra számíthatunk.

A klímaváltozás hatására felgyorsul a hidrológiai ciklus, egyre többször tapasztalhatunk szélsőséges időjárási eseményeket, mint például hirtelen, hatalmas esőzéseket, villámárvizeket, vagy éppen gyilkos aszályokat. Azt fontos leszögezni, hogy a probléma nem a klíma változásával van, hiszen az 4 milliárd éve változik. A holocén klíma egész stabil, de ezen belül is voltak változások. A legfőbb probléma a változás ütemével van, mely az antropogén hatásoknak köszönhetően jelentősen felgyorsult. A klímaváltozás a vízről, mint médiumról szól. Nélküle elképzelhetetlen az élet a Földön, így 2 választásunk van: egyrészt a mitigáció, azaz a kibocsátások csökkentése, mérséklése, másrészt pedig az adaptáció, azaz alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez. És itt jön a képbe a vízzel kapcsolatos migráció, amely mindig is volt, hiszen az emberiség mindig a víz útját követte, viszont a nagy számú ember migrációját jelenleg nem tudjuk kezelni. Összességében 2 opciónk van. Vagy mi hozzuk oda a vizet, ahol mi vagyunk, vagy mi megyünk oda, ahol a víz van. A jövőben több tározótérre lesz szükség, amelyre hazánkban van is egy program.
A vízzel kapcsolatos változások méréséhez a távérzékelés, hidroinformatika, valamint a Big Data nyújthat segítséget, mely óriási haladást jelent, viszont még mindig vannak olyan kontinensek, ahol nincsenek adatok, pedig kulcsfontosságúak lennének. A digitális vízgazdálkodás, valamint az integrált rendszerek Magyarország számára kitörési pontot jelentenek, mivel hazánkban a vízgazdálkodáshoz kapcsolódó oktatás igen minőségi, más országokban is számítanak a hazai szakemberek tudására, ezért kiemelt jelentőségű az egyetemek összefogása, valamint az interdiszciplináris képzések számának növelése.

Végezetül egy híres idézettel zárnék:

„Bárki, aki képes megoldani a vízzel kapcsolatos problémákat, két Nobel-díjat érdemel: egy tudományosat, és egyet a békéért”

/John F. Kennedy/

Köszönet a konferencia megrendezéséért az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek és az Óbudai Egyetemnek.

A beszámolót készítette: Domokos Csenge

Könyvbemutató és műhelymunka

„Global and Geopolitical Environmental Challenges”

Könyvbemutató és műhelybeszélgetés

2019. május 09. BCE

2019. május 09-én, csütörtökön került megrendezésre Intézetünk vendégprofesszorának, Prof. Dr. Rakonczai Jánosnak Global and Geopolitical Environmental Challenges című könyvének bemutatója. A napjaink környezeti problémáiról és az azokra adott és adható válaszokról szóló könyv a Corvinus Geographia, Geopolitica, Geooeconomia könyvsorozat legújabb köteteként jelent meg.

A könyvbemutatón olyan neves szakemberek méltatták a könyvet és szerzőjét, mint Dr. Kovács Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszékének vezetője, Dr. Mucsi László, a Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék (SZTE) vezetője, valamint Dr. Korompai Attila intézetünk emeritus professzora.

A meghívott professzorok után a könyv szerzője, Dr. Rakonczai János professzor szólalt fel. Röviden bemutatta a könyv megírásának célját és nehézségeit, valamint köszönetét fejezte ki a Geo Intézet és a Magyar Nemzeti Bank felé.

A rendezvényt Dr. Péti Márton, intézetünk igazgatója nyitotta meg és Dr. Salamin Géza intézetvezető helyettes moderálta.

Az felszólalások után a jelenlévő hallgatóknak, doktoranduszoknak és oktatóknak lehetőségük volt a könyvvel kapcsolatos észrevételeik, megjegyzéseik megfogalmazására, valamint kérdéseket tehettek fel a szerzőnek. 

A rendezvény zárásaként a résztvevők állófogadáson vettek részt, amely alatt lehetőségük volt szakmai és személyes beszélgetésekre egyaránt.

(Nagy Szabolcs PhD hallgató)

Képek az eseményről:

Műhelymunka

Kihelyezett tanóra a Hegyvidéki Önkormányzatnál

Teveli-Horváth Dorottya beszámolója

2019. május 10-én délután a Budapesti Corvinus Egyetem regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakos hallgatói a Hegyvidéki Kulturális Szalonban adták elő kutatási eredményeiket, fejlesztési javaslataikat a Hegyvidéki Önkormányzat szakemberei számára. A programnak a többek között TÉR_KÖZ forrásból megépült, 2018-ban átadott Hegyvidéki Kulturális Szalon nagyterme adott otthon. A rendezvényen két tárgy (Urbanisztika és területi tervezés, Kvalitatív tervezési-elemzési módszerek) hallgatói is előadtak.

A helyszín, a Hegyvidéki Kulturális Szalon épülete

A rendezvény elején Kocsis János Balázs egy rövid előadás keretében bemutatta a hallgatók által készített öröm-bánat térképek néhány aggregált eredményét. Az öröm-bánat térképeket a hallgatók hegyvidéki lakosokkal készítették. Sok térkép eredményét összesítve jól láthatóvá vált, melyek azok a pontok, amelyeket kedvelnek a helyi lakosok, és melyek azok, ahol valamilyen fejlesztési beavatkozásra van szükség.

Ezután az „Urbanisztika és területi tervezés” tárgy hallgatói mutatták be a XII. kerület Integrált Településfejlesztési Stratégiával kapcsolatos fejlesztési javaslataikat. A négy előadó csapat a négy budai kerülettel (II., III., XI., XXII.) hasonlította össze a XII. kerületet, és a többi kerülettől merített potenciálisan adaptálható jó gyakorlatokat.

A program második felében a „Kvalitatív tervezési-elemzési módszerek” tárgy hallgatói mutatták be kutatási eredményeiket. 9 csapat 9 hegyvidéki alközpontról adott elő pörgős 5-5 percekben. A tárgy hallgatói 5 módszertant alkalmaztak a kerület alközpontjainak vizsgálatához: kérdőíveztek, interjúztak, öröm-bánat térképet készítettek, szöveges terepnaplót rögzítettek és forgalmat számoltak.

Az alkalom végén Hegyvidéki Önkormányzat részéről több szakember is jelezte, hogy nagyon hasznosnak és tanulságosnak bizonyult ez az alkalom és nyitottak lennének a hallgatókkal való további együttműködésre.

Részletes program:

13.00-13.05 Hegyvidéki alközpontok a lakosság szemében (Kocsis János Balázs)

13.05-13.45: A hegyvidéki ITS összevetése néhány hasonló kerület ITS-ével

·         XII. & XI. kerület (Czapp Nikolett-Porhajas Gábor-Szabó Tamás)

·         XII. & XXII. kerület (Balogh Pál Géza-Kiss Bence Álmos-Orbán Éva)

·         XII. & II. kerület (Kiss Gábor-Rákos Ágota-Vártl Anita)

·         XII. & XIII. kerület (Beinschróth Tamás, Karai Zsolt, Szijártó Flóra, Venczák Enikő)

13.45-14.15: A hegyvidéki alközpontok helyzetképe

·         Thomán István utca-Fodor utca sarok (Antal Mihály, Csóka Gábor, Vágány Norbert)

·         Szépkilátás utca (Karácsonyi Lili, Kovács Adrián, Nyak Brigitta)

·         Sashegyi üzlet teresedés (Bágyi Alpár, Pásztor Szederke, Siha Zoltán)

·         Orbán tér (Horváth Enikő, Kárpáti Eszter, Szegedi Réka)

·         Normafa (Laczkovszki Máté, Szabó Balázs, Szabó Péter)

·         MOM Park (Fodor Vivien, Lippai Maja, Szalagyi Áron)

·         Maros utca (Beinschróth Tamás, Szamosfalvi Bálint, Vass Antal)

·         Szent János Kórház (Csákó Boglárka, Hullár Mátyás, Juhász Nelli)

·         Apor Vilmos tér (Köpeczi-Bócz Balázs, Pupos Petra, Verbói Attila)

14.15-14.20 Néhány gondolat a hegyvidéki interjúkról (Teveli-Horváth Dorottya)

14.20-14.45 Kérdések & válaszok

Konferencia beszámoló

Magyar Falu Program konferencia

2019. április 10-én Gödöllőn vehettünk részt a Magyar Falu Program tájékoztató konferenciáján. A megjelent polgármestereket, fejlesztéspolitikai szakembereket és diákokat Dr. Gémesi György, Gödöllő polgármestere köszöntötte. A polgármester úr kiemelte, hogy a rendezvény a MÖSZ (Magyar Önkormányzatok Szövetsége) és a TÖOSZ (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége) közös szervezésében kerül megrendezésre. A MÖSZ fő tevékenységi körét három részre oszthatjuk: érdekérvényesítés; oktatás, képzés, konferenciák; nemzetközi képviselet.

A bevezető gondolatok után az esemény egyik fő támogatójának, a Hanns Seidel Alapítványnak a magyarországi képviselője szólt néhány szót az alapítványról, illetve annak működéséről a magyar közegben. Jelenleg az alapítvány egyik legfőbb tevékenysége hazánkban a roma közösségek felzárkóztatása, melyet a magyar EU-elnökség óta folytatnak.

 1.      ábra: Dr. Gémesi György nyitóbeszéde

A délelőtt első szakmai előadását Dr. Gyergyák Ferenctől hallhattuk, aki a program átfogó bemutatásával nyitotta a rendezvényt. A Magyar Falu Program előzményének tekinthetjük a 2018-as országgyűlési választások előtti bejelentést a program létrejöttéről, melynek során a nyolc önkormányzati szövetségből hatot támogat az állam.

A program kihívásai nagyon szerteágazóak. Fontos kiemelni a fejlettségi különbségeket, itt hatalmas aránytalanságok figyelhetőek meg. Az előadó kiemelte, hogy mivel nincs közszolgáltatási minimum, így ehhez hozzárendelhető forrás sem létezik. A népesség a közép-magyarországi régión kívül mindenhol csökkent, országosan nézve is csökkenés tapasztalható. A Magyar Falu Program ezek ellenére próbál minél szélesebb spektrumot lefedni, melyet 20 nagy tématerületre osztottak. Ilyenek például a vállalkozásfejlesztés, a közadatokhoz való hozzáférés biztosítása, a falugondnoki program fejlesztése, a megújuló energia-felhasználás támogatása, illetve több más, igen fontos tématerület is. A cél az, hogy a népességmegtartáshoz igen fontos tényezőket, mint a megélhetés, lakhatás, közlekedés és közösség minél magasabb szintre fejlesszék, így megakadályozva kistelepülésekre igen nagy mértékben jellemző elvándorlást. Ehhez kapcsolódóan készült egy javaslatcsomag, mely interneten is elérhető, és amely alapján a tématerületek is meghatározásra kerültek.

A következő előadást Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke tartotta, aki a program eddigi állását elemezte a kistelepülések szempontjából. A demográfiai adatok felsorolása után az akkor még el sem indult program (április 15-étől nyílt meg a pályázati felület) kilátásairól hallhattunk néhány szót.

Szabó Gellért kiemelte, hogy jelenleg nincs program, a komplex, térségi szemlélet nem jellemző, így a valós gondok megoldására is kevés lehetőség adódik. Leginkább a hatalmi túlfűtöttség jellemezte eddig a viszonyokat, a tervezés és tervezhetőség teljes hiánya mellett. Emellett fontos kiemelni még, hogy a szűkös anyagi források csak részmegoldásokat tesznek lehetővé a fejlesztések kapcsán. Az elvárások a programmal szemben igen magasak. Egyrészt nagyon fontos a kötelezettségek felvállalása, a folyamat szakaszokra bontása, illetve a versenyhelyzet kooperációval és koordinációval való felváltása.

Az elnök úr beszédét követően ismét Dr. Gyergyák Ferenc szólalt fel, ezúttal Önkormányzati jó gyakorlatok a kistelepülések fejlesztésében témában. Ebben az előadásban talán a legfontosabb mondanivaló az volt, hogy hogyan is értékelik az egyes megvalósuló projekteket, illetve mitől is lesz jó egy projekt az adott kistelepülésre nézve. A tíz pályázati ciklus során több lehetőség is adódik a kistelepülések előtt, mint a közös tanulás, a networking vagy éppen a kooperáció kidolgozása.  A 2019-es pályázati időszak témái az idősügyi jó gyakorlatok, az állampolgári részvétel, a közbiztonság, illetve a roma és nem roma önkormányzatok kooperációja.

 2.      ábra: Dr. Gyergyák Ferenc előadása

Következő előadóként Varga Péter beszélt a digitalizáció jelentette kihívásokról és lehetőségekről a kistelepülések életében, illetve hogy ezeket milyen alapból lehet majd finanszírozni az Európai Unió rendszerén belül. Szó esett arról is, hogy hogyan lehet a digitalizációt felhasználni arra, hogy a kistelepülések népességeit meg tudják tartani a lakóhelyeken, és ne legyen olyan jelentős az elvándorlás. Ennek egy továbbgondolt változata az okos falu, amely nem csupán a digitalizációt foglalja magában, hanem sokkal komplexebb fogalmat.

Végezetül Pergő Margit, Berhida polgármestere beszélt a fenntarthatóság témájában, melyre egy nemzetközi konferencia adta az alapot. Itt is sor került a fenntarthatóság, együttműködés és innováció témakörének tisztázására, illetve az eltérő szemszögek felsorakoztatására is. Konklúzióként azt mondhatjuk, hogy a két legfontosabb tényező a közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve a települési önkormányzatok közötti kooperáció, hiszen ezen tényezők hiányában a lakosság nem jut el arra a szintre, hogy a fenntarthatóság gondolata komolyabban foglalkoztassa őket.

3.      ábra: Pergő Margit beszélt a fenntarthatóság és a kistelepülések kapcsolatáról

A konferencia végén záróebéden vehettünk részt, Gödöllő önkormányzatának jóvoltából. A lehetőséget, illetve a szervezést szeretnénk megköszönni Varga Ágnes tanárnőnek és Dr. Gémesi Györgynek, Gödöllő város polgármesterének.

Trinyik Flóra