Műhelybeszélgetés

A Magdolna-negyed és a Teleki tér rehabilitációja

 Trinyik Flóra

Április 3-án a Magdolna-negyed és a Teleki tér szociális városrehabilitációjával kapcsolatban szervezett beszélgetést a Magyar Urbanisztikai Társaság. Az eseményen Alföldi György, a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztika Tanszékének oktatója, illetve az Újirány Csoport két tagja, Tihanyi Dominika és Szohr Gábor fejtette ki gondolatait a lezajlott munkálatok kapcsán.

Először a Magdolna-negyed rekonstrukciójáról kell néhány szót ejtenünk. A kerületrészhez kötődő folyamat kezdetét 2004-re tehetjük, a tevékenység egyfajta közösségi tervezés eredménye lett. Tudni kell a területről, hogy ebben az időszakban még egyáltalán nem jellemezte az az identitástudat, ami már akkoriban a Palotanegyed vagy a Tisztviselőtelep kapcsán kialakult a lakosokban.

1.      ábra: A VIII. kerület és benne a Magdolna-negyed

Felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen a szociális városrehabilitáció bizonyult jó megoldásnak a Magdolna-negyed esetében. Alföldi György többek között a következő tényezőket emelte ki: szocioökonómiai mutatók alacsonyak a kerületi és a fővárosi átlaghoz képest is, a főváros egyik legsűrűbben lakott területe, óriási mértékű munkanélküliség, a hátrányos helyzetűek aránya nagyon magas, a lakások minősége és az önkormányzati lakások mennyisége is kritikus pont, illetve mesterségesen lehatárolt területről beszélhetünk. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a program létjogosultságot kaphasson.

Összesen három program ment végbe a területen, melyek közül az első 800 milliárd értékű volt 2005 és 2011 között, melyet a fővárosi és a kerületi önkormányzat finanszírozott. A második (2,2 milliárd) és harmadik (3,9 milliárd) az Európai Unió segítségével vált megvalósíthatóvá 2008-tól, és napjainkban is tart a folyamat.

Nagyon fontos kiemelni, hogy ebben az esetben egy integrált városrehabilitációról beszélhetünk, amely nem csupán az épületek felújítására, hanem a társadalmi viszonyok konszolidálására is törekedett. A három ütem során a közterek és lakóépületek felújításába, tervezésébe a lakókat is bevonták, így saját igényeiket is beleszőhették a rehabilitációs tervekbe, különféle kedvezményekért cserébe. A programok fő elemei voltak még a szociális, közösségi és bűnmegelőzési projektek is.

2.      ábra: A megújult Magdolna-negyed egyik köztere

A másik terület, a Teleki tér kapcsán az Újirány Csoport két, fent említett tagja, illetve a Társak a Teleki Térért egyik vezető személyisége mesélt a közönségnek a megvalósult fejlesztésekről. Nagyon fontos itt is kiemelni, hogy ebben az esetben is közösségi alapú tervezésről van szó, a lakók a szakemberekkel együtt dolgozva alakították ki a tér új szerkezetét. A 150 éves tér felújítására 12 hetes időbeosztást állítottak össze, melynek során több workshopot is tartottak a különböző fejlesztések megalapozására. A folyamatos kommunikációt mind online, mind offline platformokon fenntartották, s az álomképeket lassan valóssá tették. Az idén 5 éve átadott Teleki tér jelenleg a Társak a Teleki Térért egyesület gondozása alatt áll, akik különféle színes programokkal várják az érdeklődőket az év különféle időszakaiban.

A tanulságok, melyek a tér fejlesztése kapcsán megemlítendőek, a következőek: fontos, hogy egyéb szakemberek is bevonásra kerüljenek, ne csak építészek; a projekt előkészítése az egyik legfontosabb eleme a folyamatnak, nagy hangsúlyt kell rá fektetni; a terepszemle és a 3D modellezés elengedhetetlen, ha valóban működőképes területeket szeretnénk létrehozni; ha a kivitelezés közben változások lépnek fel, azt azonnal kommunikálni kell a lakosokkal.

3.      ábra:  A felújított Teleki tér

2019 tavasz - Intenzív heti programok

A székesfehérvári Sóstó fejlesztési lehetőségei

Trinyik Flóra

Az intenzív hét második napján Szabó Mátyás és Péti Márton oktatók kíséretében Székesfehérvárra látogattunk el. A korai indulás után már egészen hamar úticélunkhoz értünk, ahol a Pályázat Előkészítő és Tervező Iroda munkatársa fogadott minket. Rövid sétánk során, mely a Sóstóhoz vezetett, több érdekességet is hallhattunk Székesfehérvár jelenlegi és nemrég elkészült fejlesztéseiről, illetve a jövőben megvalósítandó célkitűzésekről is.

1.      ábra: A város több pontján is szemügyre vehettük a fejlesztéseket

A Sóstói MOL Aréna látogatóközpontjában, amely a stadion mellett fekvő mintegy 200 hektáros természetvédelmi terület igazgatását látja el, először Mészáros Attila alpolgármester úr tartott előadást, aki az Arénát, illetve a mellette fekvő természetvédelmi területet érintő fejlesztések kidolgozásában is tevékenyen részt vett.

2.      ábra: Mészáros Attila alpolgármester előadása

A 2013-ban kezdődő városrehabilitációs programban nem csupán a stadion megőrzését tűzték ki célul, hanem a Sóstó helyreállítása is prioritássá vált. Fontos kiemelni ezeken a munkálatokon belül a költőszigetek kialakítását, melyek szinte azonnal benépesültek, de a vízutánpótlás biztosításának módja is említésre méltó. Ennek során ugyanis a helyi szennyvíztisztító telep tisztított vizét használják fel, hogy pótolják az aszály következtében apadó vízszintet.

A Sóstó és környéke nagyon jó példát mutat arra, hogy hogyan lehet már gyermekkortól a természet szeretetére nevelni a gyermekeket: a területen több tanösvényt is kialakítottak, melyet akár tanórák, akár tanulmányi séták keretében is bebarangolhatnak akár a legkisebbek is. Külön hangsúlyozandó, hogy a tó körül rengeteg fejlesztő játék, információs tábla és egyéb figyelemfelhívó eszközök helyezkednek el, melyek az igen gazdag élővilág fontosságát és egyediségét hangsúlyozzák.

3.      ábra: A hallgatók is kipróbálhatták a tanulást segítő táblákat

Túránk után sikerült bepillantást nyernünk a MOL Vidi FC stadionjába is, melynek átadására tavaly novemberben került sor.

4.      ábra: A Sóstói MOL Aréna

Beszámolóm végén szeretném megköszönni a szervezést Szabó Mátyás és Péti Márton oktatóknak, túravezetőnknek, Jakab Csabának, a város természetvédelmi referensének, Csete Gábornak, aki körbekísért minket a Sóstói Ökocentrum területén és Mészáros Attilának az igazán színes előadásért.

2019 tavasz - Intenzív heti programok

Környezetgazdaságtan - kicsit másként

Trinyik Flóra

Az intenzív heti programok nyitányaként a hétfői napon a Haladó környezetgazdaságtan és a Gazdasági és környezeti jog tárgyak keretén belül rendhagyó alkalmon vehettünk részt. A déltől késő délutánig tartó eseményt egy előadás és egy játék alkotta számunkra.

1.      ábra: Szamek Gabriella előadása

Az esemény első felében Szamek Gabriella tartott előadást a víz és a vízfelhasználás jogi oldaláról, illetve egy átfogó történelmi képet is kaptunk arról, hogy hogyan használták a minket megelőző generációk az élethez nélkülözhetetlen energiaforrást. Külön kiemelendőek azok a hétköznapi életből vett példák, melyek a mindennapjaink részét képezik, mégsem fogjuk fel a súlyukat. Ilyen például az, hogy egyetlen mosogatással vagy éppen zuhanyzással mennyi vizet használunk el, miközben a cél az lenne, hogy minél kevesebbel érjük be.

2.      ábra: A lelkes hallgatóság

Az igazán érdekes előadás után egy interaktív játékban vehettünk részt, mely szintén a víz témaköréhez kapcsolódott, ugyanis egy folyó öntözésben betöltött szerepe volt a középpontban. A játék során 2-3 fős csoportok alkottak egy-egy családot, akiknek, a többi család döntésének ismerete nélkül kellett arról döntenie, hogy mennyit szeretne öntözni a folyóból. Nyolc fordulón keresztül játszhattunk, bár végül az önálló döntések az összes profit szempontjából nem bizonyultak túlságosan kifizetődőnek. Természetesen a stratégiai játék során rengeteg tapasztalattal és élménnyel gazdagodtunk, és jó volt végre egy kicsit életközelibb példákkal szemléltetni az órákon már részben begyakorolt formulákat.

3.      ábra: A játékmester, Dr. Kocsis Tamás

Ezúton is szeretném megköszönni Szamek Gabriellának, Dr. Kocsis Tamásnak és Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsannának a színvonalas szervezést!

II. GeoNight - 2019

Újra Földrajz Éjszakája a Corvinuson: angyalföldi városi funkciók átalakulása

Domokos Csenge

2019. április 5-én került megrendezésre immár második alkalommal a Földrajz Éjszakája című európai rendezvénysorozat, melyek célja idén is az volt, hogy felhívja a figyelmet a geográfia fontosságára. Ezen alkalomból a Corvinus Geo Intézete egy tartalmas sétára invitálta mind az egyetem hallgatóságát, mind pedig a külsős érdeklődőket. 

A séta a Dózsa György úti metrómegállónál kezdődött, és Újpest városkapunál ért véget. A városi séta során a XIII. kerület olyan jelentős helyeit látogattuk meg, mint például az egykori hajógyár és turbinagyár, Láng Gépgyár, Duna Aréna, vagy éppen Marina-parti lakótelep. Budapest ezen kerülete az ingatlan-befektetők egyik kedvenc terepe, éppen ezért is volt érdekes tüzetesebben megismerkedni a kerülettel, és szakmai szempontból is szemügyre venni. Az emberek nagy része sok helyen jár a városban, de ritkán gondolkodik el azon, hogy vajon az adott terület, épület milyen változáson ment keresztül az elmúlt pár tíz, vagy éppen 100 évben, és milyen jövő állhat előtte. Mi ezt tettük meg a XIII. kerületben az idei GeoNight alkalmából. Néhány órás programunkat intézetünk egyik oktatója, Forman Balázs vezette, és általa ismerhettük meg magának a kerületnek, illetve jellegzetes építményeinek történetét, szakmai hátterét és fontosságát. Sétánkhoz Varga Ágnes, a Geo Intézet oktatója is csatlakozott. Szerencsére az időjárás kegyes volt hozzánk, és habár nem volt kifejezett városnéző idő, az esőt megúsztuk.

Sétánk a Váci úton, a Capital Square épülete előtt kezdődött. Itt sétánk vezetője, Forman Balázs ismertette a környék, illetve az itt található épületek történetét, valamint szó esett a Váci út és környékének átalakulásáról és funkcióváltásáról. (1. és 2. kép)

1. ábra Találkozási pontunk

2. ábra: A környék épületeinek funkcióváltása

3. ábra: Sétánk kezdete

Találkozóhelyünkről elindulva szemügyre vettük a Visegrádi utca sarkán elhelyezkedő volt kohászati gépgyárat, majd pedig az itt megtalálható lakóépületeket, valamint a Riverside lakásokat. Itt különösen érdekes volt szembesülni az egymás mellett elhelyezkedő lakóépületek négyzetméter áraiban fellelhető óriási különbségekkel.(3-5. kép). A Riverside lakások mellett elhaladva beszélgettünk a luxuslakások előnyeiről és hátrányairól, összefüggésben a szuburbanizációval. (6. kép)

4. ábra: Régi épület új köntösben

5. ábra: Az érdeklődő csapat

6. ábra: Tom Lantos sétány 

Tovább haladva hamarosan a panelházak között találtuk magunkat, ahol a társadalmi rétegek változása, és ennek a környékre, az ott megtalálható intézményekre gyakorolt hatása is szóba került. A luxuslakásoktól nem messze elhelyezkedő lakótelepen keresztül eljutottunk a  volt Szikra Lapnyomdához, vagyis annak „hűlt helyéhez”, ahol a digitalizációs technika alakító hatásáról is elmerengtünk, valamint a távolból szemügyre vettük a kerület még épülő fázisban lévő új lelkét, a Göncz Árpád teret. (7,8. kép)

7. ábra: Panelek rengetegében

8. ábra: A környék történelmét és jövőbeli átalakulását hallgatva

  

Sétánkat a modern irodaházak között folytattuk (9. és 10. kép), elérkezve a Duna Arénához. (11. kép)

9. ábra: Modern irodaházak

10. ábra: A Duna Aréna felé

11. ábra: Duna Aréna

Innen a sétányon keresztül  a Csavargyár területe felé vettük az irányt, ahol a kerület rendszerváltás utáni történelme került a fókuszba, illetve szó esett a versenytársakkal való viszonyról  is. Ezután sétánkat a Marina Parton folytattuk, ekkor már a borongós  naplementében. (12-15. kép)

12. ábra: Marina Part

13. ábra: Modern lakóházak, és rendezésre váró zöld terület

14. ábra: Led világítással díszített kikötő

15. ábra: Sétánk végpontja

A Népszigethez elérve, a környékbeli korszerű lakásokról, lakóövezetről, és önmagában a kerületről, annak fejlődéséről esett szó. Innen a gyalogos hídon (16. kép) átkelve a diskurzust még kötetlenebb formában, egy autentikus vendéglátóhelyen folytattuk. (17. kép)

16. ábra: Gyalogos híd

17. ábra: Nyarat idéző hangulatvilágítás

A séta során számos érdekes és hasznos információt hallhattunk, illetve hasznos volt testközelből, a történelmi részeket is figyelembe véve megismerni a kerületet.

Ezúttal is köszönjük a szervezést a Geo Intézetnek, a Magyar Földrajzi Társaságnak, és legfőképp túránk vezetőinek, Forman Balázsnak és Varga Ágnesnek.

2019 tavasz - Intenzív heti programok

Szakmai séta a Lóvasútnál és környékén 

Domokos Csenge

Regionális és környezeti gazdaságtan I. éves hallgatója

Az intenzív hét keretében megvalósuló hegyvidéki helytörténeti sétán a Regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzés hallgatói ismerhették meg jobban a XII. kerületet, azon belül is a Lóvasutat és környékét. A tanulmányi sétát Földváry Gergely helytörténész vezette, és látott el minket hallgatókat érdekes információkkal.

A sétánk kiindulópontja a Lóvasút épülete volt, amely 2017-ben lett felújítva, és ekkor kapta új, rendezvényközpont funkcióját. (1. kép)

1. ábra: A Lóvasút felújított épülete

Az első lóvasút 1688-ban indult meg ide a Lánchídtól. A helyszín nem véletlen, mivel ez a városrész a kereskedők legfontosabb útvonala volt, és zsúfolt vendéglátóhelyek és fogadók helyezkedtek el a környéken, valamint a gazdagok is erre fele laktak.

Magának a lóvasútnak a története 1900-ban szomorú fordulatot vett, mivel egy szerencsétlen baleset során a kocsi kioldódott, és elindult visszafele, aminek következtében többen meghaltak, mások pedig megsebesültek. Ennek hatására építették ki a villamos vonalat, melynek már új végállomása lett, egy magasabb, és kevésbé meredek helyen. A villamos új épülete, végállomása 1903-ban nyílt meg, és a lóvasút lecserélődött villamosra. A villamosközlekedés, és ezzel együtt a végállomás is 1977-ben szűnt meg, és ennek a helyén a mai napig egy kemping található, étteremmel, valamint télen természetes jégpálya, és olyan különlegesnek számító programok, mint például a disznóvágás, vagy szőlőtaposás is fellelhető. (6.,7.,8. kép)

Az épület történetének megismerése után sétánk a Tündérsziklához vezetett, miközben megismerkedtünk egy-két villa, rezidencia és a Révész Margit gyermekszanatórium történetével. Sétánk során a libegő alatt haladtunk el, így a libegő történetéről, és a lakosság hozzá fűződő viszonyának megváltozásáról is mesélt nekünk sétánk vezetője, Földváry Gergely. (4., 5. kép)

2. ábra: Sétánk kezdete

A séta során sok érdekes helyen megálltunk, és mindenhol informatív beszámolót hallhattunk túraveztőnktől.

3. ábra: Túravezetőink és szervezőink: Dr. Szabó Mátyás, Földváry Gergely, és Teveli-Horváth Dorottya

4. ábra: Séta a libegő alatt

5. ábra: A Tündérhegyen

6. ábra: Volt villamosvégállomás, jelenlegi kemping

7. ábra: A kemping felé

8. ábra: A kemping épülete és étterme

Kirándulásunk alatt sok érdekességet megtudtunk, többek között, hogy miért hívják a területet Zugligetnek, vagy hogy hogy kapott magyar nevet a Tündérszikla és környéke.

Túránk természetjáró része után visszaérkeztünk a Lóvasút épületéhez, mely 1884-ben jött létre, és a peron ott helyezkedett el régen, ahol ma az üvegfal található. (9. kép)

9. ábra: A Lóvasút épülete új pompájában

Itt Földváry Gergely részletesebben is ismertette a Lóvasút épületének kalandos történetét. Az épület a lóvasút megszűnése után kis méretű szükséglakásokkal került beépítésre, ahol a környéken szolgálókat és dolgozókat szállásolták el. Még a kétezres években is laktak itt, majd 2017-ben került felújításra az épület, és kapott új funkciót, egy rendezvényközpont keretében. Az épület jelenleg elég modern,  geotermikus energiával működik, és a tetején egy kis kert is kialakításra került. Az épület közvetlen szomszédságában található meg a helytörténeti gyűjtemény kiállítóterme, ahol félévente változnak a kiállítások. Maga a gyűjtemény már 1970-ben létrejött, lokálpatrióták által, és azóta számos helyen volt megtalálható. Sétánk során a gyűjteményt is megtekinthettük. (10., 11. kép)

10. ábra: Helytörténeti gyűjtemény

11. ábra: Kiállítás

A mostani helyszín nagyon impozáns, viszont az elhelyezkedése egy kicsit távol esik a tömegközlekedéstől, így az elsődleges látogatói réteg, a nyugdíjasok már kevésbé látogatják, viszont sok kiránduló betér ide megtekinteni az aktuális kiállításokat.

Sétánk végén a volt Laszlovszky majort is megtekintettük. Ezen épület is többször ment át funkcióváltáson, majd pedig a Máltai Szeretetszolgálat kapta meg teljes felhasználásra. Itt megismerhettük a befogadás házának történetét is. (12. kép)

12. ábra: Befogadás háza

A séta során számos érdekes információt hallhattunk, hasznos ismeretekkel gyarapodtunk, melyek az urbanisztika tárgyhoz kapcsolódva kiegészítik a hallgatók tudását, gyakorlati tapasztalatot nyújtanak az elméleti tudásanyag mellé. Különösen érdekes volt hallani és látni a terület, és az épületek funkcióváltását, a lakosság hozzáállásának megváltozását. Emellett a túra során a természet szépségeiről sem feledkeztünk meg. Élvezhettük a tavaszi napsugár melegét, a zöldülő természetet, és az állatvilág gyönyörű teremtményeinek jelenlétét is. (13-16. kép) Mindig jó kimozdulni, a zöldülő természetben sétálni, és a rohanó mindnenapokban előnyös tud lenni, ha ehhez a vársot sem kell elhagyni.

 13. ábra: Séta a zöld övezetben

14. ábra: Kilátás

15. ábra: Változatos állatvilág

16. ábra: Zöldülő erdő

Ezúton is köszönjük a helytörténeti sétavezetést Földváry Gergelynek, valamint a szervezést Teveli-Horváth Dorottyának, és Dr. Szabó Mátyás Tanár Úrnak, valamint a Geointézetnek. Emellett köszönet Vártl Anitának a fotókért.