Konferencia beszámoló

Felsőoktatás az élhető jövőért konferencia beszámoló
2. rész

A Felsőoktatás az élhető jövőért konferencia második részében a felsőoktatásban megvalósult jó kezdeményezések, eredmények, példák bemutatására került sor. Bemutatkozott a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint a BME Zöld kör is.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) jövője a Zöld Egyetem Programban című előadást Dr. Radvánszky Bertalan tartotta meg, ahol bemutatta a PTE fenntarthatósághoz kapcsolódóan elért eredményeit, valamint a jövőbeli terveit.  Az PTE a „Green Metric World University Rankings” nevű egyetemek közötti nemzetközi rangsorban, melyben már több mint 700 egyetem indul a világ minden pontjáról, a 140. helyet érte el, valamint megkapta az „Energiahatékony intézmény”, illetve az „Energiatudatos iskola” címet is.

1. ábra A Pécsi Tudományegyetem jövője a Zöld Egyetem Programban

A PTE 1,5 millió négyzetméteren tevékenykedik, körülbelül 20000 hallgatója, és 7000 munkavállalója van. Területeit mindig megpróbálja zölden tartani, a várossal együttműködve több mint 600 fát telepítettek a rekultivált területen, valamint a szén-dioxid kibocsátásuk csökkentésének érdekében 2 darab napkollektor rendszert, valamint 794 napelemet állítottak szolgálatba. A mérséklési törekvéseik főként a fosszilis energiahordozók kiváltására törekszenek. Tavaly több hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó programot is rendeztek, ilyen volt például a csomagolásmentes hét. Az egyetem egész területén megvalósul a szelektív hulladékgyűjtés, valamint komposztáló ládák is kihelyezésre kerültek, továbbá az e-hulladék begyűjtését is elősegíti az egyetem. A vízfogyasztás csökkentésére is tudatosan törekszenek. Ehhez szenzoros csaptelepeket és piszoárokat szereltek fel, valamint az uszodában keletkező vizet újrahasznosítják, így körülbelül 6%-al csökkent a vízfogyasztásuk. Két darab elektromos autót is szolgálatba állítottak, támogatják a kerékpáros közlekedést, valamint közel 100 szemléletformáló programot rendeztek tavaly.

Az egyetem itt nem áll meg a fejlődésben. A Modern városok program keretén belül 24 milliárd forint támogatásban részesültek, így az egyetem infrastruktúrája megújulhat, és még több hallgatót tudnak az egyetemre vonzani. A hallgatók szemléletformálására is törekszenek, ezért a jövőképet is tudatosan kell megalkotni. A PTE fő célja az egyetem működéséhez kapcsolódó káros környezeti hatások csökkentése, valamint egy PTE klímastratégia elkészítése.

A következő előadás a Megújuló Energiaforrások térnyerése az Szegedi Tudományegyetemen címet viselte, és Gyarmati László, a Tudományos és Információs Központ (TIK) igazgatója tartotta.

2. ábra Megújuló Energiaforrások térnyerése az Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem 21000 hallgatóval, 8300 munkatárssal, és 12 karral büszkélkedhet. Az egyetem igazából egy város a városban, hiszen a városközpont jelentős részén egyetemi épületek és területek találhatók. A már említett Green Metric felmérésben a 19. helyet érte el 2014-ben, 2018-ban pedig a 77.-et. Ennek a rangsornak a jelentősége abban rejlik, hogy megmutatja, mely egyetemeknek fontos a fenntarthatóság, és hogy ezen egyetemek összehasonlíthatóságát megteremti. Az SZTE Magyarországon a kezdetektől vezeti a listát. A jelen előadás középpontjában az „egyetem szíve”, a TIK állt, melynek a fenntarthatósági törekvései 2 pillérből állnak. Egyrészt az infrastruktúra fejlesztésből, másrészt pedig a szemléletformálásból. Ezekbe tartozik a környezettudatos minták terjesztése, illetve a technikai megoldások. Ez utóbbi már csak azért is kiemelten fontos, mert a TIK nem úgy épült, hogy az fenntartható legyen, így ennek megvalósítása külön kihívás volt. Az épület 1 MW feletti napelemparkkal rendelkezik, valamint napkollektorral, és ezek mellett geotermikus energiát is hasznosít. Az épület fűtését és hűtését a 800 méterre található Vízmű átemelő telepe szolgáltatja hőszivattyún keresztül, így a szennyvíz hulladékhőt tudják hasznosítani, viszont ez csúcsidőszakban önmagában nem elegendő az épület teljes fűtésére. Gyarmati László arra is felhívta a figyelmet, hogy arról is fontos beszélni, amit kipróbáltak, mert elméletben jó megoldásnak tűnt, de nem vált be, nem működött, hiszen ezekből sokat lehet tanulni. Szegeden ilyen volt a Rektori épület esővíz gyűjtő rendszerének kialakítása, ami az SZTE ominózus szórakozóhelyének, a JATE-nak a mosdóit látta volna el öblítővízzel. Itt nem kalkuláltak a tető lakóival, azaz a galambokkal, és az utánuk maradó anyagokkal, ami miatt ez a nagyon jónak tűnő ötlet, terv a megvalósítás során füstbe ment. A megújuló energiához kapcsolódó technológia alkalmazása során hiányzik a sok éves gyakorlati tapasztalat, ezért egyaránt fontos megosztaniuk, ha valami működik, illetve azt is, ami nem.
A további célok között szerepel az épület minden helyiségének szén-monoxid és szén-dioxid mérőkkel való felszerelése, hogy a légcsere mértéke az aktuális látogatószámtól függjön. Egy ilyen beruházás hamar megtérül, mivel sok energiát tud megtakarítani, viszont beruházási költsége ehhez képest viszonylag alacsony. Sok ilyen apró helyen lehet beavatkozni, érdemes ezeket a lehetőségeket keresni, így viszonylag olcsón érhetünk el látványos és hatásos eredményeket. Emellett a Szegeden jól ismert szénszünet társaként nyáron klímaszünet is van, hogy így is spóroljanak az energiával.

SZTE alumniként én is tanúsíthatom a TIK, valamint az SZTE fenntarthatósági törekvéseit, mind infrastrukturális téren, mind pedig a szemléletformáláshoz kapcsolódóan.

A konferencia ezen szekciójának utolsó előadása a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Zöld köréről, azon belül is a BME Zöld Tanszék versenyről szólt. Ezt két volt BME Zöld kör tag, Horváth Attila és Molnár András mutatta be.

3. ábra BME Zöld Tanszék verseny

Az EZK nem formális öntevékeny csoport, ahol a tagok változatos tanulmányi háttérrel rendelkeznek, és akik meglátták, hogy az egyetemről hiányzik a szemléletformálás. A BME körülbelül 24000 hallgatót, 1200 oktatót számlál. A Tanszéki verseny célja az volt, hogy a tanszékek fenntarthatóbban működjenek. Ehhez egy versenyt indítottak. A jelentkező tanszékekhez kimentek egy auditra, ahol felmérték a jelenlegi helyzetet, majd az egy hónapos időszak elteltével egy újabb audit következett, ahol megnézték, hova jutottak, mennyit fejlődtek a tanszékek. A verseny lezártával természetesen a díjak kiosztásáramis sor került.

Minden tanszéket más motivált a versenyen való indulásra, de az mindenképp fontos tanulság, hogy  a résztvevő tagoknál fontos elérni, hogy végig elkötelezettek legyenek, és érezzék, hogy van értelme annak, amit csinálnak. A vezetői elhatározás elengedhetetlen, de ha ez az alsóbb szintekre nem csorog le, akkor hosszú távú eredmények nem érhetők el.

Reméljük a BCE is hamarosan eljut oda, hogy olyan innovatív gyakorlatokat alkalmazzon, amiket egy hasonló rendezvény keretében büszkén ismertethet.

Lehet nálunk is kellene ilyen verseny? Vajon melyik tanszék nyerne?

A beszámolót készítette: Domokos Csenge