Könyvbemutató

Az új Közel-Kelet: Gyökerek, dinamizmusok, kilátások

2019. február 27-én ezzel a címmel tartott előadást James L. Gelvin (1. ábra), a University of California, Los Angeles (UCLA) professzora a Budapesti Corvinus Egyetemen, a GeoLectures előadássorozat keretében. Az előadás előtt Csicsmann László, az egyetem Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Karának dékánja mutatta be röviden az előadót.

 1. ábra: A szerző, James L. Gelvin 

Gelvin professzor úr előadása során számos problémára kitért a Közel-Kelettel kapcsolatban. Az Egyesült Államok szempontjából is igen meghatározó térség története ugyanis nem csupán napjainkban lett ilyen kiemelt jelentőségű, az események gyökerei egészen a hidegháborúig nyúlnak vissza.

Az új Közel-Kelet koncepciója – melyről Az Új Közel-Kelet – Amit mindenkinek tudnia kell (2. ábra) című könyvét írta – Condoleezza Rice, az egykori amerikai külügyminiszter nevéhez fűződik. A 2006-os iraki invázió során ugyanis a politikus egy olyan megújuló térség mellett kampányolt, amelyben az amerikai behatolás hatására demokrácia következik el, egyfajta dominót elindítva a Közel-Keleten, így megtörve a régóta fennálló diktatúrákat. A valóság azonban ennél jóval borúsabb képet fest az amerikaiak számára, éppen ennek köszönhető, hogy Barack Obama hatalomra kerülése után kivonta a csapatokat az egykor erős hatalomnak számító közel-keleti országból.

2.ábra: A kötet borítója

 

Fontos kiemelni ezek után az arab tavasz eseményeit, amely végigsöpört gyakorlatilag az egész térségben, megkérdőjelezve így a fennálló rezsimeket. Az események hatására több olyan jellegzetesség is feltűnt a térségben, ami addig nem volt jellemző.

A politikai vákuumot kihasználva megerősödtek a radikális csoportok, köztük a leghírhedtebb, az ISIS még jelenleg is problémát jelent a nyugati világnak. Kiéleződtek a vallási konfliktusok is, minden addiginál erősebben jelentkezett a síita-szunnita ellentét. Fontos kiemelni a térség két jelentős államának, Szaúd-Arábiának és Iránnak a vetélkedését is. Az Obama ideje alatt megkötött iráni atomegyezmény ugyanis megkérdőjelezte az addig hagyományos szövetségessel, Szaúd-Arábiával való kapcsolatokat. Szaúd-Arábia másik nagy problémája volt az olajár folyamatos, meredek csökkenése 2013 és 2016 között, melynek hatására a szaúdiak a békés kommunikáció ellenére igen agresszívvá váltak a térségben. Emellett a térség, amerikaiak és európaiak számára igen jelentős történése, hogy az arab tavasz után az arab-izraeli konfliktus jelentősége valamilyen szinten csökkent. Az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikája azonban ezeket a folyamatokat ismét új megvilágításba helyezheti, Trump elnök kommunikációja ugyanis Obama politikájának megkérdőjelezését hozta a Közel-Keleten is.

3.ábra: Az ISIS tevékenysége nyomán leromlott szíriai utcakép

És hogy mi várható a jövőben? Gelvin professzor úr több tényezőt kiemelt, melyek egyre nagyobb problémát jelenhetnek a jövőben. Ilyen, a humán biztonságra jelentett veszélyek, a politikai erőszak, a rossz kormányzás, a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek (IDP, internalli displaced person) számának növekedése, a gyenge gazdasági teljesítmény, a globális világgazdaságtól való elszigetelődés, a demográfiai nyomás, a hiányos egészségügyi ellátórendszer és oktatás, a szegénység, az élelmiszerbiztonság hiánya, a nők helyzetének alakulása, vagy éppen a klímaváltozás által okozott kihívások.

4. ábra: Az egyik legjelentősebb probléma: a menekültek helyzete

Arra a kérdésre pedig, hogy mi a megoldás, kell-e a nyugati világnak beavatkozni a térségben, az előadó komplex választ adott. Egyrészt a katonai intervenciót egyáltalán nem támogatja, viszont a humanitárius segélyezés szerinte megoldás lehet a térség problémáira.

Beszámolót készítette: Trinyik Flóra