Ajkai tanulmányi út – Béres Bence

2017. november 10-12. között került megrendezésre az Ajka Város Önkormányzata és a GGFF Intézet által közösen szervezett ajkai tanulmányi út, amelyen 14 elsőéves Regionális- és Környezeti Gazdaságtan mesterszakos hallgató vett részt, valamint jómagam másodéves hallgatóként és demonstrátorként. A tanulmányi út célja és apropója volt, hogy jövőre 60 éves Ajka városa, amely alkalomból az ajkai önkormányzat több programot is meghirdetett. Az Önkormányzat a városrészekhez kapcsolódó programjának keretében számított a REKO-s hallgatók munkájára, akik az ajkai városrészek életminőség kutatásában és felmérésében vehettek részt és szerezhettek gyakorlatot.

November 10-én, péntek késő délután érkeztünk meg Ajkára, aminek vasútállomásán már várt minket Schwartz Béla Polgármester Úr, illetve a városvezetés több tagja, akik röviden köszöntöttek minket a városban, majd elvittek a szállásunkra, a városi kempingbe. Miután elfoglaltuk a szállásainkat és elfogyasztottuk a vacsoránkat, Polgármester Úr ismertette velünk a város történelmét, felépítését, problémáit, az elmúlt évek fejlesztéseit, valamint a fejlesztési terveket a jövőre nézve. Polgármester Urat követően Kocsis János Balázs a szak oktatója és a kutatás vezetője ismertette részletesen a másnapi kutatás és felmérés feladatait, annak súlypontjait, illetve 1-2 fős csoportokban elosztottuk magunk között a városrészeket, amelyeket a szombati nap során vizsgáltunk a már előzetesen megbeszélt szempontrendszer alapján. A tájékoztatók és eligazítás után szabad program következett, amit a csoport ki is használt és önállóan fedeztük fel Ajka belvárosi részeit.

A szombati napon reggel 9 órára érkeztek értünk a városrészek képviselői, akik elvitték és bemutatták a csoportoknak az adott városrészt, a munka nagyrészét azonban a csoportok önállóan végezték. Ajkáról mindenképpen érdemes tudni, hogy 10 városrészből áll, amelyek közül sok a XX. század második fele előtt, amikor is Ajkához csatolták őket, önálló településként működtek, ezért egy-egy adott városrész nagyon különböző képet mutathat a másikkal összehasonlítva, ami miatt különösen érdekes volt a felmérés. A munka során meg kellett figyelnünk az adott városrész köztérhasználati jellegzetességeit, az ott lakók státuszát, az utcaképet, az üzletek, szolgáltatások felhozatalát, valamint interjúkat kellett készítenünk a helyi lakosokkal. Én magam Bódé városrészen munkálkodtam, amely 1950 óta Ajka része. Kísérőnk egy nyugalmazott bányamérnök volt, aki a Bódéért Hagyományőrző Egyesület elnöke és felsőoktatási tanulmányi évein kívül, egész életében Bódén élt. Nagyon meglepő és pozitív élmény volt látni, hogy mennyire gazdag történelemmel rendelkezik ez a kis település(rész), és mennyire nagy hagyományai vannak a bányászatnak és bányászéletnek, amelynek emlékeit a helyi hagyományőrzők próbálják megőrizni és fenntartani, pl. egy helyi bányászati kiállítással. Az interjúk során pedig kiderült, hogy bár Bódé közigazgatásilag Ajkához tartozik, a mai napig nagyon erős a helyi identitás (ez, mint később a beszámolók során kiderült, a többi városrészben is hasonló képet mutat).

Az egykori bódéi iskola, amelyet ma a helyi hagyományőrző egyesület tart fenn, valamint itt található a bányászkiállítás is.

A kutatási és felmérési szakasz délután 14 óráig tartott, amikor is az ebéd következett. Miután megebédeltünk, a délután folyamán az önkormányzati kísérőink kalauzoltak minket Ajka belvárosi részein. Lehetőségünk volt megtekinteni az Ajka Városi Múzeum és Fotógalériát, valamint a Kristály Múzeumot is. A kempingbe visszaérvén minden csoport 5 percben foglalhatta össze benyomásait a kutatott városrészéről. Összességében elmondható, hogy mindenki pozitív élményekkel tért vissza, voltak szerencsések, akik még egy kolbászfesztiválon is részt vehettek, ami éppen a szombati napon zajlott. Fontosnak tartom kiemelni, hogy előzetes beszámolóinkat és benyomásainkat a városvezetés tagjai is pozitívan értékelték, az előzetes szóbeli beszámolókon túl, a későbbiekben leadott írásos anyagokat a városvezetés a jövendő városfejlesztési tevékenységben is fel kívánja majd használni. Elmondásuk szerint sok esetben visszaigazolást kaptak, hogy adott fejlesztéseket tényleg pozitívan és sikerként élnek meg a lakosok, bizonyos problémák pedig erősebben jelentkeznek a lakosság körében, mint azt gondolták, illetve mint objektív szemlélők, sikerült néhány új problémára is felhívnunk a figyelmüket. A vacsora után ismét szabad program következett, ami már kevésbé folyt egységesen, mint a péntek esti. Voltak, akik a helyi szórakozóhelyeket keresték fel, mások pedig inkább szűkebb körben töltötték el az utolsó estét Ajkán.

Mindenképpen szeretném a beszámolóm végén kiemelni, és ezúton is megköszönni a városvezetésnek a szívélyes fogadtatást és hibátlan szervezést. Úgy gondolom mindenki, aki részt vett a kutatásban pozitív tapasztalatokkal és élményekkel tért vissza Budapestre, valamint remélhetőleg a jövőben is ugyanilyen sikeresen fognak lezajlani a hasonló események.