Műhelykonferencia beszámoló

Hogyan hozzunk jó döntéseket? – 
A részvételi demokrácia jó gyakorlatai Barcelona és Helsinki példáján

A február 22.-én a Cervantes Intézetben megrendezésre kerülő műhelykonferencián az érdeklődők a részvételi demokrácia két bevált, innovatív gyakorlatát, a Barcelonai Önkormányzat IT-részlege által fejlesztett, nyílt forráskódú Decidim (mi döntünk) szoftver magyar változatát és a Helsinki Önkormányzatnál létrehozott részvételi társasjátékot ismerhették meg, valamint megtudhatták, milyen előnyökkel járhat a két közigazgatási innováció alkalmazása a magyar viszonyok között (1. ábra). A program az eDemokrácia Műhely Egyesület “Önkormányzati integritás megerősítése” című projektjének részeként valósult meg.

1. ábra: Megtelt a terem az érdeklődőkkel

A rendezvénynek nem csak a témája volt innovatív, hanem lebonyolítása is, mivel jórészt videókonferencián jelentkeztek be az előadók.

A Decidim szoftvert Madarász Csaba, eDemokrácia Műhely Egyesület tagja mutatta be (2. ábra).

2. ábra: Madarász Csaba, eDemokrácia Műhely Egyesület

A legtöbb ember egy olyan demokratikus városban szeretne élni, ami a lakosok igényeire van szabva, és ahol az ott élők is részt vehetnek a döntések meghozatalában. A Decidim szoftver és a részvételi társasjáték is ennek megvalósításához nyújt segítséget.

A Barcelona által kezdeményezett, nyílt forráskódú szoftver bárki által használható szabad eszköz, Helsinki pedig a részvételi társasjátékot creative commons licence alatt teszi elérhetővé, így biztosítva a jogszerű újrafelhasználást bárki számára.

3. ábra: A részvételi társasjáték

Helsinki innovációs táblás játékának lényege egyrészt, hogy az önkormányzatnál dolgozók felismerjék a részvétel fontosságát, másrészt, hogy az állampolgárok bekapcsolódhassanak a költségvetés döntési folyamatába (3. ábra). Ez utóbbira a kávézókban és egyéb közösségi helyeken elérhető játékon keresztül nyílik lehetőségük.  

4. ábra: Fernando Pindao Sanchez, Barcelona részvételi biztosának 

videokonferenciás bejelentkezése

Fernando Pindao Sanchez, Barcelona részvételi biztosa a Decidimet, és fejlesztésének, bevezetésének hátterét mutatta be (4. ábra). Elmondta, hogy régen a városok háttérszerepet töltöttek be, mert a politika államszinten folyt, viszont az elmúlt időben a demokráciát javító kezdeményezések város szinten merültek fel. Barcelonában a nyílt forráskódú online szoftvert már 24000-ren használták arra, hogy észrevételeket tegyenek. A demokrácia minőségének javításán három szinten dolgoznak, melyből az első szint az egyéni, a második a közösségi, míg a harmadik pedig a politikai szint. Az online platformot azért hozták létre, hogy mindenki résztvehessen a döntések befolyásolásában. Erre két irány kínálkozik: az emberek közvetlenül kifejthetik véleményüket, vagy befolyásolhatják a politikai döntéseket valamilyen szinten. Mivel sokan most találkoznak először ilyen innovációkkal, ezért szakképzéseket, tanfolyamokat is indítanak, ahol a lakosság minden tagja megtanulhatja használatukat.

5. ábra: Hettonen Katja Maaret, Helsinki digitális projektmenedzserének videokonferenciás bejelentkezése

Hettonen Katja Maaret, Helsinki digitális projektmenedzsere a Decidim használatáról és a részvételi társasjátékról beszélt Helsinkire vonatkozóan (5. ábra). Helsinki városvezetése észrevette, hogy a lakosok is részt szeretnének venni a döntések meghozatalában, ezért bevezettek egy új részvételi döntéshozatalt, melynek lényege, hogy a folyamat elején az állampolgároktól a szoftver segítségével begyűjtik a javaslatokat arra vonatkozóan, hogy a költségvetés egy meghatározott, előre elkülönített részét hogyan költsék el. (Minden kerület lakosságszámmal arányos összeget kap) Helsinkiben három hét alatt több mint 1000 javaslat érkezett be, melyeket a város belső szakértői értékeltek, az arra érdemes javaslatokat megtartották. A kezdeményezés újszerűsége miatt még most tartanak a tervezési fázisnál, ahol a megtartott javaslatokat továbbfejlesztik és megtervezik megvalósításukat. Ezt egy szavazás fogja követni, amely során a lakosok arra a projektre adhatják le voksukat, amelyik szerintük a legpozitívabb hatást gyakorolná életükre. Ezután pedig indulhat a nyertes projektek megvalósítása.

Ezen rendszerek esetén is felmerülhet az adatok biztonságának, szavazatok jogosságának, illetve összességében a jogi háttérnek a kérdése, de mint a műhelykonferencián kiderült, erre is nagy figyelmet fordítanak, és a rendszer biztonságosnak és sikeresnek mondható.

Az eDemokrácia Műhely Egyesületet belekezdett a hazai implementációba, mind a Decidim szoftvert, mind pedig a társasjátékot illetően, és igyekszik a hazai önkormányzatokkal megismertetni ezen innovációkat.

A http://d.edemokracia.hu/ honlapon minden érdeklődő bővebb információt kaphat a szoftver működéséről és használhatóságáról.

Beszámolót készítette: Domokos Csenge

Terepgyakorlat

A Geo Intézet nyári gazdaságföldrajzi és geostratégiai szakmai terepgyakorlata: Erdély 2018.

A Geo Intézet regionális és környezeti gazdaságtan mesterszakos hallgatók számára 2018. június 13 és 17. között szakmai terepgyakorlatot szervezett. A terepgyakorlat átfogó célja a Kárpát-medence egy gazdaságföldrajzi és geostratégiai szempontból fontos régiójának, gazdasági folyamatainak megismerése.

Az ötnapos, terepbejárással egybekötött szakmai program fókuszában Erdély gazdasági helyzete, perspektívái, az erdélyi magyarság relatív társadalmi–gazdasági pozíciójának elemzése, valamint a nemzetiségi és kisebbségi kérdések álltak különös tekintettel a magyar–magyar kapcsolatok trianoni határváltoztatást követő megszakadására, majd az európai integrációs folyamatot követő újjáépülésére. A Geo Intézet 2018-as erdélyi terepgyakorlatot szervező, azon részt vevő egyetemi oktatói: Forman Balázs, Jeney László, Kocsis János, Lieszkovszky József és Péti Márton; a csoportot elkísérte Tóth Judit intézeti adminisztrátor is. A tanulmányút során a szervező egyetemi oktatók mellett kísérőink, vendéglátóink, a külhoni magyar nyelvű felsőoktatás tudományos műhelyeinek tanárai és a régió fejlesztésével foglalkozó helyi szakemberek adtak betekintést a térség gazdaságföldrajzi és fejlesztési stratégiai kérdéseibe, problémáiba. Látogatásunknak lényeges szempontja a határon átnyúló kapcsolatépítés az erdélyi magyarsággal.

Az első nap, június 13-án reggel 7-órakor indult a terepgyakorlat autóbusza Budapestről a Corvinus Egyetem elől, majd Gödöllőnél felszállókkal kiegészült a társaság. Utazás közben az érdeklődő hallgatóság értékes előadásokat hallhatott az útvonalhoz kapcsolódó gazdaságföldrajzi, geostratégiai témákról az adott területben érintett tanároktól. Az első napi előadások célja az volt, hogy egy átfogó áttekintést nyújtson Erdély egészéről. Egy Királyhágón tett pihenő után csoportunk délután megékezett Erdély legnépesebb városába, Kolozsvárra. A szállás elfoglalása után kolozsvári vendéglátóink, a Babes–Bólyai Tudományegyetem oktatói részéről Csata Zsombor, Pásztor Gyöngyi és Péter László kíséretében egy autentikus szakmai kirándulást tettünk a „Kincses Város” központjában, tanulmányoztuk a második világháború utáni városfejlesztés emblematikus helyszíneit, a városföldrajzi szempontból gyorsan átalakuló belvárost, a meglehetősen eklektikus stílusban épült emeletes házakat, az egykori városfal és a mélyszegény, deprivált társadalmi csoportok már csak mutatóban megmaradt maradványait (1. ábra). A Bocskai téren egy régóta épülő görögkatolikus templom mellett tartott előadáson megismerhettük a városfejlesztés, –tervezés és az etnikai–vallási kérdések közötti összefüggéseket. Ezt követően ellátogattunk vendéglátóink intézetébe a Babes–Bólyai Tudományegyetemre, ahol előadássorozatot hallgattunk meg. Az intézet nevében Veres Valér köszöntötte delegációnkat és beszélt az egyetemen és az intézetben folyó egyetemi képzésekről. Utána Magyari Tivadar tartott egy igen érdekes előadást Kolozsvár fejlődéséről, történeti és etnikai földrajzi sajátosságairól. Megtudhattuk, hogy a város szerkezeti elemei – a történelmi városmag, a város fő tengelyei és az etnokörzetek – a hosszú távú fejlődése során jelentős átalakulásokon ment át. Az érdekes előadás után érdemi szakmai diskurzus alakult ki, a Corvinus oktatói és a hallgatóság kérdéseire a vendéglátó intézet oktatói válaszoltak. Este Kolozsvár belvárosában találkoztunk, kötetlenül beszélgettünk a kolozsvári egyetem oktatóival és diákjaival.

  

1. ábra: Kincses Város: a hallgatóság Péter László (Babes–Bólyai Tudományegyetem) autentikus tolmácsolásából ismerte meg a városszerkezet átalakulását Kolozsvár nyüzsgő belvárosában

A második nap Kolozsvárott egy műhelymegbeszélésen vettünk részt az erdélyi magyarok gazdasági helyzetéről. Csata Zsombortól megtudhattuk, hogy a magyarok és a románok közötti (gyorsan növekvő) gazdasági egyenlőtlenségek magyarázata a társadalmi tőke és a nyelvtudás szerepe. Megismerhettük, hogyan intézményesül az etnikai gazdaság Romániában és Szlovákiában, és hogy milyen hatást gyakorol az etnikai polarizáció, diverzitás a jóléti viszonyokra Erdély településein. Utána Péter László „Szabadság a hegyen – Tiltott labdarúgás Ceausescu Romániájában” című előadásában hallhattunk az erdélyi magyarság titkos futball vb eseményéről, egy közös vb meccsnézésről, mely az ellenállás, a nemzeti büszkeség egy kifejezési formájává vált. Az előadások után továbbindultunk Csíkszeredába.

2. ábra: Székely séta: érdeklődéssel tanulmányoztuk a hargitai megyeszékhely, Csíkszereda történelmi főtengelyét

A harmadik nap ellátogattunk a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre, és egy ottani oktató autentikus vezetésével bejártuk és tanulmányoztuk Csíkszereda városföldrajzi sajátosságait (2. ábra), majd visszatérvén az egyetemre vendéglátóink bemutatták a jelentős magyar állami támogatással végbement egyetemi fejlesztéseket. Megtekintettünk egy hangulatos vágószobát, a gazdag szolgáltatásokat nyújtó gyönyörű környezetben lévő egyetemi könyvtárat, majd András Csaba, az Élelmiszertudományi Tanszék oktatója pedig a jól felszerelt laborjaikat mutatta meg, ahol az egyetemi polgárok még a sörfőzés tudományát is gyakorolják (3. ábra).

3. ábra: Otthon külhonban: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai könyvtárában megtapasztaltuk a részben magyar állami támogatású fejlesztéseket

Ezt követően Nagy Benedek, az Üzleti Tudományok Tanszék vezetője kíséretében ellátogattunk a Polgármesteri Hivatalba, ahol Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere tartott előadást a székely kérdésről, a hargitai megyeszékhely fejlődéstörténetéről, kurrens problémáiról, magyarországi kapcsolatairól (4. ábra).

4. ábra: Autonómia: Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere tartott előadást a székelység aktuális politikai helyzetéről magyarországi kapcsolatairól

 

Ezután Felcsíkba látogattunk, ahol Madéfalván a nemrégiben átadott Turisztikai Információs Pontnál Szentes Antal, a Bogát Önkormányzati Fejlesztési Társulás ügyvezetője és Szentes Csaba, Madéfalva volt polgármestere beszélt a sikeres helyi fejlesztésekről. Ezután Karcfalván Kozma Ervin helyi önkormányzati képviselő megmutatta a Felcsíki Műjégpálya felújítását, ahol megbizonyosodhattunk a nagy hagyományoknak örvendő jégkorongsport fontos magyar identitásképző szerepéről. A nap zárásaként az egykoron Csíkszentdomonkoshoz tartozó Balánbányára látogattunk, ahol megtapasztalhattuk Ceausescu etnikai viszonyokat átalakító, elhibázott tervezéspolitikájának következményeit, a valaha rézbányászattal foglalkozó település mára valóságos szellemvárossá vált (5. ábra).

5. ábra: Szellemváros: Balánbánya Ceausescu elhibázott volunarista tervezési politikájának mementójaként hirdeti, hogy a fák nem nőnek az égig (még akkor sem, ha a tetőtérben gyökereznek)

A negyedik nap Csata Andrea, a Sapientia Egyetem Gazdaságtudományi Tanszékének oktatója, gyergyócsomafalvi önkormányzati képviselő kísérte el terepgyakorlatos csoportunkat. Először meglátogattuk a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomot, ahol a maroknyi erdélyi örmény katolikus örökségről és mai helyzetükről hallottunk egy etnikai és vallásföldrajzi előadást. Ezután Gyergyócsomafalvára utaztunk, ahol megtekintettük a pályázati forrásból elkészült helyi beruházásokat, a nemrég elkészült helyi Turisztikai Információs Irodában turizmusfejlesztési kérdésekről hallottunk előadást, majd kilátogatunk a település határában lévő népi Borvizes Feredőhöz, megkóstoltuk a borvizet. A nap zárásaként tettünk egy kirándulást a Gyilkos-tóhoz és a Békás-szoroshoz (6. ábra).

6. ábra: Mélység(sz)élesség: még ilyen széles alakzatban sem szorultunk be a Békás-szorosba

Az ötödik nap, május 17-én elindultunk haza (7. ábra). Néhány pihenő (pl. Marosludas) után Gödöllőn és Budapesten szálltak ki autóbuszból a terepgyakorlat résztvevői.

7. ábra: Reko-ultrák: egy mobil, egy laptop, és az élmény megfizethetetlen a busz hátsó szektorában (a képen nem látszik, hogy a busz mikrofonjához erősített rádió révén valamennyi kirándulásunk élvezhette a közvetítést)

 
Összességében egy élményekben gazdag, de szakmailag is legalább annyira hasznos tanulmányútként értékelhető az 2018-as erdélyi tanulmányút. A hallgatóság különleges, tanórán kívüli ismeretekkel gazdagította mesterszakos tanulmányait, a terepgyakorlatot szervező oktatók pedig érdemben erősíthették a külhoni magyar felsőoktatási intézményekkel a kapcsolataikat.

Készítette: Dr. Jeney László

Tanulmányi verseny

Corvinusos hallgatók az Országházban

Az Országházban 2019. január 23-án megrendezett Hungarikum Klubon a Corvinus Egyetemre járó, alapszakos hallgatóknak a Z generáció számára készített mobilapplikációs kreatív üzleti ötleteit részesítették elismerésben. A pályamunkák megalkotói a nemzeti értékek online-alapú, játékos népszerűsítését kívánták elérni projektötleteik kidolgozásával. A díjakat Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke adta át.

A Corvinus Egyetemen bevezetett, „Hungarikumok és örökségtervezés” című tantárgy egyrészt a magyar nemzeti értékek megőrzéséhez elengedhetetlen marketing aspektusokra és a települési tőkevonzásra koncentrál, másrészt a magyarsággal kapcsolatos természeti, gazdasági és kulturális, tradicionális értékek rendszerezésével a hazaszeretetre nevelés feladatát tölti be a felsőoktatásban eddig egyedüli módon. A tárgy szakmai felelőse, Tózsa István professzor kezdeményezésére a tárgy hallgatói egyénileg, vagy csoportmunkában új gyakorlat-teremtő célzattal lehetőséget kaptak arra, hogy olyan mobil-applikációs üzleti-terv vázlatokat készítsenek, amelyek tartalmuknál és játékos funkciójuknál fogva alkalmasak arra, hogy a fiatal generáció figyelmét felhívják a magyar nemzeti értékek jelentőségére.

Az első helyen Békési Klaudia Dóra végzett, az általa kidolgozott „Márton” névre hallgató alkalmazás egy olyan okostelefonra letölthető applikáció, amely az 1930-as évek óta népszerű lapozgatós játékkönyvek stílusában kívánja megnyerni a felhasználó közönséget. A történet nem lineáris, a játékosok maguk dönthetik el, hogy melyik utat választják, így befolyásolva a kalandjaikat. A kiinduló helyszínnel együtt összesen 9 állomás van a játékban, mindegyiken a Hortobágyi Nemzeti Park egy-egy helyszíne található és a feladatok is hozzájuk kapcsolódnak, ezzel ismertetve meg a gyerekekkel a nemzeti park nevezetességeit. A második helyen Bujdosó Csenge, Kövics Enikő és Váradi Zoltán közös munkája végzett. Az általuk kidolgozott „Hungaro” néven futó alkalmazás három részből álló a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő nemzeti értékeket bemutató, az általános ismereteket kibővítő kvízjátékot kínál a fiatal közönség számára. A harmadik helyet Bakonyi Lilla szerezte meg a „Budavári misztikumok és legendák” címmel készített mobilalkalmazás tervezetével. Az applikáció témája a Budai Vár legendáin alapszik. Az alkalmazás interaktív módon mutatja be felhasználójának a várnegyed történelmi emlékekben gazdag múltját a kiterjesztett valóság technológiáját igénybe véve.

Dósa-Pap Dominika a „Kincs! – vagy itt nincs?” címmel készített mobil applikáció tervezetet. Az alkalmazás használata során azt kell eldönteni, hogy két megjelenített érték közül, amely lehet egy helyszín, egy építmény, művészeti alkotás, vagy egy személy, melyik köthető Magyarországhoz. Repovszki Virág a „Vonalzó” c. koncepciójával nevezett. Az alkalmazás célja, amely egyfajta útikönyvként és kincskereső térképként is használható, hogy a felhasználó jobban megismerhesse Magyarország történelmi, kulturális és természeti értékeit. Faludi Réka „Hungarikum mester” címmel készítette el dolgozatát. A kvíz-alapú applikációban, időkorlát mellett, a Hungarikumok Gyűjteményében szereplő nemzeti értékekkel kapcsolatos kérdésekre kell válaszolniuk. Farkas Lilla által tervezett mobiltelefonokra letölthető applikáció, a „Nature Explorer” a Pest megyében található természeti és kulturális értékekre hívja fel a figyelmet virtuális kerékpártúrák keretében. Papp Boróka által kidolgozott koncepció, a „MaGyaloglunk” név egyben egy szójáték is, a névből a magyal szót is kiolvashatjuk, ami egy Magyarországon is kedvelt növénynek a neve. Az applikáció célja a magyar túraútvonalak népszerűsítése lesz, megpróbálni megszerettetni az itthoni környezetet minden generációval, aktív kikapcsolódás keretében. Ágotai Enikő és Buzgó Emese által kidolgozott „Magyar Kaland” nevű applikáció többféle játék típust vegyít: egyszerre stratégiai és szerepjáték, kaland- és gondolkodtató játék. Magyarországot egyfajta idővonal mentén mutatják be a játékosoknak, ami a Honfoglalás idején veszi kezdetét. Antal Eszter Virág a „Sasszem” című applikációjával nevezett. A Sasszem alapvetően egy interaktív, tanulást segítő program és egy irányítható játék kombinációja. Segítségével a gyerekek megismerhetnék hazánk madarait, az ő szemszögükből járhatnák körbe az országot, az adott madár vonulási útján, vagy jellemző fészkelési helye alapján. Mindeközben az adott tájegységre jellemző nevezetességeket és kiemelkedő értékeket fedezhetnék fel. Demcsák Richárd „Magyar Vándor” nevet viselő applikációja egy helymeghatározáson alapuló játék, amelynek célja a felhasználók nemzeti értékekkel való megismertetése, valamint a közismertebb hungarikumok mélyebb eredetének megosztása a közönséggel. Jankura Szilvia „Explore Hungary” nevű applikációja értesítéssel felhívja a felhasználó figyelmét egy, a közelben lévő olyan nevezetes helyekre, amely valamilyen jelentőséggel bír a magyarság számára. Legyen az egy UNESCO Világörökségi listán szereplő hely, vagy egy szegedi halászcsárda is, ahol megkóstolhatjuk az eredeti tiszai halászlevet, vagy egy igazi egri bikavért kínáló autentikus borospince a Szépasszonyvölgyben. Marczell Ágota a „Pocket Pest” című fejlesztésének célja, hogy Budapest minél alaposabb megismertesse Budapest értékeit, segítsen a főváros látványosságainak széleskörű feltárásban. Az applikáció nem csak a hazai célközönséget szólította meg, hanem a Magyarországra rövidebb látogató külföldieket is.

Horváth Imre

„A Böszörményi út revitalizációs lehetőségei”- terepgyakorlat

Készítette: Teveli-Horváth Dorottya

Időpont: 2018. december 5. 14.00-18.30

Helyszínek: Böszörményi út, Hegyvidéki Kulturális Szalon, Városháza

Az előzetes igényfelmérést követően a GEO Intézet és a Hegyvidéki Önkormányzat (XII. kerület) együttműködésében rendeztük meg "A Böszörményi út revitalizációs lehetőségei" című interaktív terepgyakorlatot. A terepgyakorlatot a Budapesti Corvinus Egyetem regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak első és másodéves hallgatóinak szerveztük. A részvételi létszámot először az egyetemi órán szóban, majd előzetes Google Form regisztráció segítségével mértük fel. Az eseményre 27 fő regisztrált. A program célja volt egyrészt, hogy a BCE hallgatói betekinthessenek a XII. kerületi tervezési-fejlesztési folyamatokba, megismerhessenek egy olyan átfogó városi alközpont-fejlesztést, amilyen a Böszörményi út fejlesztése. Az alkalom célja volt másrészt az is, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat számára friss látásmódú, "fiatal szakértőkként" javaslatokat adjanak a hallgatók a Böszörményi út üzleteinek hasznosításának lehetőségeit illetően. Legfőképpen arra kerestük a választ, hogy milyen üzletekre, szolgáltatásokra, terekre stb. van szükség ahhoz, hogy egy élhető városi alközpont alakulhasson ki a vizsgált területen.

A program az alábbi menetrend szerint zajlott:

• 13.55 Találkozó a Városháza téren, a Hegyvidéki Önkormányzat épülete előtt (Böszörményi út 23-25.)
• 14.00-15.00 Terepséta a Böszörményi úton (vezeti: Cseh Zsolt, projektirányító, Hegyvidéki Önkormányzat, Teveli-Horváth Dorottya, PhD hallgató): A kb. 20 fős hallgatói csoporttal először a Turul-szoborig sétáltunk, ahonnan visszafelé indulva mutattunk be szemelvényeket egyrészt a Hegyvidék, Németvölgy és Böszörményi út történetéből, valamint a Böszörményi út és a Királyhágó tér fejlesztéseiről beszéltünk. A sétán bemutatásra került a nemzetközi szakirodalomból is jól ismert városi kiürülési folyamat, melynek része volt az is, hogy az új igényekre reagáló bevásárlóközpontok fokozatosan elvették az üzletutcák funkcióit, ezáltal megfosztva az üzletutcákat, sétálóutcákat azok nem csak gazdasági, hanem közösségi (agora) funkcióiktól is. Különösen az angol, de más nyugati szakirodalmakban is számos példát találunk arra, hogy a várostervezők tudatos módon próbálták a főutcákat, üzletutcákat új funkciókkal felruházni, majd ezáltal élettel megtölteni. A séta során bemutatásra kerültek a Böszörményi út jellegzetes helyszínei is: a Tik-Tak presszó, vagy a Rigó Jancsi cukrászda. A Városháza térre visszaérve, a séta utolsó állomásán az ILEÁ-ról, az új Hegyvidéki Kulturális Szalonról, valamint két fontos kezdeményezésről, az Ízlelő Étteremről és a Co.Mom alapítványról hallgattak a résztvevők.
• 15.00-16.00 Az új Hegyvidéki Kulturális Szalon bejárása, a Hegyvidék Főutcája Egyesület bemutatása (vezeti: Menyhárt Éva, a Hegyvidéki Kulturális Szalon vezetője, a Hegyvidék Főutcája Egyesület elnöke): A séta után Menyhárt Éva várta a hallgatókat, aki a majdnem egy órás bejárás során ismertette a szalon történetét, az új épületben található innovatív és fenntartható építészeti megoldásokat, majd a körbevezetés után egy kávéra invitálta a hallgatókat.
• 16.00-16.15 A Böszörményi-terv bemutatása (vezeti: Cseh Zsolt, Teveli-Horváth Dorottya): Az önkormányzat alagsorába átsétálva bemutattuk a Böszörményi út komplex tervének részleteit.
• 16.15-18.00 Közös brainstorming és stratégiaalkotás (vezeti: Cseh Zsolt, Teveli-Horváth Dorottya): A projekt ismertetése után a hallgatók szerepeltek: először arra kértük őket, hogy gondolkodás nélkül mondjanak olyan szavakat, fogalmakat, amelyekre a Böszörményi út kapcsán asszociálnak. A második feladat keretében post-itekre gyűjtötték össze a Böszörményi út pozitív és negatív jellemzőit, amelyeket én a csatolt táblázatban foglaltam össze. A két feladat eredményeit az alábbi táblázatokban összesítettem. A harmadik, és egyben legfontosabb gyakorlatként a hallgatók 5 fős csoportokba alakultak, és egy térkép segítségével 20 perc áll rendelkezésükre, hogy összegyűjtsék javaslataikat a Böszörményi út fejlesztésével kapcsolatban. A Böszörményi úttal kapcsolatos fejlesztési ötleteket szintén egy alább látható táblázatban foglalom össze.
• 18.00-18.30 Konklúzió, szakértői reflexiók (beszél: Kocsis János Balázs): Miután a hallgatók ismertették ötleteiket, Kocsis János Balázs reflektált a hallgatók ötleteire és a terepgyakorlat közös tapasztalataira.

 

 

 

Konferencia beszámoló

SMART CITY: Urbanisztikai konferencia a GEO Intézet részvételével 

A Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézet több módon is képviseltette magát a 2018. október 16-án tartott 24. Országos Urbanisztikai Konferencián. A konferencián szekciókat vezetett intézetünk két oktatója, Dr. Salamin Géza és Dr. Kocsis János Balázs, előbbi előadóként is részt vett, valamint a regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak több hallgatója is részt vett az eseményen.

A Benczúr Házban tartott rendezvényen előadást tartott többek között Kolossa József, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság főosztályvezetője és Schneller Márton Domonkos, Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős helyettes államtitkára. Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte. A délelőtt lezárásaként pedig átadták a települési Hild János-díjat, illetve a Köztérmegújítási Nívódíjat, amelyeket Hegyvidék Önkormányzata, és a soproni Hetedik Műterem Kft. nyert el.  

A résztvevők három délutáni szekció közül választhattak. A három szekció előadásai a településfejlesztés, a városi mobilitás, valamint Budapest agglomerációjának aktuális kérdéseit járták körbe. A harmadik szekciót Dr. Kocsis János Balázs vezette, az első szekció előadói között pedig szerepelt intézetünk másik oktatója, Dr. Salamin Géza is, aki a térbeli dimenziójú (pl városi és területi) tervezés (spatial planning) átalakulásáról beszélt előadásában.

Előadásában elmondta, hogy a posztmodern tervezés a leegyszerűsítő modelleket megkérdőjelezi, fontosabbnak tartja a kommunikációt, a szereplők közötti diskurzust (kollaboratív, kommunikatív tervezési modellek). „Kiemelendő, hogy az abszolút, euklideszi térértelmezés után előtérbe kerül a relatív tér: a hálózatok, az összekapcsoltság, a rétegek.” Az európai folyamatokra kölcsönös tanulás és az együttműködések erősödése jellemző.

Kutatása szerint nem csak a tervek tartalma változik, hanem napjainkban a tervezési stratégiák egyre inkább átívelnek a közigazgatási határokon: a „puha terek”, például a városrégiók szerepe kerül előtérbe. Jelentős szerepet kapnak a puha és integrált eszközök, tehát egyre több a koncepcionális, stratégiai terv. Végül, a governance is egyre inkább kutatott megközelítés. A governance az állam, a piaci szereplők és a civil társadalom összjátéka. Sokszereplős irányítási forma, hiszen az államok újradefiniálják saját szerepüket, és egyre erősebb szerepet kap a versenyszféra. Bár a közösségi bevonás és a társadalmi szempontok is szerepet kapnak, de az elsődleges cél a globális versenyképességért való küzdelem, hiszen az államok olyan gazdasági, társadalmi, környezeti problémákkal szembesülnek, amelyeket a hagyományos modellel nem tudnak kezelni.

A budapesti agglomeráció fejlesztési kérdéseivel foglalkozó szekció a főváros és az agglomerációs öv települései közötti összehangoltság hiányának kérdésköreit, az alul- és túlszabályozottságból fakadó negatív következményeket járta körbe. A jelenlegi fejlődés főbb trendjei és ezeknek a környezetre gyakorolt hatásáról is széleskörű, kutatásokra alapozott ismereteket szerezhetett a szépszámú hallgatóság. Szó esett ezen kívül még a kialakulóban lévő Üllői út – repülőtér fejlesztési tengely hatásairól, a Kopaszi gát melletti fejlesztések főbb szempontjairól és városszerkezetre gyakorolt hatásairól.

Beszámolót készítette: Teveli-Horváth Dorottya

MUT mesterkurzus

Városkommunikációs mesterkurzus 2018

Varga Éva beszámolója

A Magyar Urbanisztikai Tudásközpont városkommunikációs mesterkurzusán szeptember utolsó hetén vettünk részt. A mesterkurzus középpontjában Pestszentlőrinc-Pestszentimre, a főváros XVIII. kerülete állt. Feladatunk során egy olyan tanulmánytervet kellett készítenünk, mely a kerület központjára vonatkozó városfejlesztési, beruházási és marketingkommunikációs terveket, eszközöket tartalmaz. A cél egy vonzó, identitáserősítő városközpont kialakítása volt, elsősorban a kerületi lakosok számára.

Csapatunk nagyrészt a regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak hallgatóiból állt (Bauer Ádám, Siha Zoltán, Varga Éva), de külsős kooperációra is volt lehetőség, sőt feltétel volt, hogy egy kommunikáció szakos is tagja legyen a csapatnak (Molnár Fruzsina). Ennek köszönhetően lehetőségünk nyílt más szakterület megismerésére is, bepillantást nyerni a kommunikációs stratégiaalkotásba. A közös munka során megtapasztalhattuk, milyen sok szempontot kell figyelembe venni a szakterületek közötti egyeztetésekkor.

A mesterkurzus 8 napja igen sűrűn telt, hiszen az egyéni munka mellett tanulmányi sétán és a terepszemlén vehettünk részt, majd a kerület főépítésze és az önkormányzat városigazgatója is előadást tartott, melyek segítségével képbe kerülhettünk a kerület és főleg a központ helyzetét illetően. A munkánkat további kurzusok is segítették, ahol városkommunikációs eszközökről, településmenedzsmentről hallhattunk, olyan technikákról, melyek segítségével eredményesen el lehet érni és be lehet vonni a lakosságot.

A várostervezési nehézségek, kihívások elméleti keretek közötti megoldása mellet, az érdekelt és érintett felek megszólítása, informálása és bevonzása is feladatunk volt. A beruházásokra, közlekedésre és kommunikációra kidolgozott tervünket egy mini-kutatásra, vagyis lakossági igényeket felmérő kutatásra alapoztuk, amit a város vezetősége is díjazott a prezentációnkat követő kiértékelés során. Izgalmas és életszerű kihívása volt a mesterkurzusnak, hogy munkánk során több szakaterületet kellett összehangolnunk a végső tanulmányterv elkészítéséhez, amit segített, hogy csapatunkat is különböző hátterű és tudományágakból érkezők alkották (kommunikáció, geográfia, urbanisztika és szociológia). A tanulmánytervet és az azt bemutató prezentációnkat, Pestszentlőrinc önkormányzata és a MUTK bírálta el, és a mesterkurzus céljaként, javaslatainkból reményeink szerint meríteni is tudnak a jövőben.

Ha gyakorlati tapasztalatot szereznél, és szívesen kipróbálnád magad egy valós problémákkal vagy éppen fejlesztési ambíciókkal teli várostervezésben, ajánljuk az ilyen és ehhez hasonló versenyeket! J

Szakmai konferencia

Buda fókuszában a Déli pályaudvar – szakmai fórum-sorozat, 2. rész

Hegyvidéki Kulturális Szalon, 2018. szeptember 27. 16-18 óra

Résztvevők:

Dományi Bálint, urbanisztikai szakértő, volt MÁV

Fürjes Balázs, Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkára

 Gyetvai Árpád, a Testnevelési Egyetem Beruházási Programirodájának igazgatója

Németh László, a Budapest Főpolgármesteri Hivatal Városigazgatóságának főosztályvezetője

Noll Tamás, az M-TeamPannon vezető tervezője, a TE sportpályák tervezője

Pálfy Sándor, BME Urbanisztikai Tanszékének egyetemi tanára

 Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere

Vitézy Dávid, az MKMM főigazgatója, a BKK korábbi korábbi vezérigazgatója

Moderátor: Kocsis János Balázs, BME és a BCE egyetemi docense, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke

Pokorni Zoltán a résztvevők köszöntése után vitaindítóként két gondolatát osztotta meg. A kerület vezetője szerint a Déli pályaudvar területe „olyan, mint a családi ezüst, nagyon meg kell fontolni, hogyan hasznosítjuk, hiszen területe vetekszik a vár méretével”. Tehát sok elgondolásnak lehet helye az átalakítás során: lakások, irodaházak, sportpályák, üzletek épülhetnek párhuzamosan. Véleménye szerint viszont el kell kerülni a monokultúrás fejlesztéseket: csak irodaház, csak sportpálya, vagy csak üzletek kialakítása helyett inkább egy szerves-organikus fejlődést kell ösztönözni a Déli pályaudvar területén.

Másrészt kiemelte, hogy ez egy olyan nagyságrendű feladat, ami nem is csak a Hegyvidéké, nem is csak Budapesté és a kormányé, hanem ezek közös feladata lesz. Elmondta, hogy reményei szerint ez az ügy bekerül Budapest fejlesztési tervébe és azt is, hogy kezdő polgármesterként látta a Hegyvidék szabályozási tervének megalkotásakor, hogy nem elég, ha átfogó terv készül, hanem inkább az egész folyamat menetének kidolgozására kell koncentrálni.

Fürjes Balázs szólt hozzá másodikként a kerekasztal-beszélgetéshez. Fürjes kiemelte, hogy Budapest valójában egy „három az egyben város”. Először is otthon: kényelmesnek, otthonosnak, felhasználóbarátnak kell lennie, ami javítja a budapesti életminőséget. Másodszor is, ez a nemzet fővárosa: Magyarország egyvárosú ország, kiemelt jelentősége van. Végül, Budapest egy európai térségszervező központ is lehet, mint amilyen Bécs - de ha még ambiciózusabbak vagyunk, akkor olyan lehet, mint Berlin vagy Moszkva. Ezután a Műegyetem tanárát, Ruzicska professzort említette, aki már 1937-ben tett arra javaslatot, hogy érdemes lenne összekötni egy alagúttal a Nyugati és a Déli Pályaudvart. Fürjes szerint pedig ez a felvetés aktuálisabb, mint valaha, hiszen számos infrastrukturális problémára megoldást nyújtana.  Budapest szűk keresztmetszet a kereskedelmi útvonalak tekintetében, ami az EU-ban is rendszeresen felmerül témaként. Az északi és a déli összekötő nem tudja enyhíteni a helyzetet, Budapest nehezen átjárható, és az elővárosi vonatok sem tudnak átmenni Budapesten. Véleménye szerint reális, hogy az elkövetkező években EU-s forrásokból Budapest megvalósítsa a tervet. Ez azt jelentené, hogy a Déli Pályaudvar a felszínen megszűnne, és a Nyugati Pályaudvarnál is sok hely felszabadulna. A 21- században már nem olyan módon van szükség a felszíni fejpályaudvarokra, ahogyan azokra a 19. században volt szükség. Mostanra ezek városközponti helyek lettek, és nincs már ekkora területre szükség egyik pályaudvar esetében sem.

Kocsis János Balázs először összefoglalta a májusi konferencia eredményeit, hogy a második alkalom annak szerves folytatása lehessen. Az egyik legfontosabb tényként említette, hogy egy hatalmas területről van szó, ami a város közepén van - majdnem vetekszik a vár területével. Másrészt, az utóbbi 5-10 évben látható, hogy az Alkotás utca környéke fejlődési tengellyé vált, vonzza a befektetőket. Korábban ez 100%-osan lakóhely volt, most viszont egyre jellemzőbb az irodafunkció – ennek erősítésére egyre nagyobb nyomás lesz. Nem csak városszerkezeti szerepe van ennek, hiszen ez egy kaputérség, ami összeköti Észak- és Dél-Budát. Fontos a szomszédsági érdekek összehangolása – nem egy tervvel, hanem állandó párbeszéddel. Illetve, a fiatalok generációk körében egyre erősebb a városi életmód keresése. Mindezen tendenciák miatt pedig jelentős probléma, hogy a Déli Pályaudvar jelenleg kettévágja Krisztinavárost. A vonat és a közlekedés szerepe szintén nagyon fontos, hiszen kevés csatornán zajlik az észak-déli közlekedés. Kocsis arról kérdezte a kerekasztal-beszélgetésben résztvevőket, hogy mit látnának kívánatosnak 10 év múlva a tárgyalt területen.

Pálfy Sándor adott választ elsőként, szerinte tíz év nagyon rövid idő – talán arra elég, hogy átgondoljuk, és megtervezzük ezt, minél nagyobb közönség bevonásával. Szerinte az a kérdés, hogy mennyire sikerül megszüntetni ezt a fejpályaudvar szituációt ilyen rövid idő alatt. Támogatandónak tartja a két pályaudvar közötti alagút megépítését.

Ezután Vitézy Dávid fejtette ki álláspontját, egyértelműen a Déli és Nyugati pályaudvar összekötése mellett érvelve. Véleménye szerint az alagút megépítésének történelmi jelentősége van – és két fontos adottság van, ami ezt lehetővé teszi. A vasút egyre nagyobb szerepet játszik, az agglomerációkból egyre többen használják, de Budapesten ezt a szerepet nem tudja betölteni: kevés megállóhely, alacsony sebesség. Ez tehát abba az irányba vezet, hogy gondolkodni kell, hogy lehet túllépni a fejpályaudvarok rendszerét. A Déli Pályaudvar szerinte azért is ilyen fejlesztési kulcspont, mert a terület gyakorlatilag egy „tájseb”. Vasúti szempontból a Déli Pályaudvar akut helyhiánnyal küzd, nem tud több vonatot fogadni. „Helyben felújítani a Déli vagy Nyugati pályaudvart nem lenne ésszerű, hiszen eljárt felettük az idő. A Délibe beérkező utasok többsége Flirt vonatokon érkezik be. Madrid, Barcelona, Párizs, London – sok példát látunk ilyen vasúti alagutakra.” A szakértő szerint ez a fejlesztés nem csak azt eredményezné, hogy aki a Délibe érkezik, könnyen át tud menni a Nyugatiba, hanem hogy ilyen módon a vonatközlekedés metró értékű közlekedési eszközzé válna. Vitézy hangsúlyozta, hogy bár kritikus hangok is vannak azzal kapcsolatban, hogy valóban van-e igény egy a Pasarétet Rákospalotával, vagy Budafokot Káposztásmegyerrel összekötő hálózatra, de az utóbbi évek forgalmi adatai azt mutatják, hogy tényleg vannak olyanok, akik ilyen viszonylatokon közlekednek rendszeresen a városban.

Németh László szerint ennek a területnek a fejlesztése mindenképpen támogatható a főváros szempontjából is. Hozzátette, hogy a vasúti közlekedés mellett a többi közlekedési ággal is fontos foglalkozni, például bővíteni kell a kerékpáros közlekedési lehetőségeket.

„Amit szeretnék látni, hogy nem fulladunk bele az autókba – meg tudjuk állítani őket a P+R-parkolókban, és remény szerint a buszsávokon jönnek be.” Mondta Pokorni Zoltán polgármester. Jelenleg naponta kb. 400 000 ember áramlik be Budapestre. A 4-6-os villamos 350 000 embert mozgat, a Déli pályaudvar pedig „csak” 32 000 embert, de potenciálisan sokkal többet tudna behozni, ha nem autóval jönnének be az agglomerációban lakók. A polgármester hangsúlyozta, hogy a két pályaudvar összekötésének terve esetén látni kell azt is, hogy egy ilyen nagy beruházás más fejlesztésektől is elveszi forrást, tehát ezt nem magában, hanem összehasonlításban kell értelmezni. A kerület vezetője szerint prioritásként kell kezelni azt, hogy összeforrjon ez a térség, és egy városszövet alakuljon itt ki a XII. és I. kerület között.

Gyetvai Árpád az új sportfunkciók létesítésének fontosságát hangsúlyozta több ízben is. Kiemelte, hogy a TE első tömbjének átadása óta kulturált környezetben tanulhatnak a diákok. Szerinte sportlétesítmények építése esetén sem válna a terület esténként kihalttá – hiszen hajnaltól késő éjszakáig kihasználtak lennének a különböző sportpályák.

Noll Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy az ő számításai szerin ezt a beruházást majdnem nullszaldósra ki lehetne hozni magántőkével. „Ez a beruházás fantasztikus fejlesztési potenciált tudna behozni, főleg EU-s forrás bevonásával, gazdaságilag nagyon sikeres projekt lehetne!”

Fürjes Balázs kiemelte, hogy az EU 2021-2027 ciklus során fontos, hogy Budapest többet nyerjen, mint amennyit eddig nyert. Például, a mostani ciklusban MÁV-fejlesztésekre alig jutott forrás. Ellenben a villamos-közlekedés területén Budapest élen jár. „Ha jól tudom, a 6. leghosszabb villamoshálózatunk van, nálunk jár a leghosszabb szerelvény, és az abszolút legtöbb utas közlekedik villamoson. Budapest egy villamosváros, ami nagyon jó.” Szerinte a villamosközlekedést egyedül a Lehel tér és a Deák tér között kellene kialakítani, „metrószükséglet pedig nincsen, csak éljük túl a 4-es metróval járó problémákat.” Végül azonban visszatért arra, hogy a legfontosabb a vasútvonalak Budapest megközelítésébe való intenzívebb bekapcsolása.

Dományi Bálint véleménye szerint ha ez egy projektsorozattá válik, ez teljesen új lehetőségeket hozhat. Egyik a Duna-menti térség, a második Észak-Csepel, a harmadik lehet a Déli pályaudvar és környéke. „Tárnoktól Dunakesziig egyetlen folyosóra lehetne felfűzni a közlekedést. Ezeket a távolságokat a vonat 25 perc alatt meg tudná tenni – létrejönne egy fejlesztési tengely. Ezzel a szemmel kell nézni, hogy mennyibe kerül ez a beruházás. Például a rezgés miatt kórházat nem valószínű, hogy lehet építeni az alagút felé. Azt az egyet kell elkerülni, hogy egy kizárólagos funkció jelenjen meg a területen.”

A következőkben Kocsis János Balázs egy korábbi törökbálinti kutatását említette, melynek egy figyelemfelkeltő eredménye volt, hogy a lakosság mindössze 1%-a használja a vonatot. Fonos a léptékváltás, akár regionális, városi, kerületi, szomszédsági szintről van szó. A résztvevőket arról kérdezte, kiket érdemes bevonni ebbe a közös gondolkodásba?

Pálfy Sándor szerint minél több szempontot tudunk becsatornázni, annál jobb. Felhívta a figyelmet arra, hogy a beszélgetésen nem képviselteti magát az I. kerület. Szerinte a fejlesztés lehetőségét minél több helyen ismertetni kell, és ez alapján kell kialakítani a programot.

Vitézy Dávid szerint nem összevethető adat, hogy jelenleg 30 000 fő használja a Déli pályaudvart, mert ez megtöbbszöröződhet. Például a repülőtérre való közlekedést is jelentősen befolyásolná az átalakítás. A fejlesztés a váci, zuglói vonatot, a kelet-pesti agglomerációt felfűzheti, új kapcsolatok nyílnának ki. „Még nem él a tudatban az, hogy a BKV-bérlet érvényes a vonatokon. Csak azok tudják, akik Google-ban megtervezték az utat, de ezek nem tömegek. Mikor felmerült a Déli pályaudvar bezárásának ötlete, néhányan összeültünk, hogy a két fejpályaudvar felújítása már nem olcsóbb, mint az alagútépítés. Plusz, a Déli pályaudvart kitelepíteni ideiglenesen Kelenföldre nagyságrendileg ugyanannyiba kerül, mint megépíteni az alagutat. Európai jelentősége van, hogy milyen közlekedési csomópont alakul ki.” Vitézy hozzátette, hogy érdemes abba beruházni, hogy egy átfogó terv készüljön átfogó társadalmi egyeztetéssel. Számos vasúti karbantartási funkció zajlik a városközpontban, az I. és a VI. kerületben. Egy vasúti hely logikája, hogy a járműveknek a fordítása, takarítása budapesti vonatkozásban Szolnokon, Vácott stb. kellene történnie – ráadásul ezeknek is a külterületén. Budán kevesebb a vonat, mint Pesten, ha értelmes hálózatot lehet szervezni, olyan új relációkban lehet majd a vasút versenyképes, ahol ma az embereknek eszébe sem jut használni azt.

Pokorni Zoltán szerint nagy a bizalmatlanság a fejlesztések kapcsán, a lakossági hozzáállás gyakran a következő: „Úgy is el fogjátok lopni, úgy is rosszabb lesz, le lesz betonozva. Először a problémát kell felvázolni – a 400 000 autó, hogy úgy néz ki a Déli környéke, mint egy balkáni gettó. A politikusok félnek a problémáktól, pedig az a barátjuk. A megoldással kell óvatosnak lenni, mert az emberek a problémával kell azonosulni. A Normafa kapcsán is el lehet mondani, hogy több szem többet lát, a végeredmény jobb lett. A baj az, hogy a politikusnak nincs ideje.”

Dományi Bálint felhívta a figyelmet arra, hogy már az ötlet felmerülésekor is nagyon különböző számok jöttek ki az összköltségre vonatkozóan. A közúti forgalmat tekintve – fontos lenne csillapítani a közúti forgalmat, mert mindig csak az örök középtávon marad az igény, hogy élhető legyen a város. A helyzet az autók szempontjából viszont nem javul, mert nem lehet drasztikus döntést hozni a forgalomkorlátozás terén. A vasút viszont óriási potenciált hordoz – százezreket lehetne megszólítani ezekkel a fejlesztésekkel.

Kocsis János Balázs végül arról kérdezte a jelenlévőket, hogy honnan tudhatjuk, hogy egy ilyen nagy beruházást nem bánunk meg majd a jövőben? „A városfejlesztésben két nagy probléma van: ha nincs pénz, vagy ha nagyon sok pénz van. Ilyenkor nagy a kísértés, hogy gyorsan hozzunk létre valamit. És látjuk a példát, hogy bontják a külvárosi gyűrűket. Mi lehet a rémálom, ami ebből következhet?”

Vitézy Dávid így nyilatkozott a fejlesztés kockázatairól: „Igen, repülő taxik, önvezető autók… Látható technológiai realitása ezeknek, de még ezek sem fogják kiváltani a közösségi közlekedést. Hogy ez szükségtelenné válna 50 év távlatában, ezt senki nem mondja a szakmában. Sok példát tudok hozni a korábbi munkahelyemről, hogy elhomályosítják a jövőbe vetett hitet. A budapestiek azért tudnak hinni fejlesztésekben, például a Fonódó sikeres, az M4 ugyan hoz gyomorgörcsöket, de nem eredményezheti ez azt, hogy ne vágjunk bele nagyobb fejlesztésekbe. A mai napon az a helyzet, hogy a felújított esztergomi vasútvonalról azért nem tud kétszer annyi bejönni, mert a Nyugati Pályaudvarnak nincs kapacitása, hogy befogadja. Nem egy statikus állapotban vagyunk, a válság idején megtorpant az autók számának növekedése, de most Budapest területén megint nő az autóforgalom. A helyzet romlik, aki közlekedik, érzékeli, hogy az agglomerációs tengelyeken növekszik a terhelés. Budapest egy szuper város, mert a budapestiek is azt a választ adják, hogy a tömegközlekedést fejlesszük. A budapestiek a lábukkal szavaznak, több, mint 50-60% tömegközlekedést használ. Egyetértés van a társadalomban, hogy a tömegközlekedés fejlesztendő.”

A beszélgetést Pokorni Zoltán polgármester úr zárta, jelezve azt a lakosság felé, hogy a nagy fejlesztések mellett az önkormányzat figyelmet fordít a jelenlegi lakossági problémákra, mint például az Avar utcai lakosságot érintő zajterhelésre, amit a MÁV-létesítmények okoznak. Egyúttal bejelentette ennek az ügynek a kezelésére rendezett lakossági fórum időpontját is. A beszélgetést két lakó tömör hozzászólása után Kocsis János Balázs zárta.

Készítette: Teveli-Horváth Dorottya