Az
új Közel-Kelet: Gyökerek, dinamizmusok, kilátások
2019.
február 27-én ezzel a címmel tartott előadást James L. Gelvin (1. ábra), a
University of California, Los Angeles (UCLA) professzora a Budapesti Corvinus
Egyetemen, a GeoLectures előadássorozat keretében. Az előadás előtt Csicsmann
László, az egyetem Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Karának
dékánja mutatta be röviden az előadót.
Gelvin
professzor úr előadása során számos problémára kitért a Közel-Kelettel
kapcsolatban. Az Egyesült Államok szempontjából is igen meghatározó térség
története ugyanis nem csupán napjainkban lett ilyen kiemelt jelentőségű, az
események gyökerei egészen a hidegháborúig nyúlnak vissza.
Az
új Közel-Kelet koncepciója – melyről Az
Új Közel-Kelet – Amit mindenkinek tudnia kell (2. ábra) című könyvét írta –
Condoleezza Rice, az egykori amerikai külügyminiszter nevéhez fűződik. A
2006-os iraki invázió során ugyanis a politikus egy olyan megújuló térség
mellett kampányolt, amelyben az amerikai behatolás hatására demokrácia
következik el, egyfajta dominót elindítva a Közel-Keleten, így megtörve a
régóta fennálló diktatúrákat. A valóság azonban ennél jóval borúsabb képet fest
az amerikaiak számára, éppen ennek köszönhető, hogy Barack Obama hatalomra
kerülése után kivonta a csapatokat az egykor erős hatalomnak számító
közel-keleti országból.
2.ábra:
A kötet borítója
Fontos
kiemelni ezek után az arab tavasz eseményeit, amely végigsöpört gyakorlatilag
az egész térségben, megkérdőjelezve így a fennálló rezsimeket. Az események
hatására több olyan jellegzetesség is feltűnt a térségben, ami addig nem volt
jellemző.
A
politikai vákuumot kihasználva megerősödtek a radikális csoportok, köztük a
leghírhedtebb, az ISIS még jelenleg is problémát jelent a nyugati világnak. Kiéleződtek
a vallási konfliktusok is, minden addiginál erősebben jelentkezett a
síita-szunnita ellentét. Fontos kiemelni a térség két jelentős államának,
Szaúd-Arábiának és Iránnak a vetélkedését is. Az Obama ideje alatt megkötött
iráni atomegyezmény ugyanis megkérdőjelezte az addig hagyományos
szövetségessel, Szaúd-Arábiával való kapcsolatokat. Szaúd-Arábia másik nagy
problémája volt az olajár folyamatos, meredek csökkenése 2013 és 2016 között,
melynek hatására a szaúdiak a békés kommunikáció ellenére igen agresszívvá
váltak a térségben. Emellett a térség, amerikaiak és európaiak számára igen
jelentős történése, hogy az arab tavasz után az arab-izraeli konfliktus
jelentősége valamilyen szinten csökkent. Az Egyesült Államok jelenlegi
külpolitikája azonban ezeket a folyamatokat ismét új megvilágításba helyezheti,
Trump elnök kommunikációja ugyanis Obama politikájának megkérdőjelezését hozta
a Közel-Keleten is.
És
hogy mi várható a jövőben? Gelvin professzor úr több tényezőt kiemelt, melyek
egyre nagyobb problémát jelenhetnek a jövőben. Ilyen, a humán biztonságra
jelentett veszélyek, a politikai erőszak, a rossz kormányzás, a menekültek és a
lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek (IDP, internalli displaced person)
számának növekedése, a gyenge gazdasági teljesítmény, a globális
világgazdaságtól való elszigetelődés, a demográfiai nyomás, a hiányos
egészségügyi ellátórendszer és oktatás, a szegénység, az élelmiszerbiztonság hiánya,
a nők helyzetének alakulása, vagy éppen a klímaváltozás által okozott
kihívások.
4. ábra:
Az egyik legjelentősebb probléma: a menekültek helyzete
Arra
a kérdésre pedig, hogy mi a megoldás, kell-e a nyugati világnak beavatkozni a
térségben, az előadó komplex választ adott. Egyrészt a katonai intervenciót
egyáltalán nem támogatja, viszont a humanitárius segélyezés szerinte megoldás
lehet a térség problémáira.
Beszámolót készítette: Trinyik Flóra
Beszámolót készítette: Trinyik Flóra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése